A hétköznap és a kedvezőtlen időjárás ellenére zsúfolásig megtelt a Szent Mihály-hegyi templom, a hívek egy része állni kényszerült, mások pedig az udvaron hallgatták végig a szertartást, amelyen a környékbeli papság mellett gyergyószéki egyházi méltóságok is jelen voltak. Az eseményre más településekről és Magyarországról is érkeztek hívek, a szentmisén nagyszámú ministráns is részt vett.

A szentbeszédet Sajgó Balázs, a Caritas lelki igazgatója mondotta. Indításul arról beszélt, hogy a hit miként teszi látó emberekké azokat, akiket megérintett valami csoda. „Egy korábbi szolgálati helyemen nagyon nehéz időszakom volt, rengeteg problémát kellett megoldani. Ezek teherként nyomták a vállamat egészen egy szentmiséig, amikor úgy éreztem: a sok gondot és nehézséget mintha levették volna rólam. Rövid időre rá bekopogott hozzám egy komoly ministránsfiú, hogy egy titkot akar elmondani, az iskolában nem mer róla beszélni, félve, hogy kinevetik. Biztattam, hogy a titkot megőrzöm és nem mondom el, mire kiöntötte a lelkét: azon a szentmisén, amelyről beszéltem, úgy gondolja, hogy egy angyalt látott, amikor felemeltem az ostyát, és a látomás akkor tűnt el, mikor letettem a kelyhet. Utána szülőktől is hallottam még, hogy a gyerekük ezt vagy azt látott, ami nem csoda: a szentírás is tele van hasonló történetekkel, látó vagy isteni megnyilvánulást átélő emberekkel” – mondotta Sajgó Balázs, hozzátéve, hogy a látás Istentől kapott képesség arra, hogy lássuk a láthatatlant. Felhozta: Michelangelo is azt mondta egy márványtömböt szemlélve, hogy számára az felbecsülhetetlen értékű, mivel bele van zárva egy angyal, és neki kell azt kiszabadítania. „Egy vak ember is azt kérdezte Szent Antaltól, hogy mi lehet rosszabb annál, hogy elveszítetted a látásodat? Erre ő az válaszolta: az, hogy elveszíted a láttatásodat. A tiszta szívűek látják az Istent, belső látással” – hívta fel a hit erejére a figyelmet Sajgó Balázs. Arra is kitért: akkor lesz valakinek tiszta a lelke, ha az angyalok példáját követi. „Akkor lesz tiszta a lélek, akkor tisztul ki, ha az angyalok példáját követve Istent helyezzük szívünk és lényünk középpontjába, ha ő van ott bent, és nem az egónk, az önös énünk. Akkor fog kibontakozni az az igazi szolgálat, amit az angyalok is tesznek” – magyarázta.

A szentmise végén Dávid György plébános köszönetet mondott a búcsús ünnep megszervezésében közreműködők segítségéért, majd az áldást követően bemutatták a Szent Mihály-hegyi templom című kiadványt. 

A továbbiakban lélekemelő pillanat következett: Sajgó Balázs megszentelte azt a zászlót, amelyet a budapesti Korányi Tamás adományozott az egyháznak, egy zászlórúddal egyetemben. A zászlószentelés és -felhúzás kapcsán Dolhai István, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának vezetője is megosztotta ünnepi gondolatait, kifejtve: az ilyen ünnepekben ott van a hála, a remény és a szándék, hogy újra és újra visszatérjünk a gyökereinkhez, ami megtart minket.

A szertartás végén hagyományőrző huszárok vitték ki a templomból a zászlót, mely a pápai és a székely zászló mellett került őrfára. Beszédet a korábbi zászlók felhúzását szorgalmazó Fejér László Ödön szenátor mondott. „Most egy olyan helyen állunk, ahol a nemzetünk és a közösségünk legfontosabb alappillérei összeérnek. Ezek a zászlók együtt hordozzák mindazt, ami számunkra legfontosabb: a nemzethez való tartozást, a közösség erejét és a hit megtartó erejét. A három zászló együtt azt üzeni: csak akkor lehetünk erősek, ha ragaszkodunk történelmünkhöz, összetartunk közösségként és hitünkből merítünk erőt a jövőhöz” – mondotta a politikus, hozzátéve: hálás azért, mert az összetartozás érzését az is erősíti, hogy adományként Korányi Tamásnak köszönhetjük a magyar nemzeti lobogót és a zászlórudat. „A másik kettőt az RMDSZ kézdiszéki szervezete állíttatta a keresztúttal együtt, hogy büszkén hirdessék: itthon vagyunk, hitünk erős és bízunk a jövőben!” – jelentette ki.

Molnár István, Kézdialmás község polgármestere arról beszélt: Budapesten is ott a székely zászló az Országháza oromzatán, s azzal, hogy a templom előtt is felhúzták a magyar nemzet lobogóját, az összetartozás élménye jelent meg az ünnepségen.

Miklós István, Lemhény alpolgármestere elmondta, a Szent Mihály-hegyi templom nem csupán egy épület: két községet, két közösséget és két hitbeli családot is egybefog. „Itt nemcsak a falak találkoznak, hanem a szívek is – mert a közös imádságban, a közös ünnepekben és a közös hagyományban mi, szomszédok igazán testvérekké válunk. A három zászló együtt arra emlékeztet bennünket, hogy múltunkból, közös küzdelmeinkből, hitünkből és hagyományainkból merítve építhetünk jövőt gyermekeink számára” – mondotta.

A zászlófelhúzást követően a jelenlévők nemzeti imáink eléneklésével tettek pontot az ünnepség végére.