Nagy D. István
Döbbenetes az a csőlátásból, elvakultságból fakadó felelőtlenség, amely a magukat a nemzet megmentőiként beállító szélsőségeseket jellemzi szinte minden megnyilvánulásukban. A mezőny igen erős, hiszen három olyan alakulat is képviselteti magát a törvényhozásban, melyek képviselői élen járnak a megosztó, gyűlöletkeltő fellépésekben.
Ebből az illusztris társaságból is kiemelkedik a székelyföldieknek nagyon is ismerős Dan Tanasă, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője. A megélhetési provokátorból, feljelentőből politikussá avanzsált Tanasă korábban is elképesztő nyilatkozatokra volt képes, nemrég azonban mondhatni szintet lépett, amikor durván nekiment a külföldi vendégmunkásoknak, arra biztatva a népet, hogy ne vegyék át a termékeket, melyeket nem román futárok szállítanak ki. Szellemi sziporkája nem maradt reakció nélkül, a sztárrendőrként számontartott Marian Godină feljelentette őt, szakmai szervezetek vették védelmükbe a vendégmunkásokat, illetve több politikus is elítélte a fellépést.
Elkeserítő ugyanakkor, hogy a kirohanás „rothadt gyümölcse” is gyorsan beért: kedden a fővárosban egy ázsiai ételfutárra támadt rá egy román fiatal, bántalmazta, betolakodónak nevezte, hazaküldte az országába, majd amikor pechjére rendőrkézre került, arra hivatkozott, hogy a hazáját védte. Sajnos különösebb elemzés nélkül is világos, hogy az AUR „csúcspolitikusa” ámokfutásának gyakorlati következményével állunk szemben, és távolról sem kizárt, hogy nem ez lesz az utolsó ilyen eset. Súlyosbító körülmény, hogy a gyűlölet mellett az erőszak is megjelent, ami jól mutatja, hogy milyen veszélyes lelkiállapotban van a román társadalom egy része, és milyen könnyű manipulálni ezeket az embereket. Ez pedig elég ijesztő, hiszen a külföldi vendégmunkás, mint a gyűlölet tárgya, könnyedén behelyettesíthető valamely nemzetiséggel, társadalmi csoporttal, vallási közösséggel és így tovább.
Hogy a szélsőségesek számára az idegengyűlölet természetes, afelől ne legyenek kétségeink, ám ami még minősíthetetlenebbé teszi az egészet, hogy a legkevésbé sem érdekli őket, kirohanásaiknak milyen hatásuk van. Ennek beszédes példája a megélhetési provokátor, aki a „felhívását” követően ironikusan lekezelte a kritikusait, egyértelművé tette, hogy igenis meggyőződésből járt el, ami pedig az incidenst illeti, természetesen mosta kezeit, elhárítva bárminemű felelősségét. E fellépésekben pedig benne van minden, amit a szélsőségesek képviselnek: nemzeti köntösbe csomagolt, esetenként valós problémákra rátelepedő, de valójában kizárólag a gyűlölet- és hisztériakeltést szolgáló retorika, melynek célja a saját politikai bázisuk megszilárdítása, a hatalom megragadása felé való araszolás, a következményektől függetlenül. Tanasă és elvbarátai ugyanis több rendben bizonyították: a cirkuszon, mások feltüzelésén túl semmilyen életképes megoldásuk nincs azokra az álproblémákra, amelyeket annyira kifogásolnak, a bajban pedig nagy valószínűséggel ők lennének az elsők, akik lelépnének, hátat fordítva azoknak, akikért állításuk szerint tűzzel-vassal küzdenek: a népnek.
Fotó: Facebook / Dan Tanasă