Ha megpillantom a kincses település környékét, lüktetőbb az érzés a lelkemben: egyik legszékelyebb községünk Dálnok a Csihányos és Vaskapu vonulat keleti lejtője alatt. De mi az, hogy Vaskapu? Sehol kapu, csak maga az évszázados helynév, melyet a letelepedők nyelve szerint alkotott a dálnoki székely.
Még fenn vagyunk a Dálnok feletti hegygerincen, a Bodoki-hegység egyik legkeletibb vonulatán, ahol eléggé ritkán gyalogol a háromszéki fiatal, gondolván, annak nincs története-látnivalója. Pedig dehogy nincs, csak el kellene olvasni a hegyeinkről megírt turistakalauzokat, hisz minden hegyszakasznak története van.
Mire kellene hogy emlékeztessen minket például Dálnokon a Darabontok erdeje? Midőn Báthori István a lengyel királyság trónjának elfoglalására ment, dálnoki darabontok csoportja kísérte őket (a darabontok a 16–17. századi Magyar Királyságban zsoldos gyalogkatonák, a király vagy a nemesség szolgálatában álló fegyveresek voltak), akiknek dálnoki Péter Simon volt a vezetőjük. Ennek az eseménynek az emlékét őrzi a falu határában a Darabontok erdeje, amelyet a fejedelem ajándékozott Péter Simonnak. 1614-ben dálnoki Péter Péter, Tamás és György felesküdött Rudolf király hűségére, Péter Ferenc pedig 1665-ben címeres nemeslevelet kapott Apafi Mihály fejedelemtől. Az erdőadományozás is azt bizonyítja, hogy a székelyek nemcsak úgy, ajándék gyanánt, hanem hűséges szolgálatuk fejében részesültek adományokban, kaptak nemeslevelet és családi címert is.

Református műemlék templom
Hegyi ösvényünk
Maksán veszi kezdetét a Kupakőnél (ennek külön történte van), elhalad a Nézőhely mellett (a neve is kifejező, itt mindenki szeme előtt kitárul a Felső-háromszéki-medencének egy tisztes területe), és megérkezik a Dálnok feletti Csihányosra, az Ibre-tetőre (895 m), majd pedig a Várhányásra. Legalább itt álljunk meg néhány percig, mert a hely érdekes történetet kínál.
Sokszor átjárták a Várhányást a dálnokiak, maksaiak, keresték az ott elásott kincseket. „Bujdosó kurucok menhelye, rablók tanyája lehetett a régi időkben” – mesélték a régmúltról a jó helyismerők. Eldugott és csendes vidékre kalauzoljuk az olvasót, messze fel a Besenyő-patak völgye feletti hegyoldalba. Itt két mély árok között emelkedő keskeny hegygerinc húzódik (az alsó fele maksai, a felső dálnoki erdőrész volt), egy laposabb részén van Várhányás teteje. A névre igen, a helyre aligha emlékeznek már az emberek. Mi volt ott? – adódik a kérdés. Orbán Balázs ide is eljutott. „A hagyomány szerint – írta 1868-ban – ott pogányvár állott, környékén magosodik a Bálvány nevű magas hegycsúcs, hol hagyományilag pogány ősök nemzeti istenöknek áldoztak… egyik magas csúcsot Nézőhegynek, másikat Vaskapunak nevezik. Mindezen elnevezések arra mutatnak, hogy a most elhagyott rejtett völgyben régen emberek laktak.” A Várhányás gerince alól út indul, mely északkeleti irányból megkerüli a hegyet. Mondják az öregek, hogy ez a Várútja. Ahol ez eléri a hegynyakat, egy meredek lejtős, vad ciherrel borított hely van. Ez a Várhányás teteje. A tető mögött egy 4–5 m mély és valamennyivel szélesebb árok szeli át az egész gerincet olyanképpen, hogy az teljesen átmetszi a keskeny hegynyakat. Várhányásnak azért nevezhette a nép, mert a tetőn mindenütt kincskeresők gödrei látszanak. Sem a hely képe, sem az irodalom nem beszél arról, hogy itt valaha is régészek ástak, kutattak volna. Látogatásunk alkalmával a forróságtól hólyagossá olvadt homokkődarabokra találtunk, egy honismerő szerint innen állítólag szalagdíszes edénytöredék is előkerült. Rejtekhellyel, erődített ősvárral lehet dolgunk, esetleg őskori települést rejthet ez a hely? Maradtunk – egyelőre – a rejtéllyel.

