A második rész nyitóképén egy térképszerűség látható a Kárpát-medencével és az ott élő nemzetek létszámával: 14,5 millió magyar, 0,25 millió német, 3,8 millió szlovák, 1,1 millió ruszin, ukrán, 3,5 millió román, 1,5 millió szerb, 2,8 millió horvát, mutatva, hogy a magyarok a legnépesebb nemzet a Kárpát-medencében. Úgy értelmezi az említett tanulmány, hogy ez a magyar propaganda plakátja, amely azt bizonygatja, hogy Romániában 3,5 millió magyar (!) él, bár a népszámláláson 2021-ben csak 1 002 151 magyar nemzetiségű volt. (Különben tízévente szerencsére 100 000-rel csökken a számuk.) Vajon a tanulmány készítője mennyire tudhat magyarul, ha magyarnak fordítja a románt? De ha magyarul nem tud, akkor vajon honnan veszi mindazt, amit magyar forrásokra is hivatkozva leírt?

Az illető biztosan látta a Hunyadi című sorozatot is, amely úgy mutatta be a főhőst, mintha anyanyelve lett volna a magyar, holott az biztosan a román volt, és – szerinte – még a magyar király, Mátyás is valószínűleg beszélt románul. (A tévésorozatokban amúgy az a jó, hogy ha szinkronizálják a filmet, akkor Hunyadi nemcsak hogy megszólalhat románul vagy szerbül, de anyanyelvi szinten beszélhet akár törökül vagy japánul is.) Már az említett LARICS-tanulmány első része is felhívja a figyelmet arra, hogy milyen fenyegetéseket, veszélyeket és sebezhetőséget jelent mindez a 2020–2024 közötti Nemzeti Stratégiai Védelmi Terv szerint, amelyet a parlament 2020-ban hagyott jóvá. Az erdélyi magyarok többsége ugyanis eszerint függ Orbán Viktor és a Fidesz propagandájától, amely általában mérgező és ártalmas Romániának, de az egész régiónak is. „Ezért a helyzetért mindazok felelősek, akik politikai döntéshozatali helyzetben voltak Romániában és Budapesten.” Mindez direkt vagy indirekt módon veszélyeztetheti a nemzetbiztonságot, mert sérti az ország nemzeti sajátosságait, a nemzeti értékeket, a szuverenitást, függetlenséget, egységet és területi integritást, az állam intézményeinek működését és a közösségek megszervezését stb. „Összefoglalva röviden: a fenyegetések olyan akciók, stratégiák, szándékok, tervek, amelyek már folyamatban vannak (történnek), és olyan eseményeket tudnak kialakítani, amelyek befolyásolni tudják egy állam és egy társadalom biztonságát” – jelenti ki a tanulmány. Mindennek a következménye Románia sérülékenysége, aminek az engedékenység, a saját politikai haszon, a hozzá nem értés, nemtörődömség vagy/és a korrupció lehet az oka.

A magyar kormány határok feletti nemzetegyesítést emleget, ezért pénzeli az erdélyi médiát, valamint az itteni beruházásokat, és ez még csak a kezdet, mert más revíziós természetű célokat is el akar érni, amelyeknek negatív hatása van Romániára és a térségre – figyelmeztetnek. Felvetődnek a tanulmányban Orbán Viktor kedvenc témái, a migrációellenesség, a kereszténység védelme, az LMBTQ-ellenesség, az oroszpártiság, az Ukrajna-, és Nyugat-ellenesség, aminek érvényességéről a tanulmány szerzője nem akar véleményt mondani, de – mint írja – holnap a témák mások lehetnek, amelyek közvetlenül érinthetik Románia és a térség biztonságát. A magyar propaganda az erdélyi magyarok szegregációjára alapoz, és állandóan hitelteleníteni, kompromittálni akar a magyarok előtt mindent, ami általában román, a román kormánnyal és Romániával kapcsolatos. (Nincs említés arról, hogy a román média és a románok is eléggé kritikusak a bukaresti kormányokkal és a honi helyzettel kapcsolatban. Vajon ők a román nemzet egésze előtt akarnák kompromittálni a román államot?)

A tanulmány alapján úgy tűnik, mintha az erdélyi magyarok, bár Romániában élnek, de mégis inkább a magyar kormányra hallgatnának. Amikor a Bálványos Intézet és a Transylvania Inquiry kutatói megkérdezték, hogy mit számítanak hazájuknak, 47,5 százalék Erdélyt, 37 százalék a szülőföldjét, 10 százalék Romániát, 2 százalék Magyarországot és a Kárpát-medencét nyilvánította annak.

Hát itt vagyunk, és Lutherrel mondhatjuk: itt állunk, másképp nem tehetünk.

Fotó: Facebook / Alianța pentru Unirea Românilor - AUR