A hároméves futamidejű, EU-s forrásokból finanszírozott ShowUp4Health program a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kezdeményezése nyomán jött létre bolgár, szlovén, román és ukrán partnerek bevonásával, az együttműködéshez társult a Semmelweiss Egyetem is, mely a terepen végzett munka tudományos hátterét biztosítja – vázolta a háromszéki találkozó utolsó napján a sajtónak Pásztor Endre projektmenedzser. Megjegyezte, tekintettel az országban uralkodó állapotokra, az ukrán fél a belső menekültekre, a háborús térségből áttelepítettekre összpontosít, míg a többi partner a roma közösségekkel foglalkozik. A projekt összefoglalójában rámutatnak, „a kulturális sajátosságok, a szegénység és a rendszerszintű struktúrákkal szembeni bizalmatlanság miatt a roma csoportok súlyos hátrányokat szenvednek el az egészségügyi ellátásban”. Mint elhangzott, a projekt kiemelt célja, hogy az olyan hátrányos helyzetű közösségekben, mint amilyen a romáké is, megvalósuljon egyfajta összehangolt szociális és egészségügyi együttműködés, mely elősegítheti egyebek közt az érintettek egészségügyi ismereteinek gyarapítását, a szűrőprogramokhoz való hozzáférést, illetve azt, hogy jobban odafigyeljenek saját egészségükre.

A szociális szféra és az egészségügy együttműködésének szükségességét erősítette meg Tischler Ferenc, a Romániai Máltai Szeretetszolgálat főtitkára is, aki a projekt hozadékai kapcsán lapunk érdeklődésére rámutatott: amellett, hogy a program munkatársaik felkészítését biztosítja, a háromszéki régióban például különböző egészségügyi szűrések, felmérések megvalósítását teszi lehetővé a roma, illetve a szegényebb közösségekben. Sepsiszentgyörgyön erre a korábbi években is volt már példa, dr. Albert András szemész főorvos egyike volt azoknak a szakembereknek, akik bekapcsolódtak a Máltai Szeretetszolgálat terepen megszervezett szűréseibe. Ő a mikóújfalusi találkozón egyebek mellett a munka szakmai részének adatait ismertette a projekt partnereivel. 

A hazai sürgősségi ellátásról, a rendszer sajátosságairól Szebeni Norbert beszélt, aki asszisztensként korábban a sürgősségen dolgozott, jelenleg pedig mentőautón teljesít szolgálatot. Rámutatott, a sürgősségi ellátás Romániában ingyenes és bárki számára hozzáférhető, sürgősség esetén mindenkinek joga van arra, hogy orvosi felmérésben, ellátásban részesüljön. Kérdésre válaszolva elmondta, a sürgősségi ellátás szempontjából a roma közösség hátrányos helyzetűnek minősül, és tagjai gyakran veszik igénybe ezt a szolgáltatást, de ide sorolhatók a hajléktalanok, illetve azok az idős emberek is, akik egyedül élnek, sokszor magatehetetlenek és képtelenek arra, hogy szükség esetén segítséget kérjenek. Ők rendszerint szomszédok, barátok segítségével jutnak el orvoshoz. Szebeni Norbert a terepmunkája nehézségeiről is beszélt. Mint mondta, az egészségügyi személyzetnek ébernek kell lennie, hiszen volt rá példa, hogy az Őrkőn történő ellátás alkalmával mintegy háromszázan gyűltek össze mentőkocsijuk körül, sőt, rá is támadtak. 

Imre Dalma, a megyei kórház szociális munkása arról beszélt, nagy kihívást jelent az 50–65 év közötti, család nélkül, csak kevés jövedelemből vagy annak hiányában élők elhelyezése a kórházi ellátást, kezelést követően. Gyakran nincs, akire bízni ezeket az embereket, nincs, aki segítse őket a továbbiakban, és Háromszéken nem létezik rehabilitációs központ sem, ahová szükség esetén be lehetne őket utalni. A polgármesteri hivatalokkal, más intézményekkel együttműködve igyekeznek az érintettek helyzetét rendezni. Jó a kapcsolatuk a Máltai Szeretetszolgálattal és a Diakóniával is, segítenek megoldani a problémásabb helyzeteket – mondotta, elismerte azonban, néha az egyéni leleményességen vagy mások hozzáállásán múlik, hogyan oldanak meg egy-egy nehezebb esetet.