Római katolikus templom
Ha nem tud erről még semmit sem mondani a régész és a történész, tudnak a környékbeliek. A székely ember ritkán mondja ki azt a szót, hogy nem tudom, nem ismerem, pedig lehetett az a hely bujdosó rablók, betyárok menekülőhelye is valamikor. A Várhányás emléke tehát még él a nép körében Dálnokon is, Maksán is, és Sepsibesenyőn is. Sok esztendővel ezelőtt Maksán beszélgettünk egy erdésszel, aki annyit tudott róla: „Valóban azt tartja a nép, hogy ott valami vár volt, és a felső árokból alagút is vezetett be alája. Én is hallottam az alagútról – folytatta –, de úgy jegyeztem meg, hogy az a Tikosból indult be a Várhányás alá. A Várhányás nevét nem nehéz megérteni. A régiek azt állították, hogy ennek a hegynek a kebelében tűz, forróság van. Időnként ki-kitör, és belülről olvadt anyagot hány ki a napra. Az már ismert dolog, hogy ahol a földben kincs van, ott időnként tüzet hány a hegy!”
A garázda dálnoki betyárokról is maradt fenn emlék. Sűrű erdő borította a Dálnok és Albis közötti hegynyúlványt és az országút melletti Széphegyet. Az erdő majdnem Lécfalváig húzódott, annak leple alatt lopakodtak le Lécfalvára a dálnoki betyárok, és feldúlták a békés családokat.

Dózsa György monumentális szobra
Iskola és környéke
Műemlék jellegű a Darkó Jenő (1880–1940) nevét viselő dálnoki általános iskola épülete. A névadó egyetemi tanár, az MTA tagja, egyike volt a jeles magyar bizantinológusoknak. Az iskola a magyar millennium idején épült, akárcsak sok-sok más erdélyi iskola, függetlenül attól, hogy milyen nyelvet beszéltek azok a gyerekek, akiknek szánták. A névadó édesapjának, a nagyajtai kötődésű Darkó Jenőnek egyébként Dálnok temetőjében nyugszanak a porai, síremlékét az iskolások gondozzák.
Mára kívül-belül megújult az iskola épülete, homlokfalán található a névadó emléktáblája. A fia gyakran hazajáró, szintén kutató dr. Darkó Jenő e sorok írójának személyes ismerőse. Látogatásunk alkalmával éppen iskolai emlékezőünnepségre készítette a tanulókat László Eszter testnevelő tanár.
Az iskola főbejárata előtt álló, erdeifenyőkből álló fenyőfasor is kincs, ültetése szintén a magyar millennium évéhez kötődik. Örömmel szemléltük az iskola melletti kertben épülő közösségi ház beöntött alapjait, amely a dálnoki közművelődés leendő székhelye lesz.

