Az afrikai sertéspestis, a madárinfluenza, a ragadós száj- és körömfájás mellett további veszélyes, egzotikus betegségek jelentek meg vagy kezdtek terjedni az elmúlt hónapokban. „Csapkodnak a vírusvillámok az Európai Unióban” – jellemezte a helyzetet Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója, az Állatorvostudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára és intézetigazgatója, a Magyar Állattenyészők Lapjának főszerkesztője.
A szakember elmondása szerint a magyar gazdák a sertéspestissel 2018 óta, a madárinfluenzával még régebbtől élnek kényszerűen együtt. A madárinfluenza miatti kártalanítás az utóbbi három évben évente 15 milliárd forintba került. Idén a járvány soha nem látott méreteket öltött, a kártérítési igényt 20 milliárd forintra becsülik. A további nagyobb károk elkerülése érdekében a magyar kormány májusban arról döntött, hogy azok a víziszárnyastartók, akik vállalják, hogy felszámolják az állományukat és három évig (2028. december 31-ig) nem telepítenek újat, támogatást kapnak. A támogatás keretösszege 2,05 milliárd forint, a kérelmeket július 1-től nyújthatták be a baromfitartók. A sertéspestisnél idén a tavalyihoz képest időarányosan több esetet regisztráltak, elsősorban Pest és Komárom megyéből.
Új kéknyelv-szerotípusok jelentek meg
Wagenhoffer Zsombor elmondása szerint a kéknyelv-vírusnak 24 (a WOAH szerint 27) szerotípusa ismert, és elsősorban Afrikában van jelen. Ezekből Európában először a 4-es, azután a 8-as, majd 2023-ban a 3-as és 2024-ben a 12-es szerotípusok jelentek meg, elsősorban a nagyobb állatsűrűséggel rendelkező Benelux- és a velük szomszédos országokban (Dánia, Németország, Franciaország). Sajnos, a törpeszúnyog által terjesztett vírus azóta több tagállamban is felbukkant és elterjedt. Magyarországon márciusban három import tejelőmarha-szállítmányban mutatták ki a 3-as szerotípust, a befogadó állományok közül szerencsére csupán egyben terjedt tovább a betegség. Ott 60 napos megfigyelést, vagyis forgalmi korlátozást rendelt el a hatóság.
Szarvasmarháknál néhány esetet leszámítva az elmúlt időszakban nem számoltak be komolyabb tünetekről vagy elhullásról, de a juhoknál igen, azokat rendszerint megbetegíti és 1–5 százalékban, egyes esetekben ennél is nagyobb arányban tapasztaltak elhullást.
Kéknyelv-betegség ellen június óta Magyarországon is lehet oltani. Ahol kimutatják a vírust, forgalmi korlátozást vezetnek be. A megfigyelési időt 30-ról 60 napra emelték, mivel az oltás és az állatok szervezetének áthangolódása, vagyis az ellenanyagok megjelenése a szervezetükben több időt vesz igénybe a megszokottnál. Kéknyelvtől nem mentes országokból importált kérődzők esetén a magyar hatóság (NÉBIH) PCR-vizsgálatot kér, és csak negatív eredmény esetén lehet az állatokat beszállítani.
EHD-vérzékenység
A szakember egy másik fertőző betegségről is beszélt, amely jelen van egyes uniós országokban is. Az epizootiás vérzéses betegség (EHD-vérzékenység) fertőző vírusos állatbetegség, mely a kérődző állatokat támadja meg. Egyéb állatokra és az emberre a vírus nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.
Szarvasoknál és szarvasmarháknál 6–8 napig tartó lappangási időt követően lázas általános tünetek, testszerte vérzések és vizenyők alakulhatnak ki. Jellemző tünet még a sántaság, a csökkent tejtermelés, nyálzás, a nyelv megduzzadása, kötőhártyagyulladás és kimaródások, fekélyek az orr- és szájnyálkahártyán. A tünetek nagyon hasonlóak lehetnek a kéknyelv-betegség okozta elváltozásokhoz. Vetélés és koraellés is bekövetkezhet, és a szarvasmarhák egy része – akár 10 százaléka – elhullhat a betegség következtében. A kiskérődzők rendszerint tünetmentesen átvészelik a fertőzést.
A betegséget az Orbivirus nemzetségbe tartozó EHD-vírus okozza, melynek legalább tíz szerotípusa van. A kórokozót vérszívó rovarok, általában a Culicoides nemzetségbe tartozó törpeszúnyogok terjesztik. A betegséget először az USA-ban, vadon élő szarvasokban azonosították. A vírus előfordul Dél-Amerikában, Ázsiában, Ausztráliában, Afrikában. Európában 2022-ben jelent meg, Szardínián és Szicíliában, nem sokkal később Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban. Az EHD bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség, amely szerepel a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (WOAH) listáján is.
Az EHD ellen létezik oltóanyag. A vírusos vérzékenységtől nem mentes országokból (Portugália, Spanyolország) vagy régiókból (Franciaországból, Olaszországból) behozott oltott állatoknál a vakcinázásról igazolást kell kérni az eladótól, amit az állat papírjaihoz kell csatolni, továbbá csak a negatív eredményű PCR-vizsgálat birtokában lehet fogékony állatokat (szarvasmarha, bivaly, juh, kecske) importálni.
Ragadós száj- és körömfájás
Wagenhoffer Zsombor arról is beszámolt, hogy július elején Törökországban megszaporodott a ragadós száj- és körömfájásos esetek száma, amit egy új, a SAT1 szerotípus okoz. İbrahim Yumaklı török mezőgazdasági és erdészeti miniszter korlátozó intézkedéseket rendelt el. A járvány terjedésének megakadályozása és a hatékonyabb védekezés érdekében július elején ideiglenesen felfüggesztették a fogékony állatok értékesítési és bemutatóhelyeinek tevékenységét, így bezárták az élőállat-tőzsdéket, a gyűjtőtelepeket, kiállítások, árverések és vásárok helyszíneit.
A terjedés megakadályozásának egyik leghatékonyabb módja az állatmozgások leállítása, amely világszerte bevett intézkedés a járványos betegségek elleni küzdelemben. A korlátozások miatt azonban felborult a térségben a kereskedelem, s ez több olyan országot is érzékenyen érint, melyek hasított patájú állatokat exportálnak a nagy felvásárlónak számító Törökországba. Köztük található Magyarország is, ahonnan rengeteg hízó növendéket és nagy súlyra hizlalt húsmarhát vásároltak, de jelenleg nullára esett vissza az export.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
