A Romániának megítélt 28,5 milliárd eurós helyreállítási keretösszeg immár a múlté. Az Európai Bizottság illetékeseivel folytatott tárgyalások kapcsán várhatóan októberben születik döntés, akkor derül ki, mennyit veszít az ország. Dragoș Pîslaru, a Beruházások és Európai Projektek Minisztériumának vezetője szerint – bár egy hétmilliárdos kölcsönre már nem lehet számítani – az országos helyreállítási terv (PNRR), illetve a kohéziós alapok révén a vissza nem térítendő összegek tekintetében nem éri kár az országot, ám az eddigi gyakorlat tarthatatlan. A miniszterrel az Economedia készített interjút, ebből közöljük a legfontosabbakat.
Átcsoportosítás
Dragoș Pîslaru szerint a legfontosabb szempont az volt, hogy a 13,55 milliárdos vissza nem térítendő keret felhasználható legyen 2026. augusztus végéig. A bizottság október 20-ig véglegesíti a megállapodást. A tárcavezető szerint a legnehezebb feladat az volt, hogy tisztázzák, milyen projekt tartozik a tervbe, hiszen a keretösszeg csaknem duplájára, mintegy húszezer projektre érkezett igénylés a különböző minisztériumokból, így csupán szeptemberre lesz egy finanszírozásra javasolt projektlista, illetve egy olyan, hogy milyen szakaszban vannak ezek a beruházások.
Az újratárgyalás folyamán nyilvánosságra hozzák a különböző megvalósítási szakaszban lévő beruházások listáját, illetve azt, hogy mit fognak és mit nem ebből a keretből finanszírozni. A kimaradó, de már megkezdett beruházások tekintetében a miniszter derűlátó, hiszen a kimaradó projekteket igyekeznek átcsoportosítani a kohéziós alapokhoz. Ugyanis az ottani 31 milliárd eurós keret csupán 16 százlékát sikerült lehívni.
A miniszter elismerte, lesznek olyan tervezett vagy akár már elindított beruházások, amelyeket – finanszírozás hiányában – le kell állítani, de ezt is csak időlegesen. Az olyan nagy volumenű beruházásokat, mint a kolozsvári metró vagy több regionális kórház, illetve országos infrastrukturális fejlesztés, amelyek eredetileg a helyreállítási tervben szerepeltek, és amelyek átcsoportosítással nem valósíthatók meg, a 2027-ig tartó költségvetési ciklus különböző alapjaiból sem, vagy úgynevezett vegyes finanszírozással, vagy átütemezéssel kívánják életben tartani.
Rendszerszintű problémák
Arra a kérdésre, hogy ki a felelős 7 milliárd euró elveszítéséért, a miniszter úgy válaszolt: nem az ő feladata a felelősségre vonás, de ha nem tesznek rendet, további 12 milliárd euró lehívása is meghiúsulhat.
A miniszter szerint Romániában az uniós finanszírozású beruházások megvalósítási modellje elhibázott, hiszen majdnem minden projektet ugyanabban az időben indítottak el, és alig fejeztek be valamit. „Egy bizonyos ponton a pénzügyminisztérium elzárta a csapokat, amikor látta, hogy a hiány nagyon magasra szökik. Ekkor a szereplők egymást kezdték megtéveszteni: a minisztériumok, nyilván, szerződéseket kötöttek, egyebek mellett a választási, a kampánylogika miatt, a pénzügyminisztérium pedig azt mondta, hogy nincs pénzük, és nem fognak többé kifizetéseket teljesíteni, így a projektek nem haladtak, mert a vállalkozók nem kapták meg a pénzüket.” A miniszter számításai szerint így nagyságrendben az uniós források segítségével finanszírozott projektek összege elérte a százmilliárd eurót, ennek mintegy fele pedig a költségvetést terhelte.
A beruházásvezérelt fejlesztési modell nem feltétlen rossz, de Románia esetében ugyanolyan rosszul működött, mint a fizetésemeléseken alapuló fogyasztásvezérelt fejlesztési modell – összegezett a miniszter. Holott az országban rengeteg elengedhetetlen beruházást kellene megvalósítani a víz- és csatornahálózatoktól az energiahatékonyságig.
„Figyelembe véve, hogy a tényleges beruházások összege körülbelül 4,5 milliárd euró volt, és el kell érnünk a 21,5 milliárdot, ráadásul ehhez még néhány milliárd jön hozzá a kohéziós alapokból, így az elkövetkező évben minimum 15–17 milliárd euró érkezik az országba, ami példátlan” – összegezett Pîslaru, aki szerint mindez akkor valósítható meg, ha a bizottság által feltételként szabott állami reformokat is sikerül megvalósítani, illetve legalább tervbe venni.
