Ezek pedig lesújtók. Habár az Európai Bizottság 2022-ben megszüntette Románia igazságügyi felügyeletét, a helyzet nem javult azóta, épp ellenkezőleg: az amerikai befektetők általános korrupcióra panaszkodnak, amivel a kormány, a helyi hatóságok, a vámhivatal és a pénzügyi intézmények szintjén, sőt, még az üzleti szférában is szembesültek. És mivel egy tavalyi európai felmérés szerint a romániai üzletemberek 94 százaléka is ugyanezt tapasztalja, és a világ fejlett országait tömörítő OECD (amelynek tagságára Románia is pályázik) is azt állítja, hogy az elmúlt években elfogadott törvénymódosítások (mondjuk ki: enyhítések), illetve az ügyészekre, bírákra gyakorolt nyomás nagyon lelassították a korrupcióellenes küzdelmet, semmi kétség: e téren (is) nagyon rosszul állunk. Bizonyára azért is, mert az ország vezetői évek óta következetesen úgy tesznek, mintha a korrupció már nem lenne számottevő probléma Romániában. És ami nincs, azzal ugyebár nem kell foglalkozni.

Mondogatják ugyan többen – még maga az új államfő, Nicușor Dan is –, hogy elégedetlenek az igazságszolgáltatás munkájával, de nem túl meggyőzően, és senki nem tesz semmit azért, hogy valamiféle változást elindítson. Mindenki elakadt a bírák és ügyészek pofátlanul alacsony nyugdíjazási koránál és pofátlanul magas különnyugdíjánál, holott azért lenne egyéb tennivaló is Justitia háza táján: lehetne szigorítani a Liviu Dragnea nyomására kilúgozott törvényeket, módosítani a perek menetére, a bírói testületek összetételére, az eljárási szabályokra, hatáskörökre vonatkozó előírásokat, megszüntetni a politikai kinevezéseket és így tovább. S ha már a Bolojan-kormány a hatékonyságot tűzte a zászlajára, akkor ezt ne csak a deficitcsökkentésben gyakorolja, hanem minden közszolgáltatásnál – már csak azért is, mert ebből is nyerhet az állam és a koalíció: az ebül szerzett óriási vagyonok elkobzása, a hosszú időn keresztül felhalmozott adósságok behajtása segítene befoltozni a költségvetési lyukat és növelné a végrehajtó hatalom erkölcsi hitelét is. Az egyes személyek és cégek iránt tanúsított engedékenység ugyanis szintén korrupció- vagy legjobb esetben tehetetlenségszagot áraszt.

Bizonyára ez is közrejátszik abban, hogy a lakosság 55 százaléka szeretné teljesen új pártokkal helyettesíteni a meglévőket. Ha a kormánypártok nem értik meg, hogy a tisztességes közélet megteremtése saját érdekük is, el fognak tűnni.

Fotó: Facebook / Direcția Națională Anticorupție