A búcsús szentmisét követő elbocsátó áldás után a könyvbemutatóra Jánó Kinga népdalénekes és zenetanár hangolt egy alkalomhoz illő, citerán kísért énekszámmal, majd Fábián Helén, az esemény moderátora elsőként Fórika Balázst, a kézdivásárhelyi Szentháromság-templom kántorát, zenetanárt kérte fel, hogy ossza meg gondolatait a szerzőpáros munkájáról.

Nem egyszerű ma templomos könyvet írni

A mai világban könyvet írni és ajánlani nehéz vállalkozás – jelentette ki Fórika Balázs, hozzátéve: még nagyobb bátorságot igényel templomról írni. A hallgatósággal ismertette: Bartos Lórántnak és Iochom Istvánnak az elmúlt négy év alatt ez a negyedik, szakrális épületekről szóló kötete, hiszen kiadvány született a kézdivásárhelyi minorita rendházról, majd sorban a kézdi-orbaiszéki katolikus és a református templomokról is, ez utóbbi szintén idén látott napvilágot. 

„Feltenném a kérdést: nehéz vállalkozás ma templomokról könyvet írni? Igen. De népünk legfontosabb épített örökségéről írtak, a templomokról. Két világháború telt el, civilizációk tűntek el, nyugaton templomokat adnak el, bontanak le vagy adnak más rendeltetést számukra. Nálunk újak épülnek, a régieket felújítják. Máshol fogyóban van a hívek száma, nálunk sokszor zsúfolásig megtelnek a templomok, mint akár ma is” – mondotta a könyv ismertetője, aki kitért azokra a szempontokra is, ami miatt úgy vélte, hogy a könyvnek ott a helye mindenki polcán. „Ez a kiadvány nem egy száraz monográfia, adatokkal teletűzdelt könyv: élő, köztünk élőket is megszólaltató kiadvány, amely a visszaemlékezéseket is tartalmazza, igazi, gazdag legendáriummá válva. Örömmel olvastam a beszámolót a húszgyermekes Dani családról, áldott emlékű Dani Gergely plébános családjáról, akit a templomépítő mivolta miatt a gyimesbükki csángók szentként tisztelnek – őt személyesen is ismerhettem. Ugyanígy szó esik néhai Boros Imre plébánosról, aki kerületi főesperes is volt, de nagyon tanulságos azok megszólalása is, akiket itt kereszteltek, itt kötöttek házasságot, vagy fiatal korukban a kalandvágy, a tudományszomj és a kíváncsiság hozott ide, hogy a titokzatos templomot körbebarangolják. Így magyarázható a templomhoz kapcsolódó legendák születése is” – vázolta Fórika Balázs, azt is megemlítve, hogy a kötet tartalmazza azt az 1901-ben megjelent kisregényt is, amelyet Kézdivásárhelyen adtak ki Szántó Vitus tollából. „Amit sokan nem tudtunk: megtekinthetik a nyomait a második világháborúnak is, képi dokumentáció őrzi annak nyomát, hogy a vasúttól ágyúzták a templomot, fizikailag ennek lenyomatát a most is megtapintható tárgyak őrzik” – mondotta.

Arra is felhívta a figyelmet: különös egybeesése a gondviselésnek, hogy a Dani család huszadik gyermekének a keresztapaságát felvállaló Márton Áron püspök halála napja 1980. szeptember 29-én következett be, a búcsú napján, így az évforduló a könyvbemutatóval esett egybe.

Befejezésként azt kívánta: a könyvet lapozva ugyanaz az érzés töltse el az olvasók szívét, ahogy Hölgyes Pál Zsolt volt lemhényi plébános fogalmazott a könyv előszavában: érezzék a múlt nagyságát, a jelen örömét és a jövő ígéretét.

Több mint könyv: történelem

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, a könyv megjelenése szorgalmazójaként kijelentette: a kiadvány nemcsak a templomnak a története, hanem egy közösségnek a lenyomata. „A kötetet a Kovászna Megye Tanácsának gondnoksága alatt lévő Háromszék Vármegye Kiadó adta ki. Nyilván, hogy egy szép könyvet pénzzel lehet kiadni, így nagy köszönet illeti Marosi Gábort és feleségét, Marosi-Marczell Viktóriát, hogy ezt az ügyet felvállalták” – nevezte meg a kiadvány főtámogatóit, majd arra is kitért, hogy miként született meg a könyvkiadás gondolata. „A tavalyi évben Marosi Gábor is részt vett a búcsús szentmisén, felajánlotta, hogy megduplázza a perselypénzt, akkor született meg ennek a kiadványnak a gondolata, az idei évben nagyságrendekkel több pénzt ajánlott fel a kiadvány megjelentetésére” – magyarázta, hozzátéve: jóleső érzés, hogy budapesti magyarok fontosnak tartják, hogy ellátogassanak Székelyföldre, és mindez mellett szívügyük, hogy hozzájáruljanak mindennapi örömeinkhez.

Marosi Gábor elmondta: jómaga is gyergyószentmiklósi gyökerekkel rendelkezik, de sokáig, negyvenéves koráig nem járt Erdélyben, mígnem egyszer megtört a jég, és azóta rendszeresen vendégeskedik a vidéken. „A történelem iránti rajongás vezetett ide, lenyűgözött ez az épület, amely hamvaiból újