Számháború

Miután előzőleg az állások 20, majd 25 százalékos csökkentését lengették be, a jogszabály elfogadása előtt Ilie Bolojan 45 százalékos lefaragásra tett javaslatot, melyet aztán 40 százalékosra enyhített. Szerinte ugyanis a 25 százalékos csökkenés valójában a reform mímelése lett volna, ugyanis jóformán csak a be nem töltött állásokat szüntették volna meg – magyarán: senkit nem kellett volna elbocsátani, és így semmit sem spóroltak volna. Érvelése alátámasztásaként kedden egy sor adatot hozott nyilvánosságra a miniszterelnök, melyből kiderül, hogy konkrétan hány létrehozott és betöltött állás van jelenleg az egyes megyei tanácsokban és polgármesteri hivatalokban, és mennyi maradna a 45, illetve 40 százalékos csökkentés nyomán.

Romániában a megyei tanácsoknál és a polgármesteri hivataloknál az alkalmazottak létszámát a népesség szerint határozzák meg, az Országos Statisztikai Intézet adatai alapján – a törvény azonban csak a felső határt írja elő. A gyakorlatban a legtöbb helyi és megyei önkormányzatnál az elfogadott szervezeti felépítésben a törvény által megengedettnél kevesebb állást hoznak létre. Ezek egy része pedig be nem töltött állás – papíron létezik, elvileg lehetne alkalmazni, de a gyakorlatban nem dolgozik benne senki. 

Hányan dolgoznak?

A számok tükrében mindez úgy néz ki, hogy Romániában a helyi és megyei közigazgatásban a törvény által megengedett felső határ mintegy 190 ezer alkalmazott lenne: ennyien dolgozhatnának összesen a helyi és megyei önkormányzatoknál. Utóbbiak saját, tanácshatározattal elfogadott szervezeti felépítésükben azonban ennél 14 százalékkal kevesebbet, összesen kb. 164 ezer állást „hoztak létre”. Ezek közül jelenleg 129 ezer állás betöltött: ténylegesen ennyien dolgoznak tehát a romániai helyi és megyei önkormányzatoknál – a 35 ezernyi különbség a be nem töltött állásokat teszi ki. Az elvileg létrehozható és a be nem töltött álláshelyek száma tehát összesen 61 ezer – Ilie Bolojan érvelése szerint éppen ezért minden 30 százalékosnál kisebb létszámcsökkentés valójában csak nem létező és be nem töltött álláshelyek megszüntetését jelentené, érdemben tehát nem járna sem költségcsökkentéssel, sem elbocsátásokkal. Szerinte ahhoz, hogy tízszázalékos leépítést érjenek el – a 130 ezer dolgozó közül mintegy 13 ezret elbocsássanak –, a törvény által megengedett állások 40 százalékát kell felszámolni, 15 százalékos csökkenéshez pedig 45 százalékát. 

A kormány honlapján egy sor adatot is nyilvánosságra hoztak arról, hogy melyik romániai közigazgatási egységben hányan dolgoznak jelenleg, mennyi lenne a törvény által megengedett felső alkalmazotti létszám és melyik önkormányzatnál hány embert kellene elbocsátani, ha a 40 vagy a 45 százalékos csökkentés mellett döntenének. 

Ez azért nem mindenütt egységes, mert az álláshelyek betöltése sem egyforma: vannak helyi és megyei tanácsok, ahol a törvény által megengedett felső határhoz közelít az alkalmazotti létszám, másutt jóval kevesebben dolgoznak. Bonyolítja a képletet, hogy a leépítések nem érintenének egy sor alkalmazotti kategóriát: az uniós pályázatok lebonyolításával foglalkozó dolgozókat, iskolabusz-sofőröket, a lakosság-nyilvántartó hivatalok alkalmazottait, de külön elbírálás alá esnek a helyi rendőrség alkalmazottai is (utóbbiak számát a lakosság számához igazítják, ezer lakosra számolva egy helyi rendőrt). 

A kormány honlapján közzétett, a prefektusi hivataloktól beérkezett adatok tükrében azt vettük górcső alá, hogy Háromszéken hol és milyen hatásai lennének a Bolojan által szorgalmazott intézkedésnek. 

Hogy áll Kovászna megye?

A kormány honlapján közzétett interaktív térkép szerint Kovászna megye nagyjából a középmezőnyben található az érintettségi rangsorban, ha a létező és betöltött állások 10 százalékának felszámolása mellett döntenek, itt a helyi tanácsoknál és a megyei tanácsnál dolgozók 11 százalékát kellene elbocsátani. Kovászna megyében jelenleg 2262 a jóváhagyott állások száma a helyi közigazgatásban, a betöltött állások száma azonban csak 1485. A csökkentés nyomán 156 betöltött állást kellene felszámolni, az érintett területi-közigazgatási egységek száma pedig 23, azaz a megye településeinek fele.

A leginkább érintett megyék: Galac (az állások 16 százaléka szűnne meg), Argeș és Szilágy (16 százalék), Prahova és Mehedinți (15 százalék). A legjobban áll Bihar megye, ahol annyira alacsony a betöltött állások aránya, hogy a dolgozók alig 2 százaléka lenne érintett az elbocsátások során.

Kovászna megyében a leginkább érintett önkormányzat a megyei lenne: a jelenlegi 252 betöltött álláshelyből 40 százalékos csökkenés esetén 194 maradhatna, 45 százalékos csökkenés esetén 180. A gyakorlatban tehát ez 58 vagy 72 betöltött állás megszüntetését jelentené – ez a megyére eső „kvóta” több mint harmada. 

A kormány honlapján közzétett adatok szerint az országban egy sor közigazgatási egység nemhogy nem kényszerülne elbocsátásra, de még maradna üres, betöltetlen helye, ezek közé tartozik Sepsiszentgyörgy is: jelenleg 279 betöltött álláshellyel szerepel a statisztikában, miközben a 40, illetve 45 százalékos csökkentés után is 344, illetve 324 állás betöltésére lenne lehetőség. Hasonló a helyzet Kézdivásárhelyen, viszont Kovásznán már 20 vagy 24 embert kellene elbocsátani, Baróton 9–12-t.

A többi érintett Kovászna megyei községnél – mint említettük, a megye önkormányzatainak mintegy fele kényszerülne leépítésekre a 40 százalékos forgatókönyv, ennél valamivel több a 45 százalékos forgatókönyv esetén – jóval alacsonyabb az esetleg elbocsátandó alkalmazottak száma, legtöbb esetben 1 és 7 közötti – igaz, ezeknél a kis önkormányzatoknál eleve nem túl nagy az alkalmazotti létszám, így ez is érzékenyen érintheti a hivatalok működését.

A 45 százalékos álláshelycsökkentés esetén sem kell aggódniuk a következő önkormányzatoknak: Bodzaforduló, Zágonbárkány, Nagyajta, Bodok, Barátos, Szentkatolna, Kökös, Dobolló, Ozsdola, Sepsikőröspatak, Előpatak, Vargyas, Zabola, Kézdialmás, Árkos, Dálnok. A községek közül a 40 százalékos forgatókönyv esetén a leginkább érintettek a következők: Zágon (a 29-ből 10 állás szűnne meg), Nagybacon (24-ből 7), Bardoc (22-ből 5), Málnás (13-ból 5), Kézdiszentlélek (27-ből 4), Esztelnek (13-ból 4), Bereck (18-ból 4).

Nincs egyetértés

A kormány által közzétett számokból az derül ki, hogy a leginkább érintettek a kis önkormányzatok lennének – ugyanakkor az is jól látszik, hogy vannak olyan helyi önkormányzatok, amelyek takarékosabban működtek eddig, és vannak, amelyeknél az alkalmazottak számát tekintve megközelítették a törvény által megengedett szintet.

Fontos azonban ismételten rögzíteni, hogy a kormány honlapján közzétett adatsor és szimuláció egyelőre tervezet, pontosabban inkább javaslat és forgatókönyvvázlat, a kormánykoalíció pártjai körében nincs egyetértés arról, hogy miként kellene a helyi közigazgatási reformot végrehajtani. Bolojan álláshelyek megszüntetését célzó elképzelésével szemben például a Szociáldemokrata Párt a bérkeret csökkentésére tett javaslatot, az önkormányzatok maguk dönthetnének arról, hogy ezt miként hajtják végre. A kormánykoalíció pártjai kedden Nicușor Dan jelenlétében is tárgyaltak a csomagról, sajtóinformációk szerint az államfő nagyobb rugalmasságot kért a miniszterelnöktől. Sőt: miután Bolojan nem tudott kapásból válaszolni arra a kérdésre, hogy az intézkedéssel mennyi pénzt spórol az ország, Nicușor Dan kis matekórát tartott, és rámutatott: a 13 ezer közigazgatásban dolgozó elbocsátása nyomán 1,4 milliárd lejes megtakarítást érnének el.

Bolojan ugyanakkor az egyeztetés után is eltökéltnek mutatkozott a reform végrehajtásában, és lemondását helyezte kilátásba, ha nem sikerül dűlőre jutni a kérdésben.