Az afrikai sertéspestis, a madárinfluenza, a ragadós száj- és körömfájás mellett további veszélyes, egzotikus betegségek jelentek meg vagy kezdtek terjedni az elmúlt hónapokban. „Csapkodnak a vírusvillámok az Európai Unióban” – jellemezte a helyzetet Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója, az Állatorvostudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára és intézetigazgatója, a Magyar Állattenyészők Lapjának főszerkesztője.
A szakember elmondása szerint a magyar gazdák a sertéspestissel 2018 óta, a madárinfluenzával még régebbtől élnek kényszerűen együtt. A madárinfluenza miatti kártalanítás az utóbbi három évben évente 15 milliárd forintba került. Idén a járvány soha nem látott méreteket öltött, a kártérítési igényt 20 milliárd forintra becsülik. A további nagyobb károk elkerülése érdekében a magyar kormány májusban arról döntött, hogy azok a víziszárnyastartók, akik vállalják, hogy felszámolják az állományukat és három évig (2028. december 31-ig) nem telepítenek újat, támogatást kapnak. A támogatás keretösszege 2,05 milliárd forint, a kérelmeket július 1-től nyújthatták be a baromfitartók. A sertéspestisnél idén a tavalyihoz képest időarányosan több esetet regisztráltak, elsősorban Pest és Komárom megyéből.
Új kéknyelv-szerotípusok jelentek meg
Wagenhoffer Zsombor elmondása szerint a kéknyelv-vírusnak 24 (a WOAH szerint 27) szerotípusa ismert, és elsősorban Afrikában van jelen. Ezekből Európában először a 4-es, azután a 8-as, majd 2023-ban a 3-as és 2024-ben a 12-es szerotípusok jelentek meg, elsősorban a nagyobb állatsűrűséggel rendelkező Benelux- és a velük szomszédos országokban (Dánia, Németország, Franciaország). Sajnos, a törpeszúnyog által terjesztett vírus azóta több tagállamban is felbukkant és elterjedt. Magyarországon márciusban három import tejelőmarha-szállítmányban mutatták ki a 3-as szerotípust, a befogadó állományok közül szerencsére csupán egyben terjedt tovább a betegség. Ott 60 napos megfigyelést, vagyis forgalmi korlátozást rendelt el a hatóság.
Szarvasmarháknál néhány esetet leszámítva az elmúlt időszakban nem számoltak be komolyabb tünetekről vagy elhullásról, de a juhoknál igen, azokat rendszerint megbetegíti és 1–5 százalékban, egyes esetekben ennél is nagyobb arányban tapasztaltak elhullást.
Kéknyelv-betegség ellen június óta Magyarországon is lehet oltani. Ahol kimutatják a vírust, forgalmi korlátozást vezetnek be. A megfigyelési időt 30-ról 60 napra emelték, mivel az oltás és az állatok szervezetének áthangolódása, vagyis az ellenanyagok megjelenése a szervezetükben több időt vesz igénybe a megszokottnál. Kéknyelvtől nem mentes országokból importált kérődzők esetén a magyar hatóság (NÉBIH) PCR-vizsgálatot kér, és csak negatív eredmény esetén lehet az állatokat beszállítani.
EHD-vérzékenység
A szakember egy másik fertőző betegségről is beszélt, amely jelen van egyes uniós országokban is. Az epizootiás vérzéses betegség (EHD-vérzékenység) fertőző vírusos állatbetegség, mely a kérődző állatokat támadja meg. Egyéb állatokra és az emberre a vírus nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.
Szarvasoknál és szarvasmarháknál 6–8 napig tartó lappangási időt követően lázas általános tünetek, testszerte vérzések és vizenyők alakulhatnak ki. Jellemző tünet még a sántaság, a csökkent tejtermelés, nyálzás, a nyelv megduzzadása, kötőhártyagyulladás és kimaródások, fekélyek az orr- és szájnyálkahártyán. A tünetek nagyon hasonlóak lehetnek a kéknyelv-betegség okozta elváltozásokhoz. Vetélés és koraellés is bekövetkezhet, és a szarvasmarhák egy része – akár 10 százaléka – elhullhat a betegség következtében. A kiskérődzők rendszerint tünetmentesen átvészelik a fertőzést.
A betegséget az Orbivirus nemzetségbe tartozó EHD-vírus okozza, melynek legalább tíz szerotípusa van. A kórokozót vérszívó rovarok, általában a Culicoides nemzetségbe tartozó törpeszúnyogok terjesztik. A betegséget először az USA-ban, vadon élő szarvasokban azonosították. A vírus előfordul Dél-Amerikában, Ázsiában, Ausztráliában, Afrikában. Európában 2022-ben jelent meg, Szardínián és Szicíliában, nem sokkal később Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban. Az EHD bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség, amely szerepel a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (WOAH) listáján is.
Az EHD ellen létezik oltóanyag. A vírusos vérzékenységtől nem mentes országokból (Portugália, Spanyolország) vagy régiókból (Franciaországból, Olaszországból) behozott oltott állatoknál a vakcinázásról igazolást kell kérni az eladótól, amit az állat papírjaihoz kell csatolni, továbbá csak a negatív eredményű PCR-vizsgálat birtokában lehet fogékony állatokat (szarvasmarha, bivaly, juh, kecske) importálni.
Ragadós száj- és körömfájás
Wagenhoffer Zsombor arról is beszámolt, hogy július elején Törökországban megszaporodott a ragadós száj- és körömfájásos esetek száma, amit egy új, a SAT1 szerotípus okoz. İbrahim Yumaklı török mezőgazdasági és erdészeti miniszter korlátozó intézkedéseket rendelt el. A járvány terjedésének megakadályozása és a hatékonyabb védekezés érdekében július elején ideiglenesen felfüggesztették a fogékony állatok értékesítési és bemutatóhelyeinek tevékenységét, így bezárták az élőállat-tőzsdéket, a gyűjtőtelepeket, kiállítások, árverések és vásárok helyszíneit.
A terjedés megakadályozásának egyik leghatékonyabb módja az állatmozgások leállítása, amely világszerte bevett intézkedés a járványos betegségek elleni küzdelemben. A korlátozások miatt azonban felborult a térségben a kereskedelem, s ez több olyan országot is érzékenyen érint, melyek hasított patájú állatokat exportálnak a nagy felvásárlónak számító Törökországba. Köztük található Magyarország is, ahonnan rengeteg hízó növendéket és nagy súlyra hizlalt húsmarhát vásároltak, de jelenleg nullára esett vissza az export.
