Ha eljön az év második terméscsúcsa, az októberi, fajgazdagságot és bőséget hoz magával. Éppen jókor, az őszi eltevések kellős közepén, belevegyülve a sült padlizsánok, paprikák, ecetes levek, érett gyümölcsök terjengő, jellegzetes illatvilágába.
A szorgalmas gyűjtő ilyenkor szép zsákmányra tehet szert. Lesz, amivel feljavítania, vonzóbbá tennie a családi recept után készült hagyományos zakuszkát. Olykor még lesütni, savanyúságnak, sőt, szárítmánynak is jut belőle. Később e finomságok valamelyike akár a karácsonyi ebéd vagy az újévi díszvacsora fénypontja is lehet. Ez ünnepélyes alkalmakkor a családtagok, a vendégek gratulációi után a szerencsés gombásznak el kell mesélnie, hogy hol és hogyan akadt arra a nagy gombafoltra, amiből az asztalon levő sok finomság készült. Egy nyelvoldó itóka után története akár az alábbi fonalat is követheti.
„Azon a borongós októberi napon összejártam a Szalomér feletti fenyvest. Szinte semmit nem találtam, az eldobott szárak, hátrahagyott feldarabolt, kukacos példányok után következtettem: valaki alaposan lejárta medvegombás, lilapereszkés helyemet. Bosszúsan változtattam az útiterven. Gondoltam, még maradt idő Sugásfürdő felé is próbálkozni egyet. Hogy gyorsabban elérjem, az erdei fenyőkkel tarkított legelőn át rövidítettem az autó felé. Ekkor mosolygott rám a gombászszerencse. Az öreg fenyők árnyékában megtermett őzlábak, mezei csiperkék, ízletes rizikék, szemcsésnyelű fenyőtinóruk, vöröses nyálkásgombák kisebb-nagyobb foltjai fogadtak. Nagy részük friss és ép volt. A kosár hamar megtelt, még a hátizsákban lapuló, tartalék szatyrokba is került bőven belőlük. Megkésve értem haza, a párom, mikor meglátott gombával állig felpakolva, alig akart beengedni. Órákig bíbelődtem, míg megtakarítottam őket. Estére aztán anyu morcossága valamennyire alábbhagyott, odaállt ő is segíteni: darabolni, forrázni, csepegtetni, üvegekbe rakni. Így is éjfél felé járt az idő, mikor végeztünk, és ha csak a mai napot veszem figyelembe, akkor is megérte a fáradságot!”
Októberben (ha a csapadék nem hiányzik) bárhol esélyünk van gombával találkozni. Nemcsak az erdő, hanem a legelő, kaszáló is adakozó kedvében van. Persze a városban is megcsodálhatjuk őket. Ebben a hónapban egy kimondottan mezei, egy élő fával társuló, valamint egy holt faanyagon termő fajt mutatok majd be.
Farkas János