Ünnepre készülnek
Úraszületett egy udvaház
Az iskolával szemben álló 18. századi Lázár–Beczássy-udvarházat éppen restaurálás-tatarozás közben rögzítettük. Építészettörténeti értékei mellett kincset jelent az ingatlannal szomszédos arborétum (dendrológiai park) is. Tulajdonosa Beczássy István (1908–2007) volt, akit 1948-ban kényszemunkára elhurcoltak Dobrudzsába. A család 1989 után visszakapta az ingatlant, de mert további fenntartását nem tudták vállalni, vásárlás útján a sepsiszentgyörgyi Albert család tulajdonába került.
Az arborétumot a Beczássyak telepíttették 1896-ban egy prágai cseh műkertésszel. Faritkaságai között említjük a nálunk csak díszfaként ismert páfrányfenyőt (Ginkgo biloba), a Nyugat-Amerikából származó arizonai lucot (Picea engelmanni), a japán liliomfát (Magnolia kobus), az észak-amerikai keserű hikoridiót (Carya cordiformis), valamint a felénk is ritkaságszámba menő illír juhart (Acer hyrcanum) – közölte A dálnoki dendrológiai park című tanulmányában Kisgyörgy Blanka biológiatanár (Sepsiszengyörgy, 2014). Az udvarház restaurálási munkálataival egy időben a marosvásárhelyi Absys szakcég feltérképezte és leltározta a dendrológiai parkot – tudtuk meg dr. Albert András tulajdonostól.

Millenniumi iskola
Mit őriz a föld mélye?
Erre már valóban jómagam is felelhetek, aki 1983-ban hidogeológiai felmérést készített a községben és környékén.
A vidék mélységi szerkezetét nem volt nehéz megállapítani, mert az a földtörténeti beosztás szerinti krétakorban keletkezett mintegy 150 millió esztendővel ezelőtt. Az üledékes kőzetekből (homokkövekből, agyagpalákból, mészkövekből, konglomerátokból) álló talapzat a mélyebb vízfolyások árkaiban mindenütt tanulmányozható, ahonnan édes-kénes, ún. büdös gyógyvizek törnek a felszínre, szagukat a kén-hidrogén, a kotlóstojásszagú gáz adja. A gáz a mélyben levő pirit nevű ásvány bomlása révén szabadul fel, a gyógyvizek lúgos kémhatásúak, gyógykezelésre (akár ivókúrára, akár fürdőkúrára) irányuló használatukért ajánlatos szakorvoshoz fordulni.
Helyi kihasználásukra Dálnokban már a múltban is találunk példát, ugyanis a Mungorcsi nevű tisztáson a hely idősei egy nyílt vizű medencében kerestek gyógyulást panaszaikra. Mai jó példa pedig Száraz András helybeli családi magángyógyfürdője, ahol a kénes források vizét gyógyászati célokra is használják.
A mungorcsi gyógyvízfeltörést a község infrastruktúrája kiépítésének a befejezése után a faluközösség céljaira is fel lehetne használni. Megyénkben sok évtizede működik egy hasonló kénes, meleg, zárt és szabadtéri gyógyfürdő a Bereck melletti Kézdimartonoson.

Marti István polgármester
Dózsa-emlékek
Arra a helyre, ahol az 1514-es felkelés vezéralakja született, minden utunk alkalmával ellátogatunk. Ide két emléket is állított az utókor. A régebbi 1949-ben készült. Egyszerű márványlapon ez olvasható: „E helyen született / Dózsa György / 1484-ben / Életét adta a parasztságért 1514-ben. Állíttatta a dálnoki állami gazdaság / a falusi munkássággal együtt.” Dózsa születésének 500. évfordulójára ugyanazon a telken, ahol az előbbi emléktábla még áll, korszerű emlékművet emeltek. Felirata: „E helyen született Dózsa György a nép szabadságáért küzdő román és magyar jobbágyok 1514-es testvéri harcának vezére. 1470–1970.” Ezt kovácsoltvasból készült, kaszapengéket utánozó kerítés övezi, mely bazaltoszlopokon nyugszik. Tervezője Plugor Sándor, a Dózsa-bronzplakett Jecza Péter munkája.
A település főterén, a helyi református műemlék templom és az iskola közelségében 1976-ban felavatták Dózsa monumentális, egész alakos szobrát, néhai Szobotka András alkotását. 2014-ben, Dózsa halálának 500. évfordulóján ünnepi emlékülést tartottak Dálnokban, ez alkalommal portrédomborművével ékített emléktáblát helyeztek a helyi kultúrotthon homlokfalára (Hosszú Zoltán alkotása, 2014).

