Barót városi tanácsa úgy döntött, eleget tesz egy tulajdonukban levő felsőrákosi ingatlan iránt érdeklődő kérésének, és elindítja az eladáshoz szükséges folyamatot. A tanácstagoknak nincs mitől tartaniuk, nem lebontani, hanem felújítani és használni akarja a közel százesztendős épületet – nyilatkozta a vásárolni szándékozó helybéli vállalkozó.
Benedek-Huszár János polgármester a tervezet előterjesztésekor azt javasolta, osszanak meg egy, a város közvagyonában szereplő 9346 négyzetméteres felsőrákosi területet úgy, hogy abból ezer négyzetméter, illetve egy rajta található ingatlan eladható legyen. A terület az iskolához tartozik, az épületet legutóbb oktatási célra használták, de azt megelőzően laktanya volt. Az épület régi, 1937-ben emelték és harminc éve üresen áll: alapja sérült, pincéje és teteje beomlott, azaz állapota nagyon megromlott. A környező épületek sincsenek jobb álapotban, két másikból is – egyikben két osztályterem, másikban a tanári volt – „kifogyott a tevékenység”, s kéri, tegyék eladhatóvá a szóban forgó igatlant – mondta a városvezető.
Pál Levente (Erdélyi Magyar Szövetség) felsőrákosi tanácstag a vásárló szándékaira kérdezett rá: lehet-e tudni, hogy felújítani vagy bontani akar-e? A polgármester felfedte az érdeklődő kilétét, mondván, a helybéli Építőmesterek Kft. volt a megkereső. Az épületre sajnos nincs szükség, hiszen az 5–8. osztályok megszüntetését követően már csak egyetlen épületet használnak, és ott elfér a tanári, sőt, három éve az óvoda is. A leromlott épületnek nem tudnak hasznos célt adni, felújítására pedig nincs pénzük, félő, összedől, ha valaki nem veszi gondozásába – mondta a polgármester.
A tanácstagok közül többen is ismételten arra kérdeztek rá, hogy a vásárló akár lebonthatja-e. Benedek-Huszár János válaszában úgy fogalmazott, a városnak nincs anyagi lehetősége felújítani egy olyan ingatlant, amelyre nincs szüksége. Amúgy a tervezet elfogadása nem azt jelenti, hogy egyből eladják, mindössze egy hosszú folyamat veszi kezdetét: a területmegosztást követően ki kell venni a közvagyonból, fel kell értékelni, azt jóvá kell hagyni, eladási dokumentáció készül, s majd csak mindezek után következik a nyílt árverés, amikor „bárki a világból” ajánlatot tehet. Ő azért is támogatja az eladást, mert az az épület, ami üresen áll, jobban romlik, mint amelyet laknak, s időközönként javítanak rajta. Akár bontani is lehet, de a „bontási engedély egy elég komoly papír”, azt megszerezni nem egyszerű – érvelt a polgármester.
Pál-Szilágyi Zoltán (RMDSZ) elmondta, járt a helyszínen, s bár „nem jól néz ki”, de nincs erősen nagy baja. Pál Levente ikonikus épületnek nevezte a volt kaszárnyát, s jelezte, nem látná szívesen, hogy eladják. Kettőjüknek válaszolva a polgármester megismételte: nincs pénz annak felújítására. A tervezetet végül Pál Levente tartózkodásával elfogadták.
László Tibor, az Építőmesterek Kft. tulajdonosa úgy nyilatkozott, nem áll szándékában lebontani az épületet, sőt, felújítaná és használná azt. Azért akarja megvásárolni, mert cége székhelye az azzal szemben található telken épül, ezért a területet és a három nagyobbacska teremmel rendelkező ingatlant lerakatként és akár irodaként is tudná hasznosítani.
