Kicsoda a Szentlélek? Ez volt az apostolok nagy kérdése is pünkösd előtt. Beszélt ugyan erről nekik Jézus, de azt akkor még nem értették világosan. Amikor aztán az ő mennybemenetele után tíz nappal „beteltek mindnyájan a Szentlélekkel”, és olyan erővel prédikáltak, mint Jézus, olyan hatalommal gyógyítottak betegeket, mint ő, akkor összekapcsolódott bennük ez a tapasztalat a korábban kapott kijelentéssel. Világossá vált, hogy Mesterük valóban nem hagyta őket magukra, csak nem testileg van most már jelen köztük, hanem lelkileg. Jézus szent Lelke, a Szentlélek vette hatalmába őket. Ugyanaz az Isten, aki mint mindenható teremtő Atya jelentette ki magát az Írásokban, aki egészen közel jött hozzájuk a testté lett Igében: Krisztusban (1Jn 1,1–3), ő lépett hozzájuk most még közelebb: be egészen a lényükbe, a szívükbe, s belülről irányítja őket.

Így tanítja a Szentírás: a Szentlélek az Atyával és a Fiúval egyenlő örök Isten. Éppen úgy, mint Jézus léte és munkája nem karácsonnyal kezdődik, a Szentlélek munkája sem pünkösddel kezdődött. Isten Lelke, aki öröktől van, részt vett a teremtésben (1Móz 1,2). Ha nagyon köznapian válaszolnánk erre a kérdésre: kicsoda a Szentlélek, ezt mondanánk: Isten, amint éppen dolgozik. A munkában lévő Isten. És Isten legsajátosabb munkája a teremtés. Amikor létrehoz valamit, ami nem volt. Ilyenkor mindig ott van a Szentlélek Isten. A világ teremtésénél is, az egyes ember újjáteremtésénél is, az egyház születésénél is.

Hogyan kapta a háromezer ember a Szentlélek ajándékát pünkösdkor? Hallgatták az igét, rádöbbentek elveszett állapotukra, megvallották bűneiket és szakítottak velük (keresztség), hittel elfogadták Jézustól bűneik bocsánatát, és megkapták a Szentlélek ajándékát (ApCsel 2,37–38). Ez a sorrend nagyon fontos, és más szentírási helyek tanúsága szerint is megfordíthatatlan! 

Aki Jézust így befogadja, abban az ő élete kezdődik el. Egészen új tulajdonságai lesznek, amik nem vele születtek, és nem nevelés eredménye. Az új természet jele a Lélek gyümölcse: „szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás” (Gal 5,22). Ezt már nem az óember „vad-alanya” termi, hanem Krisztus belénk oltatott nemes élete. „Aki énbennem marad, én pedig őbenne, az terem sok gyümölcsöt… abban dicsőíttetik meg az én Atyám, hogy sok gyümölcsöt teremjetek és legyetek nékem tanítványaim” (Jn 15,5.8). Aki Isten Szentlelkét kapta, képes az ember eredeti küldetését végezni: élete Istent dicsőíti, s benne Jézus mentő szolgálata folytatódik.
Mi a Szentlélek munkája? Végtelen gazdagságát nem tudjuk elsorolni. Ő teszi személyesen a mienkké Isten ajándékait (Róm 8,16–17). Ő győz meg bűneinkről (Jn 16,8), ő a nagy Pedagógus, aki elvezet a teljes igazságra (Jn 16,13) és eszünkbe juttatja mindazt, amit Krisztus tanított (Jn 14,26). Ő a Paraklétos, aki segít, bátorít, vigasztal (Jn 14,16–18). Ő a közösség és az egység Lelke (Gal 4,6), ő tanít meg dicsőíteni az Urat (Jn 16,14). Erőt ad a bizonyságtételhez (ApCsel 1,8. 4,31), megőriz és vezet az engedelmesség útján (Róm 8,14), megszentel, vagyis Isten közelében tart. 

Mi a Szentlélek káromlásának a bűne? Nem az, ha valaki indulatos káromkodásában Isten Lelkét is említi. Hanem az Isten szabadító munkájának való tudatos ellenállás. A magam igazát mindhalálig védő megátalkodottság. Ha a beteg visszautasítja az orvos segítségét és kilöki kezéből a gyógyszert, csak erőszakkal lehet rajta segíteni. Isten pedig erőszakot nem alkalmaz, hanem önkéntes bizalmunkat várja (Jn 7,17). A Szentlélek elleni bűn tehát az, ha valaki dacosan és kitartóan ellenáll Isten munkájának, ragaszkodik a bűneihez vagy maga akarja azokat megoldani.

„Mit hiszel a Szentlélekről? Hiszem először, hogy az Atyával és a Fiúval egyenlőképpen örök Isten. Másodszor, hogy Ő nekem is adatott, engem igaz hit által Krisztusnak és minden ő jótéteményének részesévé tesz, engem vigasztal és mindörökké velem marad.” (Heidelbergi Káté, 53. kérdés) 

Cseri Kálmán Tudom, kinek hittem című könyve alapján