Az Erdélyi Vitézi Rend (EVR) Kézdiszéki Székkapitánysága szombat délelőtt az Esztelnektől tizenhárom kilométerre található Borzik-tetőn felállított kopjafáknál az első és második világháborúban ott elesett honvédkatonákra, boldog Rupert Mayer (1876–1945) német jezsuita papra és tiszteletreméltó Márton Áron püspökre emlékezett. Az ünnepséget Tamás József ny. püspök, Székely Zsolt, az EVR főkapitánya és Ilyés Levente, az EVR háromszéki törzskapitánya is megtisztelte jelenlétével.
A családias hangulatú eseményt Beke Ernő, az Erdélyi Vitézi Rend kézdiszéki székkapitánya nyitotta meg és köszöntötte elsőként Tamás József ny. püspök atyát, aki negyedik alkalommal volt jelen a Borzik-tetőn megtartott ünnepségeken. A Magyar Hiszekegy elhangzása után Székely Zsolt arra emlékeztette a jelenlevőket, hogy pár nappal azelőtt ünnepelték meg Szent István napját és pár nap múlva, augusztus 28-án lesz Márton Áron püspök születésnapja.
„A mai napon, a román átállás napján nem véletlenül vagyunk itt, ahol Baricz-Jakab Istvánnak és a rend kézdiszéki állománya lelkes hozzáállásának köszönhetően immár három kopjafa van a Borzik-tetőn, ahonnan közel van az Úzvölgye, az ezeréves határ. Ez egy olyan föld, melyet az első és a második világháborúban is vérrel áztattak elődeink, hősi halált haltak a magyar haza védelmében. Nem véletlen ez a három kopjafa, hiszen az első a két világháború hőseinek emlékére állíttatott, a második a féllábú pap, Rupert Mayer emlékére, aki részt vett az első világháborúban, és felekezeti hozzátartozás nélkül lelkesítette a katonákat, majd amikor hazatért Németországba, ott is tovább végezte a rá szabott küldetést. Münchenben a sírja most is búcsújáró hely, hiszen az anyák szentjének tartják. A harmadik emlékjel Márton Áron püspök atya, a székelység szent emberének emlékére készült” – mondotta többek között a főkapitány, aki arra is emlékeztetett, hogy 2024. december 18. óta a szent életű püspök már nem az Isten szolgája, hanem a tiszteletreméltó címet viseli, amivel egy lépéssel közelebb kerültünk boldoggá avatásához.
A főkapitány azt is elmondta, hogy Márton Áron püspök boldoggá avatásának folyamata már a kilencvenes évek elején elkezdődött, ami furcsa módon a mai napig elhúzódott, de a püspök a székelység szemében már amúgy is szent ember és már rég megérdemelte volna boldoggá avatását. Beszéde végén a rend díszoklevelét nyújtotta át Baricz-Jakab István hadnagynak a nemzetért és a rendért kifejtett áldozatos tevékenysége elismeréseként.
Ezután Ambrus Ágnes ny. egyetemi oktató Wass Albert Magyar Miatyánk című versét adta elő, majd Tamás József ny. püspök osztotta meg ünnepi gondolatait a jelenlevőkkel. A püspök a keresztény világra leselkedő veszélyekre hívta fel a figyelmet, majd a közös ima után koszorúzás és himnuszaink eléneklése következett. Zárószóként Beke Ernő a rend nevében köszönetét fejezte ki Baricz-Jakab Istvánnak és Molnár Ferencnek, akik a megemlékezést megelőzően előkészítették a terepet, valamint azoknak az esztelnekieknek, akik terepjáróikkal a helyszínre szállították a megemlékezőket. Az ünnepség az esztelneki művelődési házban szeretetvendégséggel és kötetlen beszélgetéssel fejeződött be.
