Társas lények lévén, keressük a kapcsolatot más személyekkel. Van olyan, hogy a helyzet rákényszerít nemkívánatos személyek társaságára, de ha szabad választásunk van, akkor élünk vele, hogy olyan emberekkel érintkezzünk vagy legyünk együtt, akiknek társasága kellemes számunkra.
Hasonló tulajdonságok vagy érdeklődési kör, szabadidős tevékenységek vagy közös tervek – bármi lehet, ami összehozhat egy szívélyes találkozást. A kezdeti szimpátia így alakul barátsággá, érzelmi kapcsolattá vagy párkapcsolattá. E kapcsolatok legfőbb jellemzője a kölcsönösség: a kölcsönös tisztelet, bizalom, törődés, megértés.
Mindannyian vágyunk arra, hogy valahová vagy valakihez tartozzunk. Ismeretségi körünkből mégsem kell mindenki a barátunk legyen, hanem csak a rá „érdemes” személy lehet az. Ezt az „érdemet” úgy lehet megszerezni, hogy figyelünk egymás igényeire és szükségleteire, és oda-vissza kielégítjük azokat. Így egyre inkább megismerve közelebb kerülünk egymáshoz. Ami azt is jelenti, hogy érzelmileg is kötődni kezdünk.
Ha megvan az érzelmi biztonság, akkor minden dolgommal, gondolatommal, érzésemmel meg merek nyílni, mert tudom, hogy elfogadnak és megértenek. A kommunikáció is egyenes és nyílt, hiszen ha biztonságban vagyok, akkor nincs rejtegetni való, takargatás, szépítés. Így kitárulkozva és meghallgatva, leengedve a „falainkat”, egymás előtt vállaljuk sebezhetőségünket. Mert hát ezek a beszélgetések nem hétköznapi felszínes témákról szólnak. Ilyen közelségben belső (lelki) világunkat osztjuk meg, megmutatva gyengeségeinket, gyarlóságainkat, tévedéseinket is. De osztozunk egymás boldogságában is, megosztva elért sikereinket, eredményeinket és őszintén örülünk neki. Beszélünk terveinkről, vágyainkról is, mert tudjuk, hogy támogatást, útmutatást vagy biztatást kapunk – épp azt, amire szükségünk van.
Mindenekfelett a szeretet az, ami összeköt és fenntartja a kapcsolatot. Ezért a felek között létrejött érzelmi kapcsolat felerősíti pozitív oldalunkat, tulajdonságainkat. Mert ha az a szándékunk, hogy a kapcsolat tartós legyen, akkor tetteinkben meg kell jelenjen a ragaszkodás, igyekszünk magunkból a legjobbat nyújtani és társunkban is a legjobb oldalát látjuk és erősítjük. A kialakult barátságok, kapcsolatok csak ilyen működés mentén lehetnek felemelők, inspirálók, így lehet öröm a közelség. Ellenkező esetben érdemes inkább csak a távolságot és az ismeretséget tartani.
Keresztes Erika
bizalmi tanácsadó
