Kézdiszentléleken idén is méltóképpen emlékeztek meg az államalapítás és Szent István király ünnepéről a község központjában, a Szent István-szobornál. Az ünnepség a helyi közösség, a testvértelepülések képviselői, valamint az egyházi és világi méltóságok jelenlétében, a nemzeti összetartozás szellemében zajlott.
A megnyitót követően Marthi Andrea középiskolás diáklány köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelve, hogy augusztus 20-a „a magyarság összetartozásának, múltunk tiszteletének és jövőnkbe vetett hitünknek a jelképe”. Beszédében külön üdvözölte a vendégeket, köztük a testvértelepülések – Alsónyék, Nyékládháza és Szentgál – küldöttségeit, a Csíkszeredai Főkonzulátus képviselőit.
Az ünnepi alkalom egyik fénypontja Balogh Tibor polgármester beszéde volt, aki a nemzet történelmi örökségét és a jelen kihívásait vette számba. „Augusztus 20-a a magyar nemzet egyik legnagyobb ünnepe. Ezen a napon emlékezünk államalapító királyunkra, Szent Istvánra, aki ezer esztendővel ezelőtt biztos alapokra helyezte hazánkat” – hangsúlyozta a polgármester. Kiemelte, hogy Szent István nemcsak egy országot alapított, hanem jövőképet is adott népének. „Ő mutatta meg, hogy egy közösség csak akkor tud fennmaradni és gyarapodni, ha szilárd alapokra épít: a hitre, a közösség erejére, a törvények és a rend biztos kereteire” – fogalmazott.
A polgármester beszédében párhuzamot vont a múlt és a jelen között, rámutatva, hogy ma, a 21. században Romániában is hasonló kihívásokkal kell szembenézni: a fiatalok elvándorlásával, a gazdasági bizonytalanságokkal és a közösségi értékek háttérbe szorulásával. „Az állam és a társadalom jövőjét most is ugyanaz a kérdés határozza meg, mint ezer évvel ezelőtt: tudunk-e olyan szilárd alapokat teremteni, amelyekre hosszú távon is építhetünk?” – tette fel a kérdést, majd hozzáfűzte: „Szent István példája világosan üzen: a jövőt csak összefogással, közös értékeink megerősítésével lehet építeni.”
A polgármester beszédében hangsúlyos szerepet kapott az európai összetartozás gondolata is. Úgy fogalmazott: „Románia és a benne élő közösségek csak akkor lesznek erősek, ha egyszerre tudják őrizni saját hagyományaikat és aktív részesei lenni az európai együttműködésnek.”
Balogh Tibor külön üzent a fiataloknak, a jövő építőinek: „Fontos, hogy lássák: a jövő nem valahol messze kezdődik, hanem itt, köztünk formálódik. Az ő feladatuk lesz, hogy hitet, tudást és szorgalmat ötvözve olyan közösséget és országot építsenek, amelyben érdemes maradni, dolgozni és családot alapítani.”
Balogh Tibor beszéde végén azt mondta: „Kívánom, hogy ez a nap legyen a hála, az összetartozás és a remény ünnepe mindannyiunk számára. Ünnepeljük együtt, hogy van múltunk, amelyből erőt meríthetünk, van jelenünk, amelyet felelősséggel formálhatunk, és van jövőnk, amelyet csak összefogással tudunk felépíteni.”
A Szent István-szobornál beszédet mondott Dinnyés József nyékládházi alpolgármester és Dévai Erika, Magyarország csíkszeredai konzulátusának konzulja, mindketten a Szent István-i örökség jövőbe mutató üzenetét fogalmazták meg.
A rendezvény világi részében közreműködött Dávid István, Ábri Béla, Olărașu Gabriella és Ábri László. Az esemény méltó keretet adott a közösség számára, hogy közösen emlékezzen múltjára, és erőt merítsen a jövő feladataihoz. Az ünnepség végén Pál Ferenc plébános áldást mondott a közösségre, majd a búcsújárók körmenete következett a Perkőre.
Perkői búcsú, az ősi zarándokhely
A búcsújárók körmenete Kézdiszentlélek központjából indult, a menet elején az a lovas csapat haladt, amely Kézdivásárhelyen március 15-én az óriás zászlókkal szokott vonulni. Utánuk következtek a hívek, akik a Perkőre vezető úton felállított kereszteknél mondták el a szokásos áhítatot.
A perkői kápolnánál az előző évekhez képest kevesebben voltak, ebben közrejátszhatott is, hogy az ünnep szerdára, tehát munkanapra esett. A búcsús szentmise ft. Bodó Imre gyémántmisés ny. főesperes, kézdiszárazpataki plébános főcelebrálásával zajlott, jelen volt a környék papsága is, illetve egykoron a Szentföldön szolgálatot teljesítő plébánosok. Bodó Imre prédikációjában elsősorban Szent István élettörténetét ismertette, azt is kidomborítva, hogy az apostoli királynak mekkora hatása volt Európa történetére. Hangsúlyozta: a németországi Aachentől a Vatikánig jelen vannak a magyar történelem lenyomatai, ugyanakkor Szent István egy olyan örökség alapjait rakta le, amely értékőrzésre ösztökél, a múlt elemeinek megőrzésére készteti a magyar nemzet tagjait, akik abból táplálkozva építik a jövőt. Bodó Imre hangsúlyozta: a magyar nemzet útja a Szent István-i út.