Pityókaszüret a Mezőföldön
Református templom
Az egész alakos Dózsa-szobor közelében áll a református műemlék templom. Mai formája többszöri javítás, alakítás eredménye. A középkori templomot a 16. század elején gótikus ízlésben átalakították. Ebből az időből maradt fenn két csúcsíves záródású, faragott kő ajtókeret és a templomban több 16. és 17. századi felirat. Egyiken az 1526-os évszám látható, bizonyára a gótikus átépítés időpontját jelöli.
A délnyugati ívmező falán tártak fel az 1977-ben végzett renoválás alkalmával egy, a vakolatra festett kétsoros rovásírásos szövegtöredéket. Megfejtése Benkő Elek változata szerint: „Itt járt az egyik Miklós.” A templom berendezéséből említést érdemelnek a régi helyi ornametikát felújító festett pad- és karzatmellvédek, Hervay Katalin és Mike József munkái.
A templomot a 15. és a 16. század idején ovális alaprajzú lőréses várfallal vették körül, melynek védőfolyosója is volt. Maradványait 1912-ben lebontották.
Műkincsként őriznek egy régi elhasadt és többször átöntött harangot, felirata: „EZERÖTSZÁZHARMINCBAN ÚJ S RITKA VOLTAM. EZERHÉTSZÁZKILENCVENNYOLCIG SZOLGÁLTAM DÁLNOKNAK S TORNYOSTÓL AKKOR LEROMLOTTAM. KILENCVENKILENCBEN BRASSÓBAN ÚJULTAM. ÖNTÖTT ANDRASCHOFSKY ANDRÁS.” A harangtorony belső falán látható a millecentenárium és az 1848–49-es szabadságharc dálnoki hőseinek emléktáblája (1977–78).
A templom előtt álló nagy székely kaput a csernátoni Haszmann testvérek faragták, állíttatta Fejér Katalin evangélikus lelkipásztor 1978-ban.

Lázár-Beczássy udvarház
Műemlék jellegű épületek, személyiségek
Dálnokban még áll néhány műemlék jellegű épület. Ilyen a 19. századi Bartha-ház, melynek homlokfalán régi kalligráfia adja tudtunkra, hogy: „Feledjük a múltat, / Jövőnk talán jót mutat, / Tartsd meg Uram e házat 1855.” Az épület előtti háromszögű kis parkban helyezte el a faluközösség és az RMDSZ a két világháború 86 dálnoki áldozatának fehér márványba vésett névsorát 1994-ben.
Műemlék épület még a község területén a két volt Hadnagy-kúria (ép. 1869), a Veress-ház (1897), a Darkó-kúria a 18. századból. Érdeklődésre tarthat számot a restaurált, felújított és korszerűsített Gál–Borbáth-udvarház, az ún. Barabás Miklós Központ. Az épületben gyerekeskedett a zsenge korú Barabás Miklós, a nemzet későbbi festője. Az intézmény udvarán látható emléktáblája.
Dálnok sok jeles szülöttel és innen elszármazott személyiséggel büszkélkedhet: D. Veress Demeter 18. századi egyházi író; Dálnoki Veress Gerzson 17. századi kuruc költő, történetíró; D. Nagy Mihály (1612–1648) és D. Nagy Lőrinc (1614–1661) kolozsvári unitárius kollégiumi tanárok, előbbi teológiai író, utóbbi héber filológus. Itt született Földes Géza (1857–1937) pedagógus, újságíró, szerkesztő; Kozma Dénes (1875–1925), a magyar mezőgazdasági irodalom úttörője; Hadnagy Albert (1901–1967) levéltári igazgató. Idevalósi családból származik és Dálnokhoz kötődik az író és költő Gaál József (1811–1866), valamint két neves magyar hadtörténeti személyiség, két vezérezredes: Dálnoki Veress Lajos (1889–1976), a II. Magyar Hadsereg parancsnoka, hadtörténeti író és Dálnoki Miklós Béla (1890–1948), az I. Hadsereg parancsnoka, magyar miniszterelnök, akinek emléktáblája a kultúrotthon homlokfalán látható (állíttatta a Történelmi Vitézi Rend 2010-ben). Dálnoki református esperes-lelkész volt és itt hunyt el Ferenczi János (1789–1868) szakíró, a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium könyvtárának alapítója; Beczásy István nyugalmazott mezőgazdasági mérnök, aki Bekerített élet című könyvében (Nagyvárad, 1995) megírta családja múlt rendszerbéli meghurcoltatásának történetét. Itt látható a vidék egyetlen búvártava, működtetője is jeles személyiség, Szabó Jenő, aki Cousteau kapitány (1910–1997), francia tengerkutató kalandos csapatának is tagja volt.

