Háromnapos konferenciával és kulturális programmal emlékeznek szeptember 26. és 28. között a 400 éve született Apáczai Csere Jánosra szülőfalujában, a Brassó megyei Apácán. A rendezvény célja, hogy méltó módon emlékezzenek meg a tudós-pedagógus életéről, munkásságáról és szellemi örökségéről születésének 400. évfordulója alkalmából – közölték a szervezők.
A három nap során tudományos előadások hangzanak el Apáczai életéről és munkásságáról, kerekasztal-beszélgetések, kulturális és közösségi programok zajlanak. A program részeként a tudós nevét viselő intézmények is bemutatkoznak.
A rendezvény szeptember 26-án, pénteken este kulturális programmal kezdődik a helyi művelődési házban. A házigazda Simonné Nagy Ilona evangélikus lelkész köszöntője és Aáry-Tamás Lajos oktatási biztos, a rendezvény fővédnöke nyitóbeszéde után a többi között a helyi Apáczai Csere János-iskola diákjai lépnek fel.
Szeptember 27-én, szombaton Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke mond köszöntőt az Apáczai Tanév Kárpát-medencei megnyitója alkalmából, ezt követi az Apáczai-intézmények bemutatása, bemutatkozása. Délután Ősz Előd Sándor, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem egyháztörténeti tanszékének adjunktusa tart előadást Apáczai könyvei és művei címmel, és az Apáczai leporelló-pályázatra érkezett munkák értékelése, díjazása zajlik Vetró B. Sebestyén András képzőművész részvételével. Ezt követi az Apáczai-sarok, -múzeum, -tanösvény és -oktatóközpont bemutatása, megtekintése. Este többek között Tódor Imre, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem egyetemi adjunktusa tart előadást Apáczai szellemi hagyatékáról.
Szeptember 28-án, vasárnap az evangélikus templomban tartott ünnepi istentisztelettel és az Apáczai-mellszobor megkoszorúzásával zárul az ünnepség.
Apáczai Csere János tudós-pedagógus, a magyar nevelésügy és anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára, a Magyar Encyclopaedia, az első magyar nyelvű tudás- és ismerettár szerzője 1625. június 10-én született Apácán. Csere János néven látta meg a napvilágot egy kisnemesi szabad székely családban. A később felvett Apáczai előneve szülőfalujára utal.
Az apácai elemi iskolában tanult, majd a kolozsvári, később a gyulafehérvári református kollégiumban filozófiai és teológiai stúdiumokat folytatott. Külföldi tanulmányait ösztöndíjjal Hollandiában folytatta. A gondolkodás szabadságával is itt találkozott, és a csillagászattól a keleti nyelvek tanulmányozásáig mindenre lehetősége nyílott. Számos nyelvet elsajátított: a görögön, latinon, héberen, francián, angolon és hollandon kívül hat keleti nyelvet is megtanult. 1651-ben a harderwijki egyetemen doktori címet szerzett. Ugyanebben az évben megnősült, felesége, Aletta van der Maet, Utrecht egyik előkelő családjának leánya volt. 1653-ban családjával visszatért Gyulafehérvárra, ahol a kollégium poétikai osztályának rektora lett. Egy évvel később Utrechtben kiadták fő művét, a 412 oldalas, 11 részből álló Magyar Encyclopaediát, amelynek az volt a célja, hogy magyar nyelven, iskolai használatra összefoglalja korának teljes tudományosságát.
Művét a kortársak nem méltatták, s Apáczainak az oktatás minőségének javítását célzó reformtervei (többek között az alapfokú iskolahálózat kiépítése, nemzeti nyelven zajló oktatás) is süket fülekre találtak. Nézetei miatt összetűzésbe került a puritanizmus elterjedésétől tartó II. Rákóczi György fejedelemmel, aki megfosztotta a gyulafehérvári katedrától, de Lorántffy Zsuzsanna, a fejedelem anyja közbenjárásának köszönhetően rábízta a kolozsvári iskola vezetését. Itt 1656 novemberében tartott székfoglalójában felvázolta egy korszerű erdélyi iskolaszervezet körvonalait, az erdélyi egyetem alapításának tervét. A kollégium közbenjárásának köszönhette Lorántffy Zsuzsanna református alapítványát, és hogy tíz szegény tanuló fejedelmi támogatással ingyen tanulhatott. Apáczai 1659. december 31-én, 34 évesen meghalt, felesége és gyermeke nem sokkal élte túl. Síremléke a kolozsvári Házsongárdi temetőben található.
