A kormány által elfogadott két deficitcsökkentő csomagra – melyekből még csak az elsőt léptették életbe – a nemzetközi hitelminősítők, illetve a pénzügyi szervezetek is reagáltak. A hitelképesség tekintetében a besorolás nem módosult, ám a további lépések a csomag(ok) gyakorlatba ültetésének sikerétől függnek. Az árgus szemekkel figyelő Nemzetközi Valutaalap egyelőre a növekedési kilátásokon módosított – lefelé.
Negatív, de javul
Fenntartotta Románia államadós-osztályzatának március óta érvényes negatív kilátását az újabb felülvizsgálat után is a Moody’s Ratings. A nemzetközi hitelminősítő indoklásában közölte, hogy a román kormány ambiciózus költségvetési konszolidációs programja nyomán most már derűlátóbban ítéli meg a romániai államháztartási és államadósság-folyamatokat, de jelentősnek tartja a terv végrehajtási kockázatait.
A Moody’s a Londonban bejelentett döntéssel egy időben megerősítette a hosszú futamidejű román szuverén adósság Baa3 szintű besorolását, mely náluk a befektetésre ajánlott minősítési sáv alsó széle. Ez azt jelenti, hogy ha a cég erről a fokozatról leminősíti a hosszú távú román államadós-osztályzatot, Románia ennél a hitelminősítőnél elveszítené befektetési ajánlású besorolását, átkerülne a magas hozamú spekulatív kategóriába.
A Moody’s Ratings a román szuverén osztályzat negatív kilátásának érvényben hagyásáról hozott döntés indoklásában felidézi: az előző, márciusi felülvizsgálat idején azzal számolt, hogy a román államadósság-ráta az évtized végére a hazai össztermék (GDP) 70 százaléka fölé emelkedik a 2023-ban mért 50 százalék körüli szintről. Ezt az előrejelzést a Moody’s a 2024 végén mért 9,3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány alapján alakította ki.
A júliusban hozott jelentős költségvetési konszolidációs csomag, mint ismert, az idei évre a hazai össztermék 0,6 százalékával egyenlő, jövőre további 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycsökkentési intézkedéseket irányoz elő. A Moody’s a felülvizsgálatához fűzött elemzésében közölte: ennek alapján az általa eddig valószínűsített 7,7 százalékról 6,1 százalékra csökkentette a jövő évi GDP-arányos államháztartási hiányra szóló prognózisát, és most már arra számít, hogy a hazai össztermékhez mért államadósság-ráta 65 százalék környékén stabilizálódik. A hitelminősítő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy véleménye szerint jelentős kockázatok nehezítik a konszolidációs program sikeres végrehajtásának esélyeit, mindenekelőtt azért, mert kérdéses, hogy a júniusban alakult négypárti kormánykoalíciót sikerül-e egyben tartani, és így a konszolidációs program további politikai támogatottsága is bizonytalan.
Aggódik a Nemzetközi Valutaalap
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra számít, hogy a hazai gazdaság teljesítménye idén 1 százalékkal nő – jelentette be Joong Shik Kang, a pénzügyi szervezet romániai missziójának vezetője Bukarestben. A 2025-re vonatkozó első prognózisban még 3,3 százalékos gazdasági növekedés szerepelt, amit áprilisban 1,6 százalékra módosítottak. Az IMF mérsékelte a 2026-os előrejelzését is, a korábbi 2,8 százalékról 1,6 százalékra. „A mi elvünk az: jobb adóbehajtás, nagyobb adóbehajtás és megfontolt költés. Azt hiszem, a kormány erőfeszítéseket fog tenni annak érdekében, hogy a költségvetési kiigazítást barátságos módon valósítsa meg a gazdasági növekedés viszonylatában” – fogalmazott Joong Shik Kang.
Az IMF számításai szerint a bukaresti kormány eddigi deficitcsökkentő csomagjában foglalt intézkedések maradéktalan végrehajtása a költségvetési hiány 1,25 és 2 százalékpont közötti csökkenését eredményezné 2025-ben és 2026-ban. Ez azt jelentené, hogy jövőre 6 százalékra mérséklődne a GDP-arányos deficit. A következő évben, 2027-ben azonban csak 1 százalékponttal csökken majd a hiány, miközben a GDP-arányos államadósság megközelíti a 70 százalékot. Ezért a nemzetközi pénzintézet szerint 2027-től további kiigazításokra lesz szükség ahhoz, hogy Románia deficitje 2030-ig 3 százalék alá csökkenjen és az eladósodottság is jelentősen mérséklődjön.
Derűlátó államfő, magyarázkodó miniszterelnök
Közben Nicușor Dan államfő is értékelte az eddigi intézkedéseket, amelyek szerinte „nyilvánvalóan nem tökéletesek”, de megakadályozzák, hogy még inkább elszabaduljon a költségvetési hiány és ezáltal az infláció is. Mint egy interjúban magyarázta, az infláció minden bizonnyal hatással lesz a lakosság vásárlóerejére, de a deficitcsökkentő intézkedések hiányában még nagyobb lenne a pénzromlás.
Nicușor Dan szerint ugyanakkor „már látni a fényt az alagút végén”, amit szerinte 2026 végére ér el az ország, amikor sikerülni fog stabilizálni a deficitet. Ezt követően olcsóbban juthat hitelekhez Románia, és amint felveszik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), vonzóbbá válik majd a befektetők számára. „2027-ben megkezdjük a gázkitermelést a Fekete-tengeren, ami energetikai szempontból is rendkívül érdekessé teszi az országot, 2028-ban pedig végre elkészül a konstancai kikötőt Nyugat-Európával összekötő autópálya” – tette hozzá az államfő.
Az egyszerű bizalmatlansági indítvány hétfői szenátusi vitáján Ilie Bolojan miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy jelenleg a költségvetési kiadások 30 milliárd euróval meghaladják a bevételeket. „Vagyis Románia évente 30 milliárd euró hitelt vesz fel, hogy működni tudjon. Ez így nem folytatható, mert zsákutcába kerülünk, függetlenül attól, hogy milyen kormány van hatalmon” – jelentette ki, majd hozzátette: „Nem volt más választásunk, mint elvégezni ezeket a korrekciókat.”
