Görögország 1,6 milliárd eurós csomag keretében drasztikus intézkedéseket vezet be a népességfogyás megállítására, amely ha ilyen ütemben folytatódik, az országot hamarosan Európa legidősebb nemzetévé teszi. A kontinens egyik legalacsonyabb termékenységi rátájával rendelkező állam miniszterelnöke a problémát nemzeti fenyegetésnek minősítette.
„Tudjuk, hogy más a megélhetés költsége, ha valakinek nincs gyermeke, és más, ha két vagy három gyermeket nevel. Ezért államként kötelességünk megtalálni a módját, hogy jutalmazzuk polgárainkat, akik a gyermekvállalás mellett döntenek” – mondta Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök.
Az intézkedések – melyek a két százalékpontos adócsökkentéstől minden jövedelmi sávban a négygyermekes, alacsony jövedelmű családok teljes adómentességéig terjednek – 2026-ban lépnek életbe – közölte a The Guardian. Micotákisz szerint ez lesz az elmúlt több mint ötven év legbátrabb adóreformja.
A görög termékenységi ráta Európa egyik legalacsonyabbja: egy nőre átlagosan 1,4 gyermek jut, ami messze elmarad a 2,1-es fogyást gátló szinttől.
Az Eurostat előrejelzése szerint a görög népesség a jelenlegi 10,2 millióról 8 millió alá csökkenhet 2050-re, amikor a lakosság 36 százaléka 65 év feletti lesz.
A hanyatlást „egzisztenciális méretűnek” nevezve Kiriákosz Pierrakakisz pénzügyminiszter kijelentette: a termékenységi mutatók a gazdasági válság kezdete, vagyis 15 év óta megfeleződtek.
A közel egy évtizedig tartó válságot széles körben hibáztatják az aggasztó népességcsökkenésért. Ez részben annak tudható be, hogy a fiatalok voltak a leginkább sújtottak a nemzetközi mentőcsomagok feltételéül szabott megszorítások miatt, amelyekkel sikerült elkerülni az államcsődöt és az EU-ból való kizárást.
A válság idején több mint 500 ezer görög – főként fiatal és képzett munkavállaló – hagyta el az országot munka reményében, és a kormány most próbálja visszacsábítani őket.
A most bejelentett intézkedések – például az 1500 főnél kisebb falvakban élők adókötelezettségének eltörlése – a költségvetési többletből lesznek finanszírozva, amelyet a gazdasági fellendülés tett lehetővé.
A tisztviselők szerint a csökkenő születési arány példátlan kockázatot jelent a nyugdíjrendszerre, az egészségügyre, a munkaerőpiacra és a nemzetbiztonságra is, különösen a jelenlegi geopolitikai bizonytalanság idején. A brit Lancet orvosi szaklap figyelmeztetett: egy ilyen radikális demográfiai változás önmagában fenyegetést jelent az egészségügyi rendszerre, továbbá fokozza a társadalmi-gazdasági nyomást.
2020-ban, egy évvel a hatalomra kerülése után a Micotákisz-kormány bejelentette a gyermekvállalást ösztönző bababónuszt. A támogatás azóta az első gyermek után járó 1700 euróról a negyedik gyermek után 3500 euróra emelkedett, a gyermekenkénti havi juttatás pedig akár 140 euró is lehet.
Ám ahogy az életköltségek is meredeken emelkednek – miközben a bérek az EU legalacsonyabbjai közé tartoznak –, az intézkedések hatása eddig csekély. A görög oktatási minisztérium például ebben a hónapban jelentette be, hogy több mint 700 iskolát zártak be országszerte tanulók hiányára hivatkozva.
A kormány népszerűségét rontó korrupciós botrányok és a megélhetési költségek miatti elégedetlenség közepette Micotákisz megígérte, hogy növeli a nyugdíjakat, valamint elérhetőbb lakhatást biztosít, például elhagyatott katonai területeken épülő ingatlanokkal.
Emellett a távoli térségekben a kormány eltörli az ingatlanadót is, hogy ösztönözze a fiatalokat a vidékre költözésre, ahol az árak jóval alacsonyabbak, mint a városokban. A megfizethetetlen lakhatás miatt ugyanis sok fiatal görög panaszkodik arra, hogy harmincas éveikben is a szüleikkel kénytelenek élni.