Id. Nyircsa András
Dálnok behozta a lemaradást
Ha 2004 előtt Dálnok életéről szándékoztam érdeklődni, Maksára irányítottak. Dálnok Maksa községhez tartozó faluként nem kis erőfeszítések árán vívta ki önállóságát.
Aztán meg kellett tanulni itt is a pályázatkészítést, az infrastruktúra-fejlesztést, ami hiányzott, azt fel kellett építeni, ami még lábakon állt, tatarozni, javítani kellett. Így újult meg a régi kultúrotthon, a hivatal mögötti közösségi melléképületek, így épült fel az új római katolikus templom, melynek filiájához mintegy száz hívő tartozik. De ami a legfontosabb: élt és él a merejében székely falu tevékeny, szorgalmas közössége.
Megteremte a kert a zöldséget, a domboldalak a szilvórium alapanyagát, a termőtalaj az éltető és nem nélkülözhető pityókát.
Dálnokban szeptember 24-én még közel sem fejeződött be a pityókaszedés, éppen ezért mi sem a községben, hanem a mezőn kezdtük a riportutat. Itt, a szép sima Mezőföldön láthattuk a mi szüretünket. A Széphegytől északra – az Albis és Mátisfalva közötti síkon – mindenki az áldott áldást szedte-gyűjtötte.

Dózsa-emlékmű a szülőház előtt
Régi kedves ismerőseinket, a Nyircsa családot kerestük fel. „Én csak nyugdíjas vagyok – szabadkozott id. Nyircsa András –, a fiam a termelő a mezőn van!” Ifj. Nyircsa Andrást ott sem találtuk, mert pótalkatrészért kellett szaladnia. Sehol sem láttunk a térségben csoportokat, amelyek kézzel szedték volna a krumplit. Meggyőződhettünk: mifelénk is már csak a családi kertekben szedik kézzel a pityókát.
„Huszonnégy hektáron termelek krumplit – magyarázta a hazaérkezett ifj. Nyircsa András –, a többin búzát és repcét. Természetes szellőztetésű raktárunk van a Dálnoki farmon. Idén közepes hozama van a krumplinak, azzal is meg vagyunk elégedve.”
Marti István polgármester is szokásos tisztelettel fogadott. „Javában épül az infrastruktúra – mondta. – Fúrt kutakból van jó ivóvize Dálnoknak, a hozamot pótolja még egy rácsatlakoztatott természetes forrás is. Épülőfélben van a szennyvízhálózatunk, amely közös Csernátonnal. Innen indul a szennyezett víz, közben rákapcsolódott a vezetékre a szomszédos Albis is, elértünk a vezetékkel Csernátonig, ott lesz rácsatlakoztatva a derítőállomásra” – számolt be róla, megállapítva: „Talán az a jó a szorgos tevékenység közepette, hogy jó a község lakóinak hangulata. Nagyon sikeres községi napot tartottunk. Itt voltak magyar barátaink a Balaton vidéki Cserszegtomajról és Noszvalyról. Megvendégelték az ünneplőket, aki szerette, Balaton menti borral nyomtathatta el az ünnepit.”
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.