Az oroszok meg tesznek arról, hogy féljünk, mert néha egy-egy drónt átküldenek nekünk a Duna-delta fölé. A lengyeleket még jobban ijesztgetik, hozzájuk legutóbb 19-et repítettek, míg hozzánk csak egyet. Ezt úgy magyarázzák, hogy így próbálták az oroszok tesztelni Lengyelország és a NATO védelmét.

A lengyel vezérkari főnök szerint Oroszország (szerencsére) nem elég erős ahhoz, hogy egy NATO-tagországot megtámadjon. A mi védelmi miniszterünk is nyugtatgat (annak ellenére, hogy sokan ijesztgetnek), hogy ő is ugyanezt hiszi, mert a NATO-tagországok nem avatkoztak direkt be, csak támogatják és segítik az ukránokat. A hozzánk látogatóba küldött drón le nem lövését egyik európai parlamenti képviselőnk bírálta, mert szerinte Romániának erős üzenetet kellett volna küldenie az oroszoknak a drón lelövésével.

A lengyelek lelőtték a feléjük és föléjük küldött drónokat annak rendje-módja szerint. Azzal is ijesztgetnek a katonai szakértők, hogy azok odaküldése csak diverzió volt, és az igazi célpont a NATO keleti szárnya lehet, így Románia is. Nálunk is volt felhatalmazásuk a felküldött vadászgépek pilótáinak, hogy lelőjék azt az egy drónt, de – a honvédelmi miniszter szerint – felelősségteljesen jártak el, és mivel az nem jelentett veszélyt a lakosságra, csak követték, amíg ki nem röppent a légtérből. Csak azt nem tudni, ha veszélyt jelent, akkor veszélyes lett volna-e lelőni, mert egy drón még akár biológiai bombát is szállíthat. A szakértők szerint először is be kell azonosítani és (ránézéssel?) meg kell állapítani a drón veszélyességi fokát, mert ha lakott település vagy mezőgazdasági terület felett semmisítik meg, akkor még szerencsétlenséget is okozhat. Az sem mindegy, hogy mivel lövik le, mert az olcsó, néhány ezer eurós drónt kilövő rakéta akár félmillió dollárba is kerülhet. Így valószínű, egyszerűbb és olcsóbb lenne egy puskával lepuffantani.

Közben Oroszország Fehéroroszországgal közös Zapad (Nyugat) 2025 elnevezésű hadgyakorlatot hajtott végre körülbelül 100 000 katonával, amelyen Putyin elnök katonai egyenruhában vett részt (ejsze, a frontra készül ő is?). Szerinte a cél Oroszország és Belarusz védelmének megerősítése „bármilyen agresszióval” szemben.

Az Európai Bizottságtól 16 milliárdos kölcsönt kapunk a hadsereg felszerelésére, és úgy örvendünk neki, mintha ajándékba kapnánk. Szerencsére a pénz egy részét autó­sztráda-építésre is lehet fordítani.

Hogy hosszú távon mi fog történni, azt sejteni sem lehet. Aki hitt Trump 24 óra alatt megvalósítható békéjében, az csalódhatott. De vannak komoly, híres, elismert szakértők, akik megpróbálták „megjósolni” a jövőt. Egyikük Francis Fukuyama, aki „demokratikus békeelméletet” dogozott ki 1989-ben, amelyben a történelem végét vizionálta, és amely szerint az érett demokráciák soha nem háborúznak egymással. Abban reménykedett, hogy az országok hamar demokratikussá érnek?

Aztán egy másik, a jövőt prognosztizáló világhírű szakember, George Friedman, a Budapesten született amerikai szerző megírta A következő 100 év című könyvét 2009-ben. Már a címlapján is ilyeneket olvasok: 2020: Kína szétesik, vagy 2050: Világháború az USA, Törökország, Lengyelország és Japán – az új nagyhatalmak – között. Valamiféle űrháborúkat jósol, amelyekben az Egyesült Államok, a világhatalom „Harci Csillag űrállomásaival észleli majd a veszélyt és felveszi a harcot bármilyen elképzelhető támadással”. Szerencsénkre nem vizionál atomháborút.

De ne szaladjunk nagyon előre. Sajnos nem látta előre az orosz–ukrán háborút, és azt sem, hogy leginkább drónokkal fogják vívni, amelyek nem olyan drágák, mint az űrszekerek. Nem sejtette a mesterséges intelligencia előretörését sem. De milyen jó is lenne, ha az emberi intelligencia is legalább oda fejlődne, ahová a mesterséges, és nem arra használnák az emberek, hogy háborúzzanak és irtsák egymást.

Romániai hadgyakorlat Nagysinken – képünk illusztráció. Fotó: Facebook / Ministerul Apărării Naționale, România