Talán jó lenne, ha sok vezető hamar a történelem süllyesztőjébe kerülne, mert gyakran a nép már száz nap után inkább száműzetésbe vagy legalább melegebb éghajlatra szeretné küldeni az általa megválasztott vezetőt. Sajnos, sokan úgy ragaszkodnak a hatalomhoz, hogy a száz nap rossz előjelei ellenére még további ezer napig akarnak fungálni, és általában sikerül is, van, akinek akár több ezer napig is.

A mi elnökünknek, Nicușor Dannak is letelt az első száz napja. Ő, mint mondta, továbbra is komoly elnök szeretne lenni. Amikor megkérdezték, hogy száz nap után milyen jegyet adna magának, azt mondta, hogy 7–8-ast. Ezt nem tudom mire vélni. Ugyanis az ember hajlamos saját magát felértékelni, de ő azt mondta, hogy nagyon igényes, és vagy még nincs egészen megelégedve magával, vagy csak szerény, ami erény. (De akkor megkérdezheti valaki, hogy mire olyan szerény?) 

Azt nyilatkozta az Antena 1 tévének mandátumának első száz napjáról, hogy kihívás volt egy stabil kormány megalakítása a költségvetési hiány miatt, de végül is a dolgokat ellenőrzés alatt lehetett tartani, és a hitelminősítő intézmények Romániát befektetésre alkalmassá nyilvánították. A koalíció működik, bár a liberálisok és szociáldemokraták kölcsönösen fenyegetik egymást, hogy úgy otthagyják a koalíciót, mint… De aztán mégse, mert kell a stabilitás (nem mint nekünk a megszorítás).

Az elnök és a miniszterelnök „nagyon jól” megérti egymást. A speciális nyugdíjak reformjával kapcsolatban azt mondta, hogy a kormány figyelembe vette az alkotmánybíróság minden (eddigi?) döntését, és el szeretné kerülni, hogy alkotmányellenesnek nyilvánítsák javaslatukat. „Tovább az alkotmánybíróság dönt.” (Amit az mond, az ugyebár szent és sérthetetlen, és ők sem bolondok saját maguk ellen dönteni.) Azt is mondta, hogy a nyugdíjazási korhatár igen alacsony, mert a bírák 48–50 éves korban erejük teljében vannak, de azért egy kicsit hízelgett is nekik, mondván, hogy a nyugdíjkorhatár 48-ról 65-re emelését nem lehet hirtelen megtenni, és elismerte, hogy „ezek az emberek túlterheltek voltak”. 

Azt is elárulta, hogy újabb áfaemelésről nem beszéltek. Ez nagyon jó, mert esetleg ismét írásba adhatta volna, hogy nem lesz, és ki tudja, hátha a harmadik törvénycsomagot (a többi speciális nyugdíjról) nem sikerül összehozni, ezért újra emelni kell az áfát, és akkor mit mond ismét? Végül is elnökként neki nem feladata ilyen semmiségekkel foglalkozni.

Most sokan bánhatják, hogy tavaly érvénytelenítették az elnökválasztást, mert akkor lehet, hogy a második fordulóban Elena Lasconira szavaztunk volna, hogy ne legyen elnök Călin Georgescu. És most miket mond a hölgy? Felszólítja az elnököt, hogy vessen véget a gyilkos kormányhatározatoknak, mert ha nem, az év végéig az emberek rájönnek, hogy míg „tíz évig egy utazó (kétajtós?) szekrényünk volt, most egy éjjeliszekrényre ébredünk”. Ez Nicușor Dan felfüggesztéséhez vezethet, ami veszélyes az ország számára. „Jól hangzik, és populista, hogy rúgjanak ki embereket a polgármesteri hivatalokból, de van majdnem kétszáz ügynökség, intézet, állami vállalat, miért nem azokat számolják fel?” – tette fel a költői kérdést a polgármester asszony. (Sajnos senki nem akar jól fizetett állásból önként, dalolva munkanélkülinek menni.)

Az AUR alelnöke, Adrian Axinia máris bejelentette: ha Nicușor Dan nem ír ki népszavazást arról, hogy Románia részt vegyen-e egy esetleges ukrajnai békemisszióban, aláírásgyűjtésbe kezd a felfüggesztéséről. A sikerre nem nagyon van esély, bár az S. O. S., valamint a POT is biztosan támogatja azt. Ion Iliescutól is próbáltak megszabadulni ilyen módon 1994-ben, de nem sikerült, és nem tudták megbuktatni ezzel a módszerrel Traian Băsescut 2007-ben és 2012-ben sem. Klaus Iohannis meg olyan jó volt, hogy nem is vetették alá ilyen felfüggesztési tortúrának.

És az emberek sokat szavaztak tavaly és idén májusban, ezért nem biztos, hogy egyhamar választhatnékjuk támadna. 

Nicușor Dan. Fotó: presidency.ro