A két negatív pénzügyi mutató, a költségvetési és a folyó fizetési mérleg hiánya úgynevezett ikerdeficitet eredményez. A tavalyi évben a GDP 9,3 százalékát kitevő költségvetési hiány valójában azt jelenti, hogy pénzt nyomtatnak áruk és szolgáltatások vásárlására, ami inflációt generál, ez pedig erodálja a vásárlóerőt és a megtakarításokat. Valójában a kormányok így „korrigálják” ezeket a hiányokat az infláció, illetve a nemzeti valuta leértékelődése révén. Ezért az elkövetkező években magas inflációs rátákra és a lej automatikus leértékelődésére kell számítani: az elmúlt évek felelőtlen fiskális politikájának költségei az infláció és a leértékelődés révén a lakosságra terhelődnek át.
 

Hogyan működik

Ha a tavalyi költségvetés végrehajtását vesszük alapul, a költségvetési bevételek GDP-arányosan 32,6 százalékot tettek ki. Az egész gazdaságra kivetített infláció 10 százalékos szintjén, feltételezve, hogy a gazdaság stagnál, ez a nominális GDP ugyanekkora növekedését jelenti, ami az állami költségvetés számára közel 3,3 százalékpontos bővülést, vagyis körülbelül 63 milliárd lejnyi további nominális bevételt jelent. Ha a költségvetési bevételek GDP-ben való részesedése nő, és a magasabb adóztatás miatt ez az arány várhatóan a GDP 35 százalékára emelkedik, akkor a hatás még nagyobb lesz. Ugyanakkor igaz, hogy az infláció következtében bizonyos kormányzati kiadások is növekedni fognak.

Ha megnézzük az összetevőket, az infláció által okozott közvetlen többletbevételek az áfa, a jövedéki adók, a jövedelemadó és a nyereségadó esetében is világosan kimutathatóak. 
 

Fogyasztási adó

Fogyasztási adóként a belföldi infláció automatikusan növeli az áfabevételeket: a magasabb árak magasabb adóalapot eredményeznek; ez az adónem messze legérzékenyebb az inflációra. A mechanizmus egyszerű: ha egy termék ára az infláció miatt 100 lejről 115 lejre emelkedik, az állam által beszedett, 21 százalékos standard áfa 21 lejről automatikusan 24,15 lejre bővül, vagyis a 15 százalékos áfabevétel-növekedés az adott termék esetében, jogalkotási vagy közigazgatási beavatkozás nélkül, azonnal jelenkezik. Az egész gazdaságra kivetítve ez a hatás hatalmas nominális növekedést eredményez az áfabevételekben. Az áfából származó adóbevételek Románia költségvetésének egyik legfontosabb forrását jelentik. 

2024-ben a nettó áfabevételek körülbelül 120,95 milliárd lejre rúgtak, ami 15,9 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest. Ez a robusztus növekedés bőven meghaladta az 5,14 százalékos inflációs rátát, ami egyrészt az áruk/szolgáltatások (beleértve az energiát és az élelmiszereket) áremelkedéséből, másrészt a behajtási arány javulásából és az áfakulcsok változásából adódik. 2025 első hét hónapjában azonban az áfa-bevételek csak 5,7 százalékkal nőttek, ami alacsonyabb az inflációs rátánál.
 

Jövedéki adó

Az infláció, bár egy eltérő mechanizmus szerint a jövedékiadó-bevételeket is érinti: sok jövedéki adó egységnyi összegként van meghatározva (pl. liter üzemanyagra, 1000 cigarettára stb.), amelyet jogszabályokkal rendszeresen kiigazítanak. A 2022–2023-as inflációs környezetben a hatóságok emelték a dohány, az alkohol és az üzemanyag jövedéki adóját, így 2024-ben a jövedéki adóbevételek 46,33 milliárd lejre emelkedtek, ami 24,3 százalékos bővülést jelent az előző évhez képest. 2025-ben emelték az üzemanyagok jövedéki adóját, ami az ehhez hozzáadódó áfával együtt 7–8 százalékos áremelkedést eredményezett, úgyszintén emelték a dohány és az alkohol, valamint a magas cukortartalmú termékek jövedéki adóját is. Így az év első hét hónapjában ezek a bevételek 13,2 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, meghaladva az inflációs rátát.
 

