Nagyüzembe kapcsolt a kormány, a júliusban elfogadott és augusztusban életbe lépett első megszorító/deficitcsökkentő intézkedés után (amelynek legfájdalmasabb eleme a mindenkit sújtó áfaemelés) most már a másodikat készülnek ugyancsak felelősségvállalással átnyomni a parlamenten, amely az eddigi bejelentések szerint a kiváltságokból is lenyír, ugyanakkor szilárdabb, fenntarthatóbb és átláthatóbb közeget teremt a most célba vett területeken.
Hogy mekkora rendetlenség van az adminisztrációban, arra Dragoș Pîslaru európai alapokért felelős miniszter világított rá keddi sajtótájékoztatóján: azt sem tudja senki, hogy országszinten pontosan hány beruházást indítottak el a helyreállítási alap (PNRR) pályázataira alapozva, most írják össze ezeket a minisztériumok, hogy rangsorolni lehessen a 2026. augusztus 31-ei határidőig még megvalósítható, illetve az el sem kezdett projekteket. Az már elég régóta világos, hogy a nagy terveknek csak egy részét tudja végigvinni Románia, de most derült ki, hogy mivel ezeket senki sem követi, szinte kétszer annyi pénzre kötöttek szerződést, mint amennyi rendelkezésre állt (27,5 milliárd eurós keretből 47,4 milliárd eurót hívtak volna le), azóta viszont újratárgyalták az egész helyreállítási tervet, és nem több, hanem kevesebb (21,5 milliárd) maradt a folytatásra és befejezésre. A szabálytalan eljárások miatt esett ki ebből a programból a moldvai (A7-es) autópálya több szakasza és tucatnyi el sem kezdett kórház, de ez már késő bánat – jelenleg az a kérdés, hogy mit lehet megmenteni a hátralevő egy évben, miközben az államháztartás is a csőd szélén áll.
A második Bolojan-csomag az uniós források minél hatékonyabb felhasználásán túl az adminisztrációs költségek és bizonyos kirívó igazságtalanságok, köztük a bírói nyugdíjak és a pofátlan pótlékok lefaragását is tartalmazza. És itt nagyobb ellenállásba ütközik a kormány: az önkormányzatok nem kérnek a leépítésekből ott sem, ahol a lakosság rohamosan apad, a községek nem igazán akarnak osztozni a jegyzőn, könyvelőn és más részmunkaidős alkalmazottakon, a polgármesterek a félbemaradó építkezések miatt aggódnak, az erdészeti szakszervezetek tiltakoznak az igazgatók menesztése ellen (akik a csillagászati juttatások mellett sem gazdálkodtak mind jól), a pedagógusok sztrájkkal, a korai és magas nyugdíjakat kapó bírák és ügyészek az igazságszolgáltatás leállásával riogatnak. És hogy ki ne maradjon a feszültség növeléséből, az AUR a kormány megbuktatására gyúr, próbálja maga felé hajlítani a tisztújító kongresszus előtt álló, láthatóan elbizonytalanodott szociáldemokratákat, akiknek ugyan nemigen tetszenek a nagyrészt általuk felépített rendszer átalakítására tett kísérletek, de bizonyára azt is tudják, hogy a Simionnal-Georgescuval való szövetség Romániát és a PSD-t is gyorsan csődbe vinné. Ha viszont kormányon maradnak, épp akkor vehetik át a miniszterelnöki tisztséget, amikor Ilie Bolojan kormányfő szerint már túl leszünk a mostani nehézségeken, és ismét növekvő, ezúttal azonban fenntartható pályára állunk.
Ez azonban attól is függ, hogy mennyire mélyreható változást hoz a második és a már kilátásba helyezett harmadik csomag.
Ilie Bolojan kormányfő a bírák és ügyészek egyesületével tárgyal. Fotó: gov.ro