Öttagú tanácsok, nyílt és barátságos, emberközeli, a lakosok aktívabb részvételét tükröző közigazgatás – eseteként másabb a romániainál, de még az európai közigazgatási rendszernél is az, ami az Amerikai Egyesült Államokban működik. Szilveszter Szabolcs, Kézdivásárhely alpolgármestere egy tíztagú romániai küldöttséggel vett részt óceánon túl tanulmányúton, a látottakat pedig megosztotta lapunkkal is.
Betekintés az amerikai közigazgatásba
Szilveszter Szabolcs, Kézdivásárhely alpolgármestere nemrégiben az Amerikai Egyesült Államokban szerzett tapasztalatokat egy tíznapos szakmai program részeként, amelyet az amerikai kongresszus finanszírozott a COIL (Congressional Office for International Leadership) Open World által. A kezdeményezés célja, hogy romániai önkormányzati vezetők első kézből ismerhessék meg az amerikai szövetségi állam és a helyi közigazgatás működését.
A programba tíz romániai résztvevőt válogattak be, közülük öten – Szilveszter Szabolcs is – Nebraska államba, Lincoln városába kerültek, ahol intenzív betekintést nyertek az amerikai demokrácia és helyi önkormányzatiság mindennapjaiba.
A részvétel nem volt automatikus: egy intézmény, civil szervezet vagy gazdasági szereplő ajánlásával lehetett jelentkezni, majd egy alapos szűrés következett, az alpolgármester a bukaresti amerikai nagykövetség ajánlásával jelentkezhetett. A költségeket – a vízumtól az utazáson át a szállásig – teljes egészében az amerikai kongresszus állta.
Aktív lakosság
A program első állomása a Washington D. C.-ben tett kétnapos látogatás volt, ezt követte a nyolcnapos nebraskai tanulmányút, amelynek középpontjában a közigazgatási modellek és a helyi politikai kultúra állt.
Az egyik szembetűnő különbség az amerikai és a romániai önkormányzatiság között a demokrácia időtávjában rejlik. Az Egyesült Államok több mint kétszáz éve folyamatosan működő politikai rendszerrel rendelkezik, amelyet ugyan nem tartanak tökéletesnek, de stabilitása és folytonossága világszinten egyedülálló. „Gondoljunk csak arra, hogy az alkotmányukat létrehozása óta legtöbb esetben emberi jogi cikkelyekkel bővítették. Ennyire jó a berendezkedésük” – magyarázta az alpolgármester.
A lakosság bevonása kiemelt szerepet kap: a városi tanácsok ülésein bárki felszólalhat és öt percben kifejtheti álláspontját. Sokan részt is vesznek ezeken. Ez a fajta közvetlen részvétel, valamint a kölcsönös tisztelet kultúrája Szilveszter Szabolcs szerint példaértékű. Nagyon aktív a lakosság hozzáállása adománygyűjtésben, támogatásban, sok esetben szociális, gyermekvédelmi és kulturális intézmények jelentős fejlesztése közadakozásból valósul meg.
A kis lélekszámú Syracuse városát is felkeresték Nebraska államban
Kis létszámú vezetés, részmunkaidős polgármesterek
Érdekes tapasztalat volt, hogy a nebraskai városok vezetői testületei jóval kisebb létszámúak, mint európai társaik. A polgármesterek gyakran részmunkaidőben végzik munkájukat: egy 1800 lakosú település vezetője például naponta mindössze 2–3 órát dolgozik hivatalában, éves fizetése körülbelül 12 ezer dollár (miközben Nebraskában az évi átlagjövedelem 80–90 ezer dollár – hívta fel a figyelmet az alpolgármester a hatalmas különbségre). A polgármesteri tiszteletdíj tehát önmagában nem elegendő megélhetésre, ezért a városvezetők többsége valamilyen más szakmai háttérrel is rendelkezik – gazdálkodó, vállalkozó vagy szakember –, tapasztalataik tehát magától értetődően bekerülnek az önkormányzati döntéshozatalba is. Ez a modell egyszerre jelent rugalmasságot, s biztosítja a közélet és a gazdasági valóság közötti szorosabb kapcsolatot.
Az infrastruktúra és a közszolgáltatások tanulságai
Az amerikai úthálózat állapota Szilveszter Szabolcs szerint vegyes képet mutat. Bár a nagy autópályák sokszor elöregedettek, a karbantartási munkálatok és a gyors beavatkozás hatékonysága szembetűnő. Egy Lincolnban megélt szélvihar után például a veszélyes helyzeteket azonnal orvosolták, míg a kevésbé sürgős problémákra későbbi időpontban tértek vissza – anélkül, hogy a város működését leállították volna. Ez a fajta prioritáskezelés Szilveszter Szabolcs szerint racionális és követendő.
Az egészségügyben az amerikai modell nagyfokú egyéni felelősségre épít. Az adóterhek hasonlóak az európaihoz, ugyanakkor nincs általános egészségbiztosítás: egy sürgősségi ellátás költsége több ezer dollár is lehet. Ugyanakkor a magas színvonalú orvosi beavatkozások – például a szív- vagy csípőműtétek – gyorsan és hatékonyan elérhetők.
Az oktatás terén szintén komoly kihívás a költségek nagysága: az egyetemi tandíjak rendkívül magasak, a hallgatók ösztöndíjak, diákhitel vagy katonai szolgálat révén tudják csak finanszírozni tanulmányaikat.
Szilveszter Szabolcs számára talán az egyik legérdekesebb felismerés az volt, hogy az Egyesült Államokban a lobbizás teljesen nyíltan és elfogadottan működik. Szakosodott cégek foglalkoznak ezzel, és a döntéshozatal részeként kezelik. A lobbitevékenység – a döntéshozók befolyásolása – nem számít tabunak; egy olyan eszköznek tekintik, amelynek segítségével különböző érdekcsoportok nyíltan képviselhetik álláspontjukat.
A céhes várost népszerűsítő kiadvány átnyújtása a vendéglátóknak
A bíróságok működése
Az alpolgármester tapasztalatai szerint az amerikai igazságszolgáltatás is más szemléletet tükröz. A tárgyalások gyakran sokkal közvetlenebbek, mint itthon. Példaként említette, amikor egy farmer gyorshajtási ügyben jelent meg a bíróságon: sapkáját levéve, rövid bocsánatkéréssel állt a bíró elé, aki ellenőrizte az előzményeket, majd mérlegelve a körülményeket, a büntetést megfelezte. Ez az eset jól mutatja, hogy a bírói gyakorlatban nagy szerepe van az egyéni körülmények figyelembevételének és a közvetlen emberi kapcsolódásnak.
A tanulmányút során az alpolgármester megtapasztalta az amerikai társadalom közvetlenségét és nyitottságát is. Különösen emlékezetes volt számára, amikor az amerikai kongresszus házelnöke gratulált egy idegenvezetőnek több évtizedes munkájához, ezzel is jelezve: a tisztelet és elismerés kultúrája erősen áthatja a közéletet.
Tanulságok
Szilveszter Szabolcs szerint az amerikai önkormányzatiság számos tanulsággal szolgálhat Kézdivásárhely és Románia számára. A közösségi részvétel erősítése, a döntéshozók és a lakosság közötti bizalom építése, valamint az átláthatóság és partnerség kultúrája olyan értékek, amelyek az itthoni környezetben is alkalmazhatók. Az amerikai tapasztalat nem egyszerűen szakmai továbbképzés volt számára, hanem inspiráció is arra, hogy a városvezetést hogyan lehetne hatékonyabban és közösségközelibben működtetni.
Összességében a tanulmányút arra mutatott rá, hogy az Egyesült Államokban sem minden tökéletes, de a közigazgatás sikerének kulcsa a nyitottság, a közvetlen kommunikáció és a közösségi részvétel. Vagyis a hatékony önkormányzat nem elsősorban anyagi források kérdése, hanem emberi tényezőké: a bizalomé, együttműködésé és felelősségvállalásé. Ezek azok az alapelvek, amelyeket itthon is érdemes követni.
Szilveszter Szabolcs zárszóként elmondta: nem ment üres kézzel az államokba: Kézdivásárhelyt népszerűsítő kiadványokat és angol nyelvű leírást is vitt magával, amit a vendéglátóinak adott át.