Bérköltségek

A magas éves infláció a bérköltségeket is érinti: emelkedő árak mellett a munkavállalók is magasabb nominális béreket követelnek (és kapnak) – ezt a szaknyelv monetáris illúziónak nevezi. Ehhez a jelenséghez hozzájárult kormányzati intézkedésként a minimálbér emelése, piaci folyamatként pedig a munkaerőhiány is, melyek bérnövekedést váltottak ki a magánszektorban is. Ennek eredményeként a munkavállalói jövedelmek (2024-ben 10 százalékos kulccsal adózott) összege jelentősen megnőtt. 2024-ben az államháztartás bér- és jövedelemadóból származó bevételei összesen mintegy 49,04 milliárd lejre rúgtak, ami éves szinten 21,4 százalékos növekedést jelent. A növekedés egyrészt bizonyos adókedvezmények megszüntetését tükrözi (2023-ban korlátozták az építőiparban, a mezőgazdaságban és az informatika területén dolgozók adókedvezményeit, bizonyos kategóriák korábban adómentességet élveztek, a kedvezmények eltörlése tehát ténylegesen növelte az adóalapot), másrészt visszatükrözi a választási év keretében eszközölt, egymást követő minimálbér-emeléseket. 2025 első hét hónapjában az ebből az adónemből származó bevételek növekedése 21,3 százalékos volt, ami meghaladja az inflációs rátát. Bár az állam a nominálisan magasabb bérek miatt többet szed be, a reáljövedelem szintje nem alakul közvetlenül arányosan, mivel az infláció erodálja a vásárlóerőt.
 

Jövedelemadó

Az infláció a jövedelemadónál is érezteti hatását, bár közvetett módon: a magasabb árak – amennyiben a versenyhelyzet ezt lehetővé teszi – növelhetik a vállalatok nominális bevételeit, ami – ha a költségek lassabban emelkednek – magasabb számviteli nyereséghez és így magasabb jövedelemadóhoz vezethetnek. 2022–2023-ban egyes ágazatok az áremelkedéseknek köszönhetően magas nyereséget könyvelhettek el (ilyen például az energiaágazat, ahol az állami tulajdonú vállalatok is rekord osztalékot fizettek). Ennek eredményeként 2024-ben az állam 35,98 milliárd lej jövedelemadót szedett be, ami 23,5 százalékkal több, mint 2023-ban. Ehhez jelentősen hozzájárult a bankszektor, az energiaipar és a szupermarketek kiegészítő adóztatása, valamint az adóalap bővítése (pl. a mikrovállalkozások esetében). 2025 első hét hónapjában a társasági jövedelemadó-bevételek 11,1 százalékkal nőttek, ami egyaránt köszönhető a magasabb inflációnak és az adóalap bővülésének.
 

Helyi adók

Romániában az összes helyi adót és illetéket a pénzügyi törvénykönyv szerint évről évre automatikusan kiigazítják az előző évben regisztrált inflációs ráta szerint. Ez a mechanizmus biztosítja, hogy a helyi adóbevételek reálértéken állandóak maradjanak, míg az adófizetők viselik az adók nominális emelésének terheit. 2024-ben, a választási időszakban a helyi adók és díjak általában nem emelkedtek, 2025-től kezdődően azonban kiigazításuk folyamatban van, beleértve a 2024-es inflációs rátát is. Három év alatt az infláció csak néhány adóból és díjból 97 milliárd lejjel gyarapította a költségvetést.
 

Likviditás a gazdaságból

A kormányok módszere – amely rendkívül káros a külföldi befektetők vonzása szempontjából – az, hogy likviditást keresnek a gazdaságban, majd okokat találnak annak megadóztatására. Például „kapzsiság”, „túl magas nyereség”, „túl alacsony nyereség” miatt, vagy azért, mert egyes szereplők „kiviszik nyereségüket az országból”, anélkül azonban, hogy erre vonatkozóan bizonyítékokkal szolgálnának. Érdekes példa erre az energiahordozók piaca, ahol az energiaárak meredek emelkedésének fő haszonélvezője épp az állam. Talán ezért is tartják fenn ezt a piaci helyzetet, dacára annak, hogy Románia energiaárai az egyik legmagasabbak Európában. Az állam többségi vagy kisebbségi részesedéssel rendelkezik Románia legfontosabb energiaipari vállalatainál (Hidroelectrica, Nuclearelectrica, Romgaz, OMV Petrom). Ezek a vállalatok magas jövedelmezőséget értek el, és nyereségük nagy részét osztalék formájában fizették ki a részvényeseknek (köztük elsőként az államnak). Ezen kívül a kormány bevételt szerzett ezeknek a vállalatoknak a forgalmára kivetett adóból, az energiaipari termékekre kivetett jövedéki adók emeléséből és az áfakulcs emeléséből is.

Egy viszonylag egyszerű módszerrel megbecsülhető a nominális GDP-növekedés inflációs komponense által generált többletbevétel: három év alatt az infláció (csak a főbb adókból és illetékekből) mintegy 96,5 milliárd lej többlettel járult hozzá az állami költségvetéshez.