Kétéves szünet után ismét eredeti helyszínén, a Molnár Józsiás parkban szervezték meg szombaton a több száz érdeklődőt megmozgató Mézédes napot. A Tegyünk Kézdiszékért Tömörülés a székelyföldi mézlovagrenddel és a Háromszéki Méhészegyesülettel együttműködve szervezte az eseményt, amely a méz köré épült, annak szervezetünkre gyakorolt jótékony hatását igyekezve kidomborítani.
2021-ben tartották meg először a már akkor nagy sikernek örvendő rendezvényt, melynek ötletgazdája Szigyártó-Szőcs Emese, a Tegyünk Kézdiszékért Tömörülés oszlopos tagja volt. A következő esztendőben Fortyogófürdőre költöztették a rendezvényt a hőlégballon-fesztivál egyik mellékeseményeként, ami hibás döntésnek bizonyult. Amint azt Tóth László, a civil szervezet tagja hangsúlyozta: „a céhes városban hagyománya van a mézespogácsa készítésének, ezért is választottuk fő arculati elemnek a mézeskalács szívet.”
A város legismertebb cifrapogácsa-készítője Hahn Jakab temesvári sváb származású mézeskalácsos mester volt, aki a 20. század elején telepedett le Kézdivásárhelyen. Egy másik híres mézespogácsa-készítő a Kósa család volt. Napjainkban három cukrász, Farkas Gábor, Kocsis Katalin, illetve Szántó József és családja készít mézespogácsát.
A Mézédes nap a felső-háromszéki zenészekből verbuvált népi zenekar, mézlovagok és kísérőik, valamint az óvodások és kisiskolások felvonulásával kezdődött. A parkból indultak el, és a Gábor Áron tér megkerülése után ugyanoda tértek vissza. A Benedek Elek Református Óvoda kis óvodásainak előadását követően (felkészítő pedagógusok: Kovács Gyöngyike és Léva Emőke) Dimény Attila, az Incze László Céhtörténeti Múzeum vezetője a mézeskalács-készítés múltjáról, dr. Tarcali Mária főorvos a méznek a gyógyászatban betöltött szerepéről tartott előadást, a mézlovagrendet Lukács Attila ozsdolai mézlovag-nagymester ismertette, míg Deák Mihály, a Háromszéki Méhészegyesület elnöke méhészeti eszközöket mutatott be, illetve azt, hogy hol élnek és szorgoskodnak a méhek, miből áll össze a méhcsalád, hogyan zajlik a pergetés stb. A mézespogácsa-díszítés fortélyait Szántó Józseftől lehetett ellesni, a gyermekeket a Zöld Nap Egyesület önkéntesei és a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár munkatársai foglalkoztatták.
A Zöld Nap sátránál a résztvevők a kézműves-tevékenységekkel párhuzamosan különböző ügyességi játékokat, kvízeket és kifestőket is kipróbálhattak. Két középiskola, az Apor Péter Szaklíceum és a Gábor Áron Szakképző Líceum szakácsképző, illetve pincér-közélelmezési osztályainak képviselői is jelen voltak a rendezvényen.
A nap folyamán Páll Hanna és Bartók Bíborka népdalokat énekelt, a Gábor Áron Szakképző Líceum Kisvirág tánccsoportja (irányító tanárok: Lestyán Ildikó és Vargha Erzsébet) és a kézdialbisi gyermekek (oktatójuk Gere Judit tanítónő) néptáncokat adtak elő, a csernátoni Pakó András Férfi Dalkör az alkalomhoz illő dalokat énekelt. Az érdeklődők megkóstolhatták a különböző virágokról származó, tiszta vagy ízesített mézeket, a kedvükre valót pedig megvásárolhatták és hazavihették.
Ugyanakkor mézes italokat is kóstolhattak, és megismerkedhettek a krémmézzel, méhpempővel, mézalapú krémekkel, propolisszal, lépes mézzel, méhviasszal és egyéb mézes portékákkal. A nap folyamán a nagy méretű mézeskalács szívnél nagyon sok fénykép készült.
