A környezetvédelmi minisztérium rendelkezése értelmében a héten Háromszéken is elkezdődött az árvízvédelmi építmények állapotfelmérése, ideértve a gátakat, töltéseket, zsiliprendszereket – jelentette be sajtóértekezletén Ráduly István. Háromszék prefektusa szerint a vizsgálatok során nemcsak azt mérik fel, hogy védművek miként viselkedtek az áradások során, hanem az esetleges sérüléseket is azonosítják, milyen beavatkozások szükségesek, továbbá azt is, hogy az egyre gyakoribb, hosszabb ideig tartó szárazság milyen hatással van a rendszerekre. Kovászna megyében összesen több mint 450 kilométernyi gát és töltés található.
Ráduly István szerint az október 28-ig tartó ellenőrzések során a szakemberek azonosítják azokat a területeket, ahol a védművek károsodása – egyebek mellett a part eróziója miatt – oly mértékű, hogy az már a stabilitásukat veszélyezteti, ami rizikónak teszi ki a lakott területeket is. A prefektus szerint különös figyelmet fordítanak azokra a gát- és töltésszakaszokra, amelyek környezetében erdőkitermelés vagy más olyan tevékenység zajlik, mely nyomán nehéz járművek, mezőgazdasági gépek, teherautók haladnak át a védműveken. A fakitermelések körzetében azt is ellenőrzik, hogy a tevékenységből származó hulladékkal mi történik, ezt ugyanis az ár magával viheti, és torlaszok alakulhatnak ki, például a hídlábaknál. Az ellenőrzés továbbá kiterjed az árvízvédelmi eszközökre, alapanyagokra is (homok, zsákok, kéziszerszámok, erőgépek), amelyekre áradások esetén az azonnali beavatkozásnál szükség van, és amelyek rendelkezésre kell hogy álljanak az áradásveszélyes térségekben. A zsilipeket szintén ellenőrzik, egyrészt, hogy működőképesek-e, illetve hogy akadályozza-e valami a rendeltetésszerű használatukat (előfordul, hogy egyesek tele zsákokat dobnak a zsilipek aljára, hogy ne lehessen teljesen lezárni azokat). Az ellenőrzések célja nemcsak az állapotfelmérés, hanem hogy pontos információkkal rendelkezzenek arról, hol kell beavatkozni, hol van szükség beruházásokra.
A védőgátak esetében a legjelentősebb gondok ismertek. A Kökösbácstelek, Márkosrét, Nagyborosnyó körzetében található védműveknél erózió miatt vannak gondok, illetve a májusi árvizek is károsították a gátakat, volt, ahol át is kellett vágni, és ellenőrzötten elárasztani földterületeket, hogy megvédjék a településeket. A Zágon- és Kovászna-patak esetében is beavatkozásokra lesz szükség, például a fürdővárosban, ahol az áradás kikezdte a támfalat. Ezenkívül Erdővidéken a Kormos-patak mentén vannak még gondok a védművekkel. Ráduly István szerint van, ahol meg kell emelni a gátak szintjét, máshol szerkezeti megerősítésre lesz szükség, illetve olyan is akad, ahol szivattyúállomás építése lesz a megoldás. Utóbbi a Tatrang folyó esetében indokolt. Emellett a folyók, patakok partjának rendezése is szükséges, hogy a víz lefolyását valamelyest ellenőrizni lehessen – részletezte Ráduly István. Elmondta továbbá, az alapanyagok esetében kellemetlen tapasztalataik voltak a májusi áradások alkalmával. Sajnos megtörtént, hogy vagy homok nem volt, vagy zsákok nem voltak, vagy pedig az emberi erőforrás hiányzott a védekezéshez, ezért a vizsgálat arra is kiterjed, hogy az önkormányzatok rendelkezzenek a szükséges eszközökkel, emberekkel. Ezekre mind szükség van, hogy hatékonyan be lehessen avatkozni vészhelyzet esetén.
A kormányhivatal vezetője azt is elmondta, Kovászna megyében valamivel több, mint 450 kilométernyi védmű található, ezek jelentős része még az 1960-as évekből származik, és bár az elmúlt években voltak árvízvédelmi munkálatok, azok nem terjedtek ki minden problémás szakaszra. A májusi áradásokkor egyértelműen kiderült, hogy mely térségekben van szükség sürgős beavatkozásra.
