Makkai István a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum befejezése után a Kolozsvári Művészeti és Formatervezési Egyetem szobrászat szakán folytatta tanulmányait, ahol 2008-ban szerzett mesterdiplomát. Rendszeresen kiállító (Marosvásárhely, Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy, Budapest, Miskolc) művész, akinek legutóbb Budapesten a Magyar Képzőművészeti Egyetem Epreskertjében lévő Parthenón-fríz Teremben volt önálló kiállítása. Tagja több művészi egyesületnek (Barabás Miklós Céh, Romániai Képzőművészek Szövetsége, MAMŰ Társaság) és számos művésztelep (Nyárádszentsimoni Művésztelep, Szeredai Művésztelep, Gernyeszegi Kastélypark Nemzetközi Művésztelep, Gyergyószárhegyi Művésztelep, Magyarpolányi Bronzöntő Alkotótábor) meghívott alkotója. Köztéri munkái Kolozsvártól Marosvásárhelyig, Miklósvártól Miskolcig megtalálhatóak. 2025-ben elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia három évre szóló művészi ösztöndíját.
Makkai István Rézben érthető című sepsiszentgyörgyi kiállítása a Marosvásárhelyen élő szobrász első átfogó tárlata, melyen szobraiból, installációiból és performance-aiból láthatunk egy reprezentatív válogatást.
Az EMŰK földszinti termébe belépve az ART IN PROGRESS című márványszobor fogadja a látogatót, mely egyszerre önreflexív, játékos és talányos. Mindezek a jelzők általánosságban is elmondhatók Makkai művészetéről.
Életünk szerves részét képezik az automaták, akár jegyet adnak, akár kávét, kedvesen türelemre intenek, jelezve, hogy történik valami, aminek az eredménye szerencsés esetben az lesz, amit várunk. Miután ma már nemcsak viszonylag egyszerű automata gépek igyekeznek kiszolgálni igényeinket, hanem az AI képességei szinte határtalanok, itt ez a valami, dolgozik benne a művészetcsinálás, hangja is van, hogy érezzük a dolog komolyságát. Ha megunjuk a várakozást, és a kis résen nem jön ki semmi, szerencsére itt vannak Makkai már elkészült ART IS READY művei.
Fűcsomó
A szobrok nagy része vörös- vagy sárgarézből készült, erre utal a kiállítás címe. A réz nagyon régóta és nagyon sokoldalúan használható fém. A bronzötvözet egyik fő alkotóeleme is. A művészet világában gyakran találkozunk ezzel az anyaggal. Makkai leginkább lemez formájában használja – vágja, hajlítja, domborítja. A réznek gyógyhatása is ismert, ezért készítettek és ma is készülnek például rézpoharak, mert jól használhatóak víz tisztítására is. Manapság önálló területnek számít a gyógyító művészet, vagyis a művészetterápia. A rézszobrok jó hatással lehetnek környezetükre, sőt, mivel antimikrobiális tulajdonsággal is rendelkeznek, kifejezetten ajánlott jelenlétük.
Az első teremben több mű is kapcsolódik a belga szürrealista festőművész, René Magritte művészetéhez. Az egyik ilyen alkotás az Hommage à René Magritte (2019/2023) című szobor, mely egy rézterítővel letakart asztalból és rajta elhelyezett, rézből megformált, nyitott cigarettadobozból áll, melyben néhány szál cigaretta is látszik. A látogató, ha szemtelenül merész, akkor felemeli a cigisdobozt, és elolvashatja az alatta megbúvó szöveget: Ez nem cigaretta, és felidézheti magában Magritte híres, Ez nem pipa című festményét. Merészségét egy kis beépített riasztó töri le, s egyben a dobozka visszahelyezésére kényszeríti.
Fűerdő
Egy másik, Magritte-ra utaló mű a C’EST NE PAS RIEN (2024). Egy faállványon áll egy rézlemezkép, rajta a francia felirat, a mű címe, melynek jelentése: EZ NEM SEMMI. Hátoldalán ugyanez a mondat negatívban jelenik meg, ami akár a rézkarc technikájára is emlékeztethet. A rézkép Magritte Human condition című festményét parafrazálja, melyen a festészetben jól ismert kép a képben motívum nem a szokványos módon jelenik meg, a néző elbizonytalanításán Makkai tovább dolgozik, csavar egyet a látványon és a szövegen is.
Az első terem legnagyobb szobra egy függöny, mely alól két, hátulról ábrázolt láb kandikál ki. A szövegnek cím és felirat formájában itt is jelentősége van. A szobor címe:
Mo(nu)ment / (nem)emlékmű, a posztamensre írt felirata: Unknown Hero (Ismeretlen hős). Hősünk életének egy bizonyos pillanatát ábrázolja a szobor, mely emlékművet érdemel. A rejtélyes alkotás megfejtésében a függönynek van kulcsszerepe, a szentgyörgyiek számára pedig a szobor pozíciója is sokatmondó. Választások idején ebben a teremben szokott helyet kapni a szavazófülke, a függöny mögött álló figura a szavazás pillanatát formálja meg. És az már csak a véletlenek játéka, hogy a függönyt Magritte is igen kedvelte.
Ismeretlen hős
A rézlemez alakíthatósága, hajlékonysága okán kiválóan alkalmas textilanyag megformálására. Makkai ki is használja eme tulajdonságát, persze a terítő vagy a függöny sohasem öncélúan kerül a kompozíciókba.
Az otthon, a szobai enteriőrök hangulatát idézik meg asztalai, melyeken mindig ott egy terítő, akár cigisdoboz, akár virág kerül rá. Valójában ezek csendéletek, melyek a festészet kedvelt műfajai. Csendéletnek nevezhetjük molylepkés függönyét is, mely a bezártság humoros metaforájaként a pandémia ideje alatt átélt szobafogságot idézi meg.
Makkai textil iránti vonzalmának másik jeles darabja a Leleplezett lepel című köztéri szobor, mely a Nyárádszentsimoni Művésztelepen készült, és ott is lett felállítva. Leleplezése a szituáció humoros volta miatt performance-ként is interpretálható.
Mező dimenzió
A kiállítás két termét egy folyosó köti össze, ahol a művész performance-ait bemutató videók láthatóak. Köztük a Zöldítés című akció, mely során egy zöldjét már elvesztett karácsonyi fenyőfát élő, kis fenyőgallyakkal aggatott tele a művész és közönsége. Ez a természeti témájú munka nincs egyedül a kiállításon, mert több füves kompozíció (Fűcsomó, Fű-erdő, Fűfa) és az önálló kisteremben bemutatott Mező-dimenzió vagy az Aszály című szobor mind a természet védelmére hívja fel a figyelmet, a természetet fenyegető változásokra figyelmeztet.
Makkai különös adottsága, hogy meglássa az életből vett szituációkban a fonákságot, a kétértelműséget vagy éppen a megmosolyogtató helyzetet, s mindezt humorral kezeli, játékosan igyekszik feloldani az olykor nyugtalanító pillanatokat.
A folyosón túli teremben álló Réz madárijesztő egy rövid zekét mintáz, s ha belekukkantunk, akkor felfedezhetünk benne egy kis ruhacímkét, rajta a megnyugtató felirattal: Tiszta réz. A réz madárijesztő a rézmadarak elijesztésére született, a rézmadarak a román köztéri szobrászat kártékony madarai, melyeknek szaporodását nem lehet megakadályozni, de talán a távoltartásukat el lehet érni.
Mikropolisz
A réz sokoldalúságának újabb példája a Tiszta réz című installáció, melyben egy kiállítási backstage alkotóelemei: a rézpadló, a rézseprű és a rézlapát főszereplővé válik. Az üresen álló posztamensek a szobrokra várnak. A várakozás, a valamire várás nem a legizgalmasabb időszaka a mindennapoknak, de Makkai egyes szobraiban éppen ezek az üresjáratok kapnak jelentőséget. Az ART IN PROGRESS című munkához hasonlóan a Pont pont pont című mű is a várakozást állítja a középpontba. Ez utóbbi nem látható a szentgyörgyi kiállításon, mert éppen a Miskolci Galéria IV. Hangszín című kiállításán szerepel. A Pont pont pont digitális életünk gyakran tapasztalható, sokszor csalódással teli pillanataira fókuszál; ülünk a számítógépnél vagy éppen telefonnal a kezünkben chatelünk, s míg a másik fél válaszára várunk, hangok kíséretében három pont szaladgál a monitoron. A hangok egy lezárt katonai egészségügyi dobozból jönnek, mintha morzejelek lennének, e különös tárgy kész időutazásnak tűnhet.
Tiszta réz
A második terem valószínűleg legnépszerűbb tárgya két kisplasztika: egy kalap és egy bajuszbot. Mindkettő felölthető, majd feltölthető, ha hódolunk korunk démonja előtt, s lövünk egy szelfit.
Makkai kiállítása egyszerre gondolatébresztő és szórakoztató, a látogató tudásától és képzeletétől függ, mely rétegig ás le a szobrász munkáit szemlélve. Alkotásai – legyen az szobor, installáció, videó vagy performance – ökológiai, társadalmi, történelmi és kulturális kérdéseket feszegetnek, szürrealisztikus, humoros szöveges és/vagy képi fordulatokkal kifordítva a dolgokat, a mindennapi szituációkat a megszokott kerékvágásából, a hagyományos értelmezési sémákból.
Nagy T. Katalin
Makkai István kiállítása szeptember 5-ig tekinthető meg az EMŰK-ben.
