Újjáéledt a lisznyói önkéntes tűzoltóság

2025. szeptember 3., szerda, Riport

Augusztus elején különleges esemény indította az idei falunapot Lisznyóban: átadták a település közösségi összefogás nyomán megújult tűzoltószertárát. Az avató nem csupán egy épület, hanem a falu életében is meghatározó szerepet játszó közösségi erő, az önkéntes tűzoltóság újjáéledését is jelentette, melynek immár több mint százéves hagyománya van az Uzon községhez tartozó településen. Az alakulat múltjáról, jelenéről, a távlati tervekről Hidi János tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.

  • Bevetésre kész csapat. Fotók: Facebook / Önkéntes Tűzoltó Alakulat Lisznyó
    Bevetésre kész csapat. Fotók: Facebook / Önkéntes Tűzoltó Alakulat Lisznyó

Lisznyóban 1923-ban alakult az önkéntes tűzoltóság, mely 2016-ig szolgálta a települést és annak lakóit. Nem csupán a bajban segítették a helybelieket, a ma is gondosan őrzött tárgyi emlékek, fényképek arról tanúskodnak: a falu életének mondhatni mozgatórugói szintén az önkéntes tűzoltók voltak, ők szervezték a nagyobb mulatságokat farsang, szüret idején, majálisokat, újévkor bált tartottak, színjátszó csoportot is működtettek. 

Hidi János tűzoltóparancsnokkal és néhány önkéntessel a gondosan felújított tűzoltószertárban találkoztunk. Mint elmondta, idén márciusban tűz volt a faluban, ő maga is segített az oltásban, akkor tapasztalta meg, hogy milyen jó a víznyomás a tűzcsapokban, melyek a falu több pontján is megtalálhatók. Jó barátságot ápol az uzoni önkéntes tűzoltó-alakulat vezetőjével, Sipos Jánossal, és a történtek után felvetette neki, jó lenne ismét tűzoltócsapatot alakítani Lisznyóban, ha már adottak a tűzcsapok is, így szükség esetén gyorsan beavatkozhatnának. A beszélgetést tett követte: másnap reggel a régi tűzoltószertáron lecserélték a lakatokat, Hidi Jánost kinevezték parancsnoknak, vezetésével pedig elindult a lelkes munka, melynek nyomán mára jól szervezett, összetartó és tettre kész tűzoltócsapat működik Lisznyóban.

 

Kincs a szertárban – száz éves tűzoltófecskendő

 

Összefogás egy épületért

– Az épület nagyon rossz állapotban volt, sokat dolgoztunk a helyreállításon. Beszéltem a polgármester asszonnyal, hogy segítségre lenne szükségünk, így kaptunk jelentős támogatást az önkormányzattól: biztosították a szükséges anyagokat, cserepet, mi adtuk az erőnket. A tetővel kezdtük a munkát, és azt terveztük, hogy elkészítünk egy részt öltözőnek, kellékeknek, hogy legyen komfortosabb. Közben a polgármester asszony is kijött, megnézte a munkát, elégedett volt, és utólag merült fel, hogy akkor bent is rendbe kellene hozni a termeket, a homlokzatot le kellene festeni. Összesen 34 napon át dolgoztunk, a legénység aktívan odaállt, a falustársak közül többen bekapcsolódtak, segítettek, támogatóink voltak, jöttek a fiatalok is, kivették részüket minden munkafázisból, a bontásban, építésben, festésben, takarításban segítettek – idézte fel a tűzoltóparancsnok. 

Az elődöktől megörökölt kellékek régiek, használtak voltak, így újabb feladat elé nézett a csapat, működő szertárat kellett összeállítani. Ebben ismét az Uzoni Önkéntes Tűzoltó Egyesület segítette a lisznyóiakat, felszerelésük jelentős része tőlük származik, és további eszközöket kaptak Magyarországról, Németországból is. Tisztaságtól ragyogó öltözőjükben katonás rendben sorakoznak a csapattagok ruhái, csizmái, a sisakok, mindennek jól meghatározott helye van. „Ha most bevetésre kellene mennünk, biztosan helyt tudnánk állni” – jegyezte meg a parancsnok.

 

Hidi János parancsnok az alakulat 1923-as zászlójával

 

Szó esett a felkészülésről is, mint kiderült, nagy hangsúlyt fektetnek erre, különböző forrásokból tanulnak tűzoltásról, elsősegélynyújtásról, biztonságról, és összeállítottak egy 13 oldalas felkészítőt is arról, mire kell figyelni, vigyázni – ezt kiosztották a tagoknak. Úgy vélik, sokat tanulhatnak attól a korábban hivatásos tűzoltóként tevékenykedő társuktól is, aki csatlakozott az új alakulathoz, az ő tapasztalata mindannyiuk javát szolgálja. Tavasszal szakmai gyakorlaton vettek részt Székelykeresztúron az erdő- és tarlótüzek oltásáról, felszámolásáról, ahol egyebek mellett a biztonság kapcsán azt erősítették meg bennük: „a legfontosabb, hogy a tűzoltónak mindig haza kell mennie”  – emelte ki Hidi János.

 

Kincsek a tűzoltószertárban

Lisznyóban jelenleg húsz, az önkormányzattal szerződésben álló önkéntese van a tűzoltó-alakulatnak, közülük tízen a korábbi csoportban is tevékenykedtek. Utánpótlás-generációval is büszkélkednek, sőt, hölgyek, asszonyok is csatlakoztak hozzájuk és segítik a rendezvények, versenyek lebonyolítását, így mintegy félszáz fős mozgalom szerveződött a meg­újult tűzoltószertár köré. Egyik termében féltve őrzik az elődök által 1923-ban vásárolt, jó állapotban lévő tűzoltófecskendőt, melyért visszaemlékezések szerint akkoriban 75 ezer lejt fizettek a lisznyóiak. Mint látogatásunkkor kiderült, sokan ragaszkodtak ahhoz, hogy ezt a tárgyi emléket megőrizzék az utókornak, és joggal: úgy tudják, volt olyan ház, melyet ennek segítségével mentettek meg a lángoktól.

 

Csapatmunka. Fotó: Facebook / Hidi János

 

A korábbi alakulatok fekete-fehér fényképei díszítik egy másik terem falait, ahol a szintén 1923-ból származó egyleti zászlót, kürtöket őrzik, de a közelmúlt eseményeit és a megújulás, a jelen pillanatait megörökítő fényképeket is kifüggesztették. Azok az önkéntesek, akikkel látogatásunkkor találkoztunk, azt mondták, szeretik ezt a fajta munkát, van, aki kikapcsolódásként éli meg, más fontosnak tartja, hogy szükség esetén a faluért, az emberekért tehessen valamit. Idén három alkalommal volt bevetésük a tavaszi árvíz idején, részt vettek a védekezésben, nemrég pedig egy szénával megrakott tehergépkocsi kigyulladt kerekén oltották el a lángokat. Önerőből saját akadálypályát építettek, és két tűzoltó versenyen is részt vettek, az ősz folyamán pedig további három versenyre készülnek. 

A következő időszakra is terveznek, Hidi János egy egyesület bejegyzését tartja elengedhetetlennek, így hozzáférhetnének különböző forrásokhoz, illetve egy tűzoltóautót is szeretnének beszerezni. Úgy érzik, munkájukkal a közösség javát szolgálják, „lehet, hogy tíz évben egyszer van szükség ránk, de megeshet, hogy egy évben tízszer kell segítenünk” – jegyezte meg.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 734
szavazógép
2025-09-03: Emlékezet - Puskás Attila:

A szovjet Gulag krónikása (Egykori olvasmányaim)

(bevezető rész) 
Alexandr Szolzsenyicin (1918. december 11. –  2008. augusztus 3.) rokon lélek számomra: testvéri kézfogását érzem, miközben elgondolkozva megmarkolja állát borító szakállát; úgy tűnik, maga is szívesen vállalja testvéri kapcsolatunkat, amely hasonló sorsunk tüskés termése lett.
2025-09-03: Belföld - :

Leépítések az önkormányzatoknál

A Prahova, Argeş és Suceava megyei településeket érintené a leginkább, ha országosan 40 százalékkal csökkenne az önkormányzati alkalmazottak megengedett száma – derül ki a kormány tegnap közzétett elemzéséből. Eszerint az állások 40 százalékának megszüntetése esetén a jelenlegi önkormányzati dolgozók 10 százaléka, 13 098 alkalmazott veszítené el a munkahelyét. Ez az intézkedés a közigazgatási egységek 51 százalékát, 1655 települést érintene.