A Pekingben rendezett 30. Zászlótudományi Világkongresszuson bemutatott, A román királyi család tagjainak zászlai az első világháborút követően című előadásomból közlök részleteket. A konferencián felvezetésként bemutattam az első világháborút követő történelmi változásokat, Románia kialakulásának folyamatát, Románia 1921-es címerének létrejöttét, a címer alkotóját, Keöpeczi Sebestyén Józsefet, végül a szintén Sebestyén által alkotott román királyi zászlókat.

1921-ben Keöpeczi Sebestyén József címerművészt kérték fel, hogy az első világháborút követően, hivatalosan a trianoni békeszerződés nyomán megnagyobbodott Románia címerét megalkossa. A címer alapját a korábban használt, Szathmári Pap Károly által rajzolt jelkép képezte, s az I. Ferdinánd király által kinevezett, majd módosított címerbizottság több javaslata is hatással volt rá.

Sebestyén Köpecen rajzolta meg a Román Királyság címerét három változatban: nagy-, közép- és kiscímer. Ez esetben a fogalmak nem azt jelentik, mint Magyarország esetében, nem bővített címerről van szó. A kiscímer a román királyi acélkoronával fedett címert (a teljes nagypajzzsal) jelenti, a középcímer, az előbbinek pajzstartókkal (két oroszlánnal), az I. Károly Király Érdemrend láncával és az uralkodó Hohenzollern család jelmondatával – Nihil sine Deo (Isten nélkül semmit) – való bővített változata, a nagycímer zárt aranykoronából aláomló címerpalásttal kiegészített variáns. (Apró módosításokkal a királyi korona nélküli egykori kiscímert fogadta el Románia parlamentje 1992-ben új államcímerül.)

A királyné zászlaja

I. Ferdinánd király a királyi család zászlóinak megterveztetését ugyancsak Keöpeczi Sebestyén Józsefre bízta. Az uralkodói rendelet, mely a királyi család tagjainak – úgymint Őfelsége a Király, Őfelsége a Királyné, a trónörökös, valamint a királyi hercegek és hercegnők – zászlóit kihirdette, 1922. május 5-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben. E zászlók különbözőek voltak ugyan, de közös vonásként mind viselték az alappajzs nélküli kiscímer heraldikai elemét.

A királyi zászló négyzet alakú, a Vitéz Mihály Rend (Ordinul Mihai Viteazul) bíbor szalagjának színét hordja, szegélye kék és sárga háromszögekből álló farkasfogsor. A zászló közepén a Vitéz Mihály Rend keresztje látható, rajta a Román Királyság kiscímerének alappajzs nélküli címerképe.

A királyné zászlaja ugyancsak négyszögű, a királyéhoz hasonlatos, ám a Vitéz Mihály Rend keresztje nélküli.

A trónörökös zászlaja szintén négyszögű, a nemzeti lobogó kék mezejében, piros és sárga háromszögekből álló kereteléssel, közepén a Román Királyság címerképével.

A trónörökös zászlaja

A hercegi és hercegnői zászló a trónörököséhez hasonlatos, azonban szegély nélküli.

A királyi és hercegi lobogókat hadihajókon, királyi és hercegi rezidenciákon, valamint mindazon középületeken vonják fel, ahol Őfelségeik vagy a királyi család valamely tagja tartózkodik – áll a törvényben.

Összességében megállapítható, hogy a királyi zászlók közös eleme a Román Királyság címere, valamint különféle elrendezésben a román nemzeti lobogó színei: vörös, sárga és kék. A király és a királyné lobogójának alapja bíborszín, míg a hercegek és hercegnők zászlóinak mezeje kék.

Románia királyság volt egészen 1947. december 30-áig. Ekkor az utolsó uralkodót, Mihály királyt lemondásra kényszerítették. Az ezt követő időszakban a királyi címert és a királyi zászlókat nem használták.

A királyi hercegek és hercegnők zászlaja

Az 1989. decemberi forradalmat követően a köztársasági államforma megmaradt, ám az új rendszer kezdetén az Iliescu-rezsim félt attól, hogy a király visszatér. 1992-ig nem engedték az országba belépni a volt uralkodót. Később lassanként visszakapta birtokait, és ismét kitűzhette a királyi zászlót épületein.

Amikor II. Károly király földi maradványait 2003-ban visszaszállították Romániába, s a Curtea de Argeș-i királyi kriptában újratemették, koporsóját saját zászlaja borította. Mihály király 2017-ben hunyt el, és koporsóját ugyancsak a királyi zászló fedte.

Fiú utódja nem volt, csupán öt leánya. Az 1923. évi román királyi alkotmány értelmében a trón csak férfiágon öröklődhetett. Minthogy azonban Románia immár nem királyság, Mihály legidősebb leánya, Margit hercegnő vette fel a Románia Koronájának Őrzője címet. Mint a királyi ház feje, ő használja a királyi zászlót.

Zászlaja felvonható a volt hivatalos királyi rezidenciákra, valahányszor ott tartózkodik: a bukaresti Erzsébet-palotára, a sinaiai Peleș- és Pelișor-kastélyra, valamint a soborsini Forray-kastélyra.