Három és fél év háború alatt sokat változott az ukrán társadalom hozzáállása. Az ukrán Rating Group közölte a legújabb reprezentatív közvélemény-kutatást. Érdekes eredmények születtek, főleg ha a három évvel ezelőtti válaszokkal hasonlítjuk össze – állapítja meg Anton Bendarzsevszkij külpolitikai elemző, újságíró, a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus igazgatója.
2025. augusztusában a megkérdezettek 59 százaléka támogatja a harcok leállítását a fronton, és inkább a tárgyalásos kompromisszumot preferálja. 20 százalék addig folytatná a harcot, amíg vissza nem szerzik Donbaszt és a Krím félszigetet, 13 százalék pedig addig, amíg helyre nem áll a 2022. február 24. előtti határvonal. Továbbá a válaszadók 82 százaléka szerint a tárgyalás reális út lehet a háború lezárására, ám eközben 75 százalék úgy véli, hogy Ukrajnának csak akkor kellene beleegyeznie a tűzszünetbe, ha ehhez nemzetközi biztonsági garanciák is társulnak. Arra a kérdésre, hogy „Mi a legfontosabb most?”, a többség – 58 százalék – a hadsereg jövőbeli finanszírozását és a megfelelő fegyverellátást tartotta elsődlegesnek, míg 31 százalék inkább a megszállt területek visszaszerzését jelölte meg.
Ezek azért lényeges változások, mert egy hasonló, 2022. novemberi felmérésben (a sikeres tavaszi ellentámadást követően) az ukránok 85 százaléka (!) még azt válaszolta, hogy addig kell harcolni, amíg vissza nem szerzik Donbaszt és Krímet. Ez most 20 százalék.
Hasonló eredményeket mutatott a Gallup korábbi ukrajnai felmérése is: 2022. közepén (tehát még a sikeres őszi ukrán ellentámadás előtt) a felmérés szerint az ukránok 73 százaléka azt válaszolta, hogy addig kell harcolni, amíg nem győzik le az oroszokat. Ugyanakkor azok száma, akik azt válaszolták, hogy Ukrajnának azonnal tárgyalni kell a békéről, akár kompromisszumok árán is, akkor 22 százalék volt. Most már 59 százalék mondja a tárgyalásokat.
Nyilván ebben bíztak a Kremlben is. A folyamatos orosz bombázások, nélkülözés, bizonytalanság, mozgósítás és halál előbb-utóbb mindenkit megtör. Ha lenne komolyabb siker a fronton, akkor az biztosan nagyot lendítene a morálon is, de sajnos a katonai összeomlás hiánya önmagában még nem jár ilyen hatással.
Van a felmérésben más érdekesség is. A Rating már konkrétan politikai tényezőként méri a volt ukrán főparancsnokot, Valerij Zaluzsnijt és a még nem létező pártját, bár hivatalosan a tábornok egyelőre nem mutatott szándékot a politikai indulásra. A legmagasabb bizalmi indexe éppen Zaluzsnijnak van (74 százalék), őt követi VolodimirZelenszkij (68 százalék), majd Kirilo Budanov (59 százalék). Ha most tartanák az elnökválasztást Ukrajnában, a mérések szerint a legtöbb szavazatot Volodimir Zelenszkij kapná (35 százalék), utána Valerij Zaluzsnij következne (25 százalék). Vagyis Zelenszkij és Zaluzsnij mérközne meg egymással a második körben, ahol már nem lenne olyan egyértelmű Zelenszkij győzelme.
Egy parlamenti választáson a feltételezett (és még nem létező) „Zaluzsnij Párt” vinné el az első helyet (24 százalék), második helyen a „Zelenszkij-blokk” futna be (20 százalék). És csak azután erősen leszakadva jönne a korábbi államfő, Petro Porosenko által vezetett Európai Szolidaritás (7 százalék), valamint két feltételezett új párt: a „Budanov Párt” (6 százalék) és az „Azov Párt” (6 százalék).
Mindezektől a folyamatoktól aligha független, hogy Valerij Zaluzsnij (aki 2024. eleje óta egyfajta száműzetését tölti nagykövetként Nagy-Britanniában) július végén fotózást vállalt az ukrán Vogue-nak, amely őt civil ruhában, egy testhez álló sötétkék öltönyben hozta a magazin címlapján. Zelenszkijék aligha örültek ennek.
