Érzékeny reagálás

Bár a cégek üzleti forgalma 490 milliárd euróról 527,89 milliárdra nőtt, s a mintegy egymillió bejegyzett cég száma is folyamatosan növekszik, a profit 53,28 milliárd eurónál megrekedt – hangsúlyozta elöljáróban a kamara elnöke. Ez azonban nem kell hogy senkit meglepjen, hiszen az osztalékra január elsejétől belengetett adóemelés mindenképpen arra ösztönzi a vállalatokat, hogy csökkentsék (úgymond „optimalizálják”) nyereségüket. 

Daraban hangsúlyozta, hogy minden hivatalos vagy éppen informális találkozón figyelmeztetik a döntéshozókat, hogy a cégek érzékenyen reagálnak, ha büntetni akarják őket, hiszen – főként a nagy cégek – sokkal felkészültebb pénzügyi szakembereket fogadnak fel, hogy optimizálják az adóterheiket, mint amilyenekkel az adóhatóság rendelkezik. Ennek kapcsán példaként az 50 millió euró fölötti üzleti forgalommal rendelkező vállalatok számára bevezetett egyszázalékos adóterhet említette. A bevezetés pillanatában 1042 ilyen cég létezett Romániában, összességében 246 milliárd eurós forgalommal. Három hónap múlva 1017 maradt, a forgalmuk pedig 233 milliárd euróra csökkent. 

A kormányon lévőknek meg kellene érteniük, hogy az üzleti szféra nem egy boksz­zsák, nem lehet a végtelenségig elviselni az ütéseket. Lehet újabb és újabb terheket róni a gazdaság szereplőire, „de biztosíthatjuk a döntéshozókat, hogy megtaláljuk az optimizálás útjait” – fejtette ki a kamara elnöke, majd hozzátette: „mi folyamatosan készen állunk a párbeszédre, hiszen – szemben a tévében szereplő szervezetekkel – olyan számokat tudunk a döntéshozók rendelkezésére bocsátani, amelyek mindenki számára alkalmas gazdaságpolitikai döntések eredői lehetnek”.

Gazdasági diplomácia

Fontos lenne a gazdasági diplomácia területén is előrelépni. Nem lehet eltekinteni attól, hogy az Eurostat szerint utolsók vagyunk az unióban a kutatás-fejlesztés és innováció területén. Vagyis nagy hozzáadott értékű hazai brendek nem léteznek. Márpedig – minden tiszteletem a kézműves termékek, a kiváló borok iránt – nehogy azt higgye valaki, hogy az ilyen típusú termékekkel egyensúlyba hozható a külkereskedelmi mérlegünk – fogalmazott az elnök. 

„Nézzük meg, kik valósítják meg a 92,6 milliárd eurós exportot. Van száz cégünk, amelyek az összes kivitel felét adják, de közülük csupán három cég hazai. Az első ötszázban 59, az első ezerben pedig, amelyek a kivitel 83 százalékát valósítják meg, csupán 209 román cég található. Vagyis az export elsöprő többségét a nálunk működő külföldi vállalatok valósítják meg. A behozatali oldalon viszont 126 milliárd euróval kell számolnunk, innen a külkereskedelmi mérlegünk tetemes hiánya” – hangsúlyozta Mihai Daraban.

Itthon termelni

Érdemes megnézni az import szerkezetét is, nincs jobb és pontosabb felmérés ennél arra vonatkozóan, hogy mit akar vásárolni a hazai fogyasztó. Ennek pedig a döntéshozók számára is mérvadónak kellene lennie, hogy milyen beruházásokat kell vonzani az országba a fogyasztási cikkek hazai termelése érdekében. A gazdaság növekedése szempontjából jó, ha nő a fogyasztás, de az lenne az érdekünk, hogy azokat a termékeket Romániában állítsuk elő, függetlenül a termelő nemzetiségétől – érvelt a kamara elnöke. 

Végezetül Mihai Daraban óvatosságra intette a háromszéki vállalkozókat is, és biztosította őket arról, hogy a válsághelyzetekben – amilyen az elkövetkező időszakban tartósnak mutatkozik – számíthatnak a kamara támogatásra. „A gazdasági szereplők az állammal szembeni kötelességüket teljesítették és teljesítik ezután is. A jelenlegi válság megoldásának kulcsa kizárólag abban rejlik, hogy az állam milyen mértékben tudja csökkenteni kiadásait. Nem tudjuk továbbvinni ezt a terhet” – összegezett a Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.