Több szárazságtűrő nagygomba is előfordul Sepsiszentgyörgyön, valamint környékén, amelyek többé-kevésbé alkalmazkodtak az augusztusi – egyre szárazabb és melegebb – időjáráshoz. Ezek közül néhány különösen figyelemre méltó természetvédelmi, esztétikai, gasztronómiai vagy gyógyászati szempontból.
Nyári laskagomba
(Pleurotus pulmonarius)
A kalap féloldalas, kagyló, tüdő vagy nyelv alakú, színe általában világosbarna, de lehet krémszínű, szürkés vagy éppen fehéres is, széle idővel hullámos, kajla lesz, kalapbőre sima. A lemezek elég sűrűek, az élük hullámos, sok a lemezke közöttük, mélyen a tönkre futnak. A tönk rövid, sokszor alig elkülöníthető, rendszerint egy közös tőből több kalap fejlődik ki, legtöbbször emeletesen, egymás fölött helyezkednek el. Húsa a tönkben szívós, a kalapban puha, rugalmas, vékony, szálakra foszló. Lombos fák törzsén, tuskóin, vastagabb ágain terem, ahogy neve mutatja, főleg nyáron.
Sepsiszentgyörgyön nagyon ritka, mindössze két adatot gyűjtöttem be, azt is egyetlen lelőhelyről. 2016 júniusában egy öreg vadgesztenyén találtam meg, amelyet közvetlen az út szélére ültettek (vagy az úttest szélesedett időközben?). A termőtesteit aránylag magasan, a talajtól kb. 3 méterre fejlesztette. A szárazabb időjárás miatt ezek kisebbek maradtak, nem tudtak teljesen kifejlődni. Két évvel később, amikor ugyanazon a fán megjelent, már tekintélyes nagyságú, 15–20 cm széles nyelveket öltött (mellékelt fotó). Sajnos, fapartnerének gyökerei utólag megsérültek egy útjavítási munkálatban, és nincs kizárva, hogy ez mindkettőjük vesztét fogja okozni. A kérdés, hogy sikerül-e időben átmenekülnie valamelyik közeli gesztenyére.
Ehető, jóízű gomba, habár nem annyira ízletes, mint a városban gyakoribb nemesebb rokona, a kései laskagomba (P. ostreatus). Ez utóbbival összetéveszteni azért sem lehet, mert nem egy időben terem vele. Az egyik nagy melegkedvelő, míg a másik kivárja türelmesen a hóharmatok, fagyok eljöttét. Magyarországon igen, hazánkban nem szerepel az árusítható gombák 43 fajt számláló listáján. Sokféleképpen elkészíthető, például levesnek is. Nem fő szét, megtartja kellemes állagát, ízét.
Akárcsak a téli testvérének, számos gyógyhatása ismert, a legfontosabbak: koleszterinszint-csökkentő, immunrendszer-erősítő és vércukorszint-szabályozó. 20–30 Celsius-fok között is jól fejlődik, ezért egyre népszerűbb a melegebb időszakra szabott gombatermesztésben. Otthoni termesztésre is alkalmas, ideális választás kezdőknek. Egyedül az oltóanyag (a micélium) beszerzése okozhat némi gondot, de ez napjainkban akár webáruházakban is megvásárolható. Termesztőközegnek pedig megfelel nejlonzsákba töltött szalma, fűrészpor vagy búzakorpa.
Farkas János
