Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin 1918. december 11-én született Kiszlovodszkban. Édesapja egy vadászat alkalmával meghalt, édesanyja nevelte fel. A rosztovi egyetemen a matematika–fizika szakot, a moszkvai egyetemen pedig ezzel párhuzamosan az irodalmi főiskolát végezte el, és pályáját matematika és csillagászati ismeretek tanításával kezdte.
1940-ben megnősült, 1941-ben megkapta a katonai behívóját. Írási szenvedélye már ekkoriban ismertté tette a nevét. Leveleit, amelyeket barátjával váltott, ellenőrizték, és az már sok volt a katonai elhárításnak, hogy az egyikben Sztálint bandavezérként jellemezte. Letartóztatták és nyolc év kényszermunkára ítélték, de lehetővé tették, hogy egy zárt intézetben rabsága idején tudományos munkát végezzen. Közben megbetegedett, bekerült a kórház daganatos betegeket kezelő osztályára; az ott átélt tapasztalatait írta meg Rákosztály című regényében. Mint elítélt, 1950-ben kőművesként és öntőmunkásként dolgozott Kazahsztánban. Büntetésének letöltése után még 3 évig kényszerlakhelyen kellett élnie. 1956-ban rehabilitálták, Rjazanyban tanár lesz. 1962-ben megjelenik az Ivan Gyenyiszovics egy napja című kisregénye, amelyben a láger rabjainak az életét írja meg. Irodalmi tevékenysége azonban nem felelt meg a rendszernek, ezért 1964 után már nem közölhetett a Szovjetunióban. Tiltakozó, nyílt levele csak fokozta a szovjet állami cenzúrát.
1968-ban Párizsban kiadják a Rákosztály és A pokol tornáca című regényeit, emiatt 1969-ben kizárják a szovjet írószövetségből. Felesége, Natalia Szvetlova mindenben támogatja, segíti, bizalmas titkára és lektora lesz. 1970-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntetik ki, a díjátadásra azonban nem tud kiutazni. A Gulag szigetcsoport első kötete ugyancsak Párizsban jelenik meg, ezután letartóztatják, hazaárulás vádjával elítélik és kiutasítják az országból. Elhagyja hazáját, és ekkor, 1974-ben veszi át a négy éve neki ítélt Nobel-díjat. Ezután az Egyesült Államokban, Cavendishben telepedik le, ahol A Gulag szigetcsoport második és harmadik kötete is megjelenik.
Végül – a gorbacsovi glasznoszty idején, az 1980-as években – megjelennek hazájában is a Gulag könyvek, majd miután 1990-ben visszakapja az állampolgárságát, 1994-ben hazatér, és a Tudományos Akadémia tagja lesz. Hogyan mentsük meg Oroszországot című röpiratát 1991-ben teszi közzé. Ivan Gyeniszovics egy napja című regényéből opera készült, melyet fia vezényelt a bemutató ünnepi előadásában. Szolzsenyicin 2008-ban Moszkvában halt meg.
Puskás Attila
