Hagyományok szerint a tanévnyitó ünnepségen a jelenlévők állva fogadják a Sapientia EMTE jelen lévő elnökségét és közösen eléneklik a magyar himnuszt. Elsőként Péterfi Ágnes sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész mondott áldást, aki Máté evangéliumára (7/24–27.) alapozva hangoztatta: okos, aki kősziklára épít, ostoba, aki homokra, de nem elég az alap, falak és a tető, zárókő is kell, hogy szilárdan álljon az építmény, ez nem csupán egy kő, ez az Isten. 

Gáj Nándor, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke az elsőévesekhez szóló köszöntőjében azt mondta, felelősséggel tartoznak közösségük iránt, mert ők lesznek a jövő értelmiségei, a hozzáadott érték Székelyföldön, és lehet, hogy éppen lámpás emberekké válnak ott, ahol majd élnek, dolgoznak.

A kilencvenes évek végén közösségünk egyik álma volt, hogy saját egyetemünk legyen, ahol magyar nyelven, szülőföldjükön tanulhatnak a fiatalok, ahol tudás, hit, hivatás és elköteleződés együtt nevel jövőbeli értelmiségieket – hangsúlyozta Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. A városvezető szerint a Sapientia sepsiszentgyörgyi kara otthon, amely értéket ad, gyökeret erősít és szárnyakat növeszt, egy hely, ahol lehet egyszerre helyben maradni és nyitottan a világra tekinteni. Antal Árpád szerint, annak ellenére, hogy az erdélyi magyarok sok megpróbáltatáson mentek keresztül, mindig találtak olyan forrást, amely erőt és reményt adott a továbblépéshez. A polgármester méltatta Magyarország kormányának nemzetpolitikai törekvéseit, amelyek lehetővé tették olyan intézmények felépítését és megerősítését, amelyek közösségünk jövőjét évtizedekre biztosítják. „Ahol van tudás, ott van jövő, ott lesz vezető, ott lesz megmaradás. Sepsiszentgyörgy jövője önökkel, önök által épül” – szögezte le a polgármester.

Az egyetemalapítók számára az az egyik legfontosabb ismérve annak, hogy jól tették-e a dolgukat, ha évről évre betelnek a meghirdetett helyek – hangsúlyozta Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke. Az Erdélyi Református Egyházkerület emeritus püspöke elmondta, a Sapientia EMTE törekszik, hogy olyan szakterületeken indítson képzést, ahol nincs magyar nyelvű felsőfokú oktatás az országban. Jelenleg négy városban – Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön – 3300 hallgatóval működik az egyetem, Sepsiszentgyörgyön a három szakon összesen százhatvanan tanulnak, közülük tízen kezdenek az agrármérnök szakon, tizennyolcan az erdőmérnökin és huszonöten a sport- és edzőszakon, a Pécsi Tudományegyetemhez tartozó képzőművészeti tanszéken a negyvenegy hallgatóból hatan a festészeten, ketten a szobrász szakon kezdik az első évet. 

Kató Béla kiemelte, Sepsiszentgyörgyön nem volt hagyománya az egyetemi oktatásnak, itt helyszínt kellett keresni, oktatókat verbuválni, de szerinte az épülő campus lendületet ad majd a helyi kar fejlődésének, és remélhetően a jelenlegi hallgatók egy része már az új egyetemi központban fogja folytatni, befejezni tanulmányait. 

Lengyel Péter, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának dékánja fontos bejelentéssel érkezett a tanévnyitóra: az általa vezetett kar augusztusban arról döntött, hogy az egyetem szenátusának javasolja, a karon belül működő képzőművészeti tanszék sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozata váljék önálló képzőművészeti intézetté. A dékán hangsúlyozta: ragaszkodnak kezdeti céljukhoz, hogy segítsék az erdélyi magyar identitású, szellemiségű, autonóm egyetemi szintű művészeti oktatási intézmény létrehozását, amelyhez megítélésük szerint méltó kulturális közeget biztosít Sepsiszentgyörgy, valamint a székelyföldi, erdélyi művészkollégák formálódó és egyre bővülő szakmai közössége és az az intézményi háttér, amely a Sapientia és a Pécsi Tudományegyetem szövetségére épül.

Az egyetem a lehetőségek tárháza, mert a tudást, a tudásszerzést a falakon túl is biztosítja a közösségi szellemi gyarapodás által – hangsúlyozta Náhlik András, a Sapeintia EMTE Sepsiszentgyörgyi Kara dékánja, aki arra biztatta a hallgatókat, nyissanak a világ felé, jelentkezzenek külföldi tanulmányi lehetőségekre és térjenek vissza az ott szerzett tapasztalatokkal.

Az ünnepélyes tanévnyitón átadták az erdészeti képzésben kiemelkedően teljesítő hallgatók számára létrehozott Grátzer Miklós-díjat, amelyet idén Miklós Renáta és Daczó Zsolt kapott, majd Elekes Hunor agrár szakos és Kósa Márta Anna képzőművészetis hallgató köszöntötte az elsőéveseket. 

A hagyomány szerint az elsőévesek fogadalomtétele után az elköteleződés és a bizalom jelképeként a végzős hallgatók átadták a kezdő agrármérnöki szakosoknak a búzamagot tartalmazó tarisznyát, az erdészképzősöknek a tölgymakkot, a sport- és edzőképzősöknek a stafétabotot, a képzőművészetiseknek az ecsetet és a mintázó fát. A tanévnyitó a székely himnusz eléneklésével zárult.