Megnyitóbeszédet Benedek-Huszár János baróti polgármester mondott. Mint fogalmazott, örvend, hogy az erdővidéki gazdák ismét seregszemlét tartanak. A világban a háborús felhangok erősödnek, de ez egy békés seregszemle: az itt látható vasak különböznek a katonai felvonulásokon láthatóaktól, mindegyikük békés célokat szolgál. „Azok a gazdák, akik ezeket a traktorokat vezetik, nem akarnak megsemmisíteni semmit, maximum a gyomokat. Nem üzennek hadat semminek, maximum az időjárásnak, a kemény földnek, a rossz gazdasági körülményeknek, és saját magukkal harcolnak meg, amikor egy-egy kudarc után, egy-egy állat elhullása után vagy egy-egy gép elromlása után újrakezdik, felkelnek, új magot vetnek a kicserepesedett földbe, új borjút nevelnek, és nekifognak megjavítani a szerszámot. Azt kívánom, hogy ezek a vasak, amely több tíz vagy száz tonnásan itt, a domboldalon sorakoznak, soha ne legyenek beolvasztva olyan vassá, amelyből a túlsó oldalon tankokat, gyalogsági harcjárműveket vagy fegyvereket készítenek. Legyen ez a seregszemle annak a példája, hogy a kardból lehet kaszát és ekevasat kovácsolni, és azt kívánom, hogy békében élve, a legjobb termelési eredményeket elérve, a Jóisten támogatását és a kedvező időjárást magunk mellett tudva ünnepelhessük időről időre azt, hogy idén is szánthattunk, vethettünk, a jég, ha nem is mindenkit, de a nagy részét elkerülte, az árak egy picit jobbak, az állatok egészségesek, jól tejelnek, jól fejlődnek, a gépek nem romlanak el, és egy ilyen alkalommal Erdővidék gazdálkodó népe összegyűl, leül egy sátor alá, leül egy szalmabálára, és köszönti jó barátait, családtagjait, jó ismerőseit, aztán pedig megelégedve megy haza, és holnap reggeltől újra felkel, nekivág annak a munkának, amely nemcsak munka, hanem egy életmód, egy életforma, és akik itt vannak, azok nagyon-nagyon ragaszkodnak hozzá” – mondotta a városvezető.

Szép Béla, a Székelyföldi Falugazdász Hálózat erdővidéki képviselője a földművelők és az állattartó gazdák elfoglaltságát emelte ki, mondván: nehéz volt meggyőzni társait, szervezzék munkájukat úgy, hogy bár évi egy napra szabadságot adjanak maguknak s az eseményen vegyenek részt. Nehéz úgy szervezni a munkát, mert mindig akad valami, amit halaszthatatlannak ítélnek. Külön köszönet illeti azokat – mondotta Szép Béla –, akik vállalták, hogy mezőgazdasági gépeikkel felvonulnak. Nem döntötték meg a két esztendővel ezelőtti rekordjukat, de így is száznál többen jöttek, s mutatták meg, oly sokan vannak, hogy „az a holdról is látszik”. Az esemény fő szervezője azt ígérte, jövő esztendőben is lesz gazdanap: ahogy a mostani lejár, nyomban nekifog az új előkészítésének.

A szolgálatát Kisbaconban a hónap elején kezdő Opra Koppány református lelkipásztor a magot vető, az azt gondozó és betakarító emberre kért áldást, de arra is figyelmeztetett: a termés elsősorban Isten gondoskodásának köszönhető.

Szarvasmarhákról, támogatásokról és kutyatartásról

Szarvasmarha-kiállítást Erdővidéken nagyon rég – talán 2002-ben – szerveztek utoljára. Most sem sokan neveztek be, de így is változatos volt a felhozatal: Nagybaconból, Bodosból, Középajtáról, Vargyasról és Barótról pirostarka, fehér-kék belga, red holstein, angus és limousin teheneket és borjakat hoztak a közszemlére. A fajokat és azok jellemzőit a szarvasmarhatartók megyei szövetkezetének egykori elnöke, Benedek-Huszár János ismertette. A polgármester a tulajdonosakat párbeszédre is hívta: beszéljenek tapasztalataikról azok, akik a szép szarvasmarhákat nevelik.

Kihívások és lehetőségek a mezőgazdaságban 2025-ben – felkészülés az új közös agrárpolitikára címmel Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, Gál Károly és Könczei Csaba parlamenti képviselő, Fejér László Ödön szenátor, Vavró Iván anyaországi mezőgazdasági vállalkozó, Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke beszélt Benedek Márta moderálásával.

Szép Béla úgy nyilatkozott, megtiszteltetésnek vették, hogy ennyi jelentős, a mezőgazdasági életet jól ismerő politikus mondott igent megkeresésükre, s megannyi helyi gazdát vonzott – a sátor tele volt, kint is sokan álltak, hogy hallhassák az elöljárókat – a szakmai beszélgetés. Azt boncolgatták, hogy az orosz–ukrán háború milyen hatással van az ország mezőgazdaságára,  mennyire befolyásolja az új uniós költségvetést, azaz marad-e pénz a termelők támogatására. A gazdák is hozzászóltak, és kérdeztek is: mit lehet tenni, hogy a „medveügy” számukra kedvezően alakuljon, valamint jelezték, gondot okoznak a mezőkön garázdálkodó tolvajok is.

Ifj. Farkas Domokos állatorvos a kutyafajtákról beszélt, és felhívta a figyelmet: ne vágyaik szerint válasszanak kutyát, hanem vegyék figyelembe azok jellemzőit. A kisgyermekesek például mellőzzék a harci ebek tartását, a nehezebben mozgó nyugdíjasok pedig kerüljék a kis méretű, de nagy mozgásigényű kutyákat. Az előadáshoz ez alkalommal is hozzászóltak a részt vevő kutyatartók, akik kiegészítették az elhangzottakat s megosztották tapasztalataikat.