A köznyelvben csak pofátlan jelzővel emlegetett speciális nyugdíjakat ugyanis a hatalmon levő pártok szavazták meg, különféle okokból. Azzal még egyet lehet érteni, hogy az igazságszolgáltatás szereplőit kiemelt bérekkel kell megóvni a korrupció kísértéseitől (bár ez sem bizonyult mindig erős páncélnak), de annak már egészen más okai vannak, hogy a bíráknak és ügyészeknek anyagilag jóval kedvezőbb viszonylag fiatalon, szakmai tudásuk és tapasztalatuk teljében visszavonulni, mint tovább dolgozni. Korai nyugdíjazásukban leginkább a görbe utakon járó hatalmasok, a politikusok és a holdudvarukba tartozók érdekeltek: mivel a törvényszéki személycserékkel sok pert elölről kell kezdeni, egy-egy nagyobb korrupciós ügyet a végtelenségig el lehet húzni. Vagy legalább az elévülésig, mivel a Dragnea-korszakban az elévülési határidőket is lerövidítették. Van is eredménye: tucatjával szűntek meg eljárások ilyen alapon, ítélet nélkül. Talán több megértésre találtak volna a speciális nyugdíjaik lefaragása (nem teljes eltörlése) miatt sztrájkkal tiltakozó magisztrátusok a lakosság körében, ha az előző években kiállnak szakmai becsületük és az igazságszolgáltatás függetlensége mellett, és nem hagyják magukat így megvásárolni. Már csak azért sem, mert az alkotmány szerint „az állampolgárok kiváltságok és diszkrimináció nélkül egyenlőek”, és ezt épp a jogi végzettségűeknek illene legjobban tudniuk és gyakorolniuk.

De fütyülnek rá. A sztrájkolók azzal érvelnek, hogy nem a bírói és ügyészi különnyugdíjak kerülnek sokba az országnak, hiszen ez a szűk, ötezer főt alig meghaladó szakmai réteg a speciális nyugdíjasok 3–4 százalékát teszi ki, az összes nyugdíjasnak pedig csak a 0,0001 százalékát. Csakhogy ez még féligazságnak sem nevezhető: lehet, hogy arányaiban tényleg nem túl nagy kiadás a magisztrátus extra nyugdíjainak összege, erkölcsi hatásában azonban óriási, és épp az igazságszolgáltatás hitelét ássa alá, amely már most sem nagyon szilárd. Nem csupán az háborítja fel a 65 éves korukig dolgozó – és a lesújtó demográfiai, illetve államháztartási helyzet miatt várhatóan szerény befizetésalapú nyugdíjra jogosult – milliókat, hogy egyes kiváltságosok az ő adólejeikből kapnak havonta kisebb vagyonokat, hanem az is, hogy nemigen érdemlik meg. Az sem igaz, hogy a bírói és ügyészi speciális nyugdíjak nem kerülnek sokba: eurómilliárdokat veszít az ország azért, mert nincs méltányos és fenntartható nyugdíjrendszere. Ugyanis ennek kialakításához volt kötve a helyreállítási alap (PNRR) néhány részlete, amiből fejleszteni lehetett és kellett volna Romániát. Tehát tekinthetjük úgy is, hogy néhány infrastrukturális beruházás, mondjuk egy új kórház (de lehet, hogy több) úszott el a speciális nyugdíjak miatt, és végleg, mert ezt a pénzt már akkor sem fogja megkapni a bukaresti kormány, ha valami csoda folytán végre tényleg igazságosan rendezni tudja a nyugdíjkérdést. 

Egyelőre ismét csak meghátrált: növelte a nyugdíjak küszöbértéket és hosszabbította a nyugdíjkorhatár emelésének ütemét. És még ez is csak egy tervezet, amely a következőkben több módon elkaszálható. 

A táblabírósági elnökök, a Legfelsőbb Bírói Tanács, a Legfelsőbb Semmitő- és Ítélőszék vezetői az igazságügyi minisztérium képviselőivel egy júniusi találkozón. Fotó: Facebook / Consiliul Superior al Magistraturii