Lia Olguţa Vasilescu craiovai polgármester, aki a PSD egyik alapembere, vagy inkább alapasszonya, amikor megkérdezték tőle, hogy megbukik-e a kormány, ha a miniszterelnök Ilie Bolojan kitart a helyi közigazgatás reformja mellett, azt válaszolta, hogy igen. Egy másik PSD-s, Mihai Tudose meg azt, hogy: „Nem lesz vége az országnak (a világnak?), ha elmegy Bolojan. Nem versenyen, magánszemélyként nyerte el a miniszterelnökséget”. 

Bolojan igenis, végig akarja vinni a reformját. (Bár az is lehet, hogy megunta ezt az állandó harcot, amit folytatnia kell, és szeretne szabadulni?) De ha megbuktatják őt és kormányát, akkor a PSD kivel is alakítana kormányt? Talán az AUR-osokkal? Amikor nemrég a szociáldemokraták ideiglenes vezére, Sorin Grindeanu azt mondta: „Hölgyeim és uraim az AUR-ban, képmutatóan visítoztok napról napra, hogy a nép oldalán álltok, de mikor véget ér az élő videó, akkor csak a gazdagok, a pénz és a kiváltságok oldalán vagytok!”

A kormányválság réme ott a levegőben…

Bő héttel ezelőtt drónok borzolták Lengyelország és Románia levegőegét (és a kedélyeket), aztán pénteken három orosz MiG–31-es sértette meg Észtország légterét, majd kettő Lengyelországét, alacsonyan repülve a Petrobaltic fúrótorony fölött a Balti-tengeren. Észtország légterében 12 percig repültek, és a NATO olasz F–35-ösei „felszálltak és visszaszorították” őket, meghátrálásra kényszerítve a röpködő oroszokat. Nem tudom, hogy a visszaszorítás mit jelent, de gondolom, ha nem sikerül, akkor akár le is lőhették volna. A NATO-tagországok provokációról, botrányról beszélnek, az oroszok azt mondják, hogy nem sértették meg a légteret, mert menetrend szerinti repülést hajtottak végre Karéliából egy kalinyingrádi repülőtérre.

Mark Rutte azt mondta: „Ne legyünk naivak. Ha a kínai elnök meg akarja támadni Tajvant, előbb telefonál Pu­tyinnak: Hé, erre gondoltam, és rád van szükségem, hogy támadd meg a NATO területét Európában.”

Aztán a Dail Mail brit lap leír egy forgatókönyvet (a sok rossz közül), hogy miként fog mindez végbemenni, napról napra, óráról órára. Az egész egy nagy kiprovokált áramszünettel kezdődik a balti államokban (2025. november 3-án!), ami zavargásokat eredményez, és Putyin ezekre hivatkozva mozgósítást rendel el a balti államok külső határainál. Az EB elnöke, Ursula von der Leyen nem tud Putyinnal beszélni, csak a külügyminiszterrel, Lavrovval, és megmondja neki, hogy semmilyen katonai behatolást nem tűrnek meg Litvániában, mire Lavrov azt válaszolja, hogy az oroszpárti lakosok Vilniusban a nacionalista maffiózók célpontjai, és Moszkva nem hagyja őket sorsukra. Aztán elkezdődik a csetepaté, s Kína is megtámadja Tajvant, és öt nap alatt a világ erőegyensúlya teljesen átalakul. Kína megkapja Tajvant, Oroszország esetlegesen meghódítja Ukrajnát és megkezdi a balti államok visszahódítását. A NATO széthull, Európa a Távol-Kelettel készül szövetséget kötni, és Nagy-Britannia nem tudja megvédeni magát, ugyanúgy, ahogy Tajvan sem. Legalábbis e forgatókönyv szerint.

Azt nem értem, hogy minek kell ötleteket adni Putyinnak és Hszi Csin-pingnek, mikor nekik is biztosan van saját elképzelésük. Putyin (hivatalosan) aggódik is a harmadik világháború kitörése miatt, ami az orosz–ukrán konfliktus és az izraeliek Irán nukleáris berendezései elleni támadásai következtében kitörhet. Nem akarja Ukrajna kapitulálását, hanem csak azt a területet, „amelyet egy orosz katona bakancsa tapos”.

Ezek után még az is lehet, hogy Zelenszkij nem bánná, ha valahogy bele tudná vonni a NATO-t a háborúba. Talán lenne is erre egynéhány MIG-je, és nem kellene egyebet tennie, mint orosz felségjellel ellátni s megbombázni velük például Varsót, Vilniust vagy Rigát.

Tudjuk, hogy ismeretlen típusú és hovatartozású repülőgépek bombázták meg az akkor Magyarországhoz tartozó Kassát 1941. június 26-án. Ez szolgáltatott okot Magyarország hadba lépésére. Máig sem lehet tudni, hogy szovjet, német, cseh, román vagy jugoszláv támadás volt-e. Még azt is feltételezik, hogy önbombázás történt, mert területhódítás céljával Magyarország mindenképpen be akart állni a háborúba. Sikerült is belépnie, meghalt több százezer magyar, és elvesztette ezt is, mint az első világháborút.

Lia Olguţa Vasilescu amerikai diplomatákat fogad craiovai hivatalában. Fotó: Facebook / Lia Olguţa Vasilescu