Ez nem az első (vagy második) alkalom, hogy a nagy gazdaságoknak járó kifizetések korlátozására vonatkozó szabályokat javasolta a brüsszeli székhelyű végrehajtó hatóság. A korábbi kísérleteket heves ellenállás fogadta, és amikor bejelentették az új tervet, Christophe Hansen mezőgazdasági biztos is azt mondta az Európai Parlament tagjainak az új, 2028 utáni közös agrárpolitika javaslatáról szóló vitában: „Tudom, hogy egyes tagállamok nem fogják ezt örömmel fogadni. Az Európai Unió egyes régiói sem fogják örömmel fogadni. De ha ugyanazzal az összeggel kell gazdálkodnunk, és jobban szeretnénk támogatni a fiatal gazdákat, az új gazdákat, a kisgazdaságokat, akkor valahonnan elő kell teremtenünk azt a pénzt.” 

A biztos az EU Tanácsával az ősszel kezdődő tárgyalások előtt megvizsgálta, mely országokat érinthetik leginkább a KAP-ra vonatkozóan javasolt változtatások a következő hétéves költségvetési időszakban. A 2023-as pénzügyi évben az EU gazdaságainak 20 százaléka kapta a közvetlen kifizetések 80 százalékát. Ezen kifizetések többsége területalapú, ami azt jelenti, hogy a gazdák hektáronként kapnak támogatást, függetlenül attól, hogy mit termelnek, így a nagyüzemi gazdaságok hatalmas támogatásokban részesültek.

A nemrég bemutatott tervezet szerint egyetlen gazda sem kaphatna évente 100 ezer eurónál többet területalapú jövedelemtámogatás formájában. A javaslatok alapján e küszöbértékig a tagállamoknak fokozatosan csökkenteniük kellene a gazdáknak fizetett támogatást az összeg függvényében (például 25 százalékos csökkentés 20 ezer és 50 ezer euró közötti támogatást kapó tagállamok esetében vagy 50 százalékos csökkentés az 50 ezer és 70 ezer euró közötti támogatásoknál). A 2023-as pénzügyi évben a kifizetések több mint 54 százalékát a 20 ezer euró feletti kifizetésekre fordították.