Egykori olvasmányaimA szovjet Gulag krónikása 3.

2025. szeptember 26., péntek, Emlékezet

Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin 1918. december 11-én született Kiszlovodszkban. Édesapja egy vadászat alkalmával meghalt, édesanyja nevelte fel. A rosztovi egyetemen a matematika–fizika szakot, a moszkvai egyetemen pedig ezzel párhuzamosan az irodalmi főiskolát végezte el, és pályáját matematika és csillagászati ismeretek tanításával kezdte.

1940-ben megnősült, 1941-ben megkapta a katonai behívóját. Írási szenvedélye már ekkoriban ismertté tette a nevét. Leveleit, amelyeket barátjával váltott, ellenőrizték, és az már sok volt a katonai elhárításnak, hogy az egyikben Sztálint bandavezérként jellemezte. Letartóztatták és nyolc év kényszermunkára ítélték, de lehetővé tették, hogy egy zárt intézetben rabsága idején tudományos munkát végezzen. Közben megbetegedett, bekerült a kórház daganatos betegeket kezelő osztályára; az ott átélt tapasztalatait írta meg Rákosztály című regényében. Mint elítélt, 1950-ben kőművesként és öntőmunkásként dolgozott Kazahsztánban. Büntetésének letöltése után még 3 évig kényszerlakhelyen kellett élnie. 1956-ban rehabilitálták, Rjazanyban tanár lesz. 1962-ben megjelenik az Ivan Gyenyiszovics egy napja című kisregénye, amelyben a láger rabjainak az életét írja meg. Irodalmi tevékenysége azonban nem felelt meg a rendszernek, ezért 1964 után már nem közölhetett a Szovjetunióban. Tiltakozó, nyílt levele csak fokozta a szovjet állami cenzúrát.

1968-ban Párizsban kiadják a Rákosztály és A pokol tornáca című regényeit, emiatt 1969-ben kizárják a szovjet írószövetségből. Felesége, Natalia Szvetlova mindenben támogatja, segíti, bizalmas titkára és lektora lesz. 1970-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntetik ki, a díjátadásra azonban nem tud kiutazni. A Gulag szigetcsoport első kötete ugyancsak Párizsban jelenik meg, ezután letartóztatják, hazaárulás vádjával elítélik és kiutasítják az országból. Elhagyja hazáját, és ekkor, 1974-ben veszi át a négy éve neki ítélt Nobel-díjat. Ezután az Egyesült Államokban, Cavendishben telepedik le, ahol A Gulag szigetcsoport második és harmadik kötete is megje­lenik.

Végül – a gorbacsovi glasz­noszty idején, az 1980-as években – megjelennek hazájában is a Gulag könyvek, majd miután 1990-ben visszakapja az állampolgárságát, 1994-ben hazatér, és a Tudományos Akadémia tagja lesz. Hogyan mentsük meg Oroszországot című röpiratát 1991-ben teszi közzé. Ivan Gyeniszovics egy napja című regényéből opera készült, melyet fia vezényelt a bemutató ünnepi elő­adásában. Szolzsenyicin 2008-ban Moszkvában halt meg.

Puskás Attila

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 733
szavazógép
2025-09-26: Nyílttér - Fekete Réka:

Néne Klára érdemkeresztje

Májusi látogatásunk alkalmával még nem sejthette a magyarfalusi Bogdán Gâtu Klára csángó népdalénekes, néptáncoktató, hagyományőrző, hogy néhány hónap múlva magas rangú magyar állami kitüntetésben részesül.
2025-09-26: Belföld - :

Fegyverhasználat csak végső esetben (Legfelsőbb Védelmi Tanács)

Kiegészítette a román légtérbe engedély nélkül berepülő katonai drónok és repülőgépek lelövésével kapcsolatos szabályozást tegnapi ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) – közölte a védelmi miniszter.