A májusban történt katasztrófa nyomán – amikor a heves esőzések nyomán megduzzadt Korond-patak vize betört a sóbányába – elrendelt és azóta havonta meghosszabbított rendkívüli helyzet az újabb döntés szerint október 10-éig érvényes. Az említett dátumig továbbra is tilos a belépés a veszélyeztetett területekre és a sószorosba. A hatóságok felügyelik a térségben zajló munkálatokat és folyamatosan mérik a környező folyóvizek sótartalmát.

A bányakatasztrófa miatt kilakoltatott parajdiak két hónap után, augusztus 13-án térhettek vissza otthonaikba, miután a hatóságok beüzemeltek egy riasztási rendszert, amely baj esetén időben figyelmezteti az illetékeseket. A bányakatasztrófa következtében a Kis-Küküllőbe jutó sós víz miatt a folyó mentén található Maros megyei településeken továbbra sem iható a vezetékes víz, mintegy 40 ezer lakosnak naponta tartályokban szállítják az ivóvizet. Az Aquserv regionális vízszolgáltató vezetője, Sipos Levente a Székelyhon hírportálnak azt mondta: jelenleg a Kis-Küküllő vizének sótartalma kétszerese a megengedett értéknek, folyamatosan szivárog a sós víz a folyóba. A gyulakutai és a küküllőszéplaki víztisztító állomásokba beszerelendő sótalanító berendezések beszerzésére várhatóan a héten aláírják a szerződést, most zajlik a beérkezett ajánlatok elbírálása. Az egyetlen beérkezett ajánlatot elemzik Dicsőszentmártonban is. A beruházásokra a kormány tartalékalapjából utaltak ki pénzt.

A katasztrófa nyomán valakinek vállalnia kell a felelősséget, a tragédia nem maradhat következmények nélkül – nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn este az Antena3 hírtelevízió vendégeként. Emlékeztetett arra, hogy már négy hónap telt el a parajdi katasztrófa óta, és felháborodásának adott hangot, hogy a sóbányát működetető Országos Sóipari Társaság (Salrom) szintjén nem történt meg a felelősök számonkérése. Sőt, az állami vállalat vezetőtanácsa össze sem ül, hogy napirendre tűzze a kérdést: hiába tesz kísérletet erre a gazdasági miniszter, a vezetőtanácsi tagok nem jelennek meg. „Elveszítetted a társaság vagyonát, a bányát, amely profitot hozott, és úgy teszel, mintha mi sem történt volna” – mondta a Salrom magatartásáról Kelemen Hunor, aki szerint legalább erkölcsi okokból vállalniuk kellene a felelősséget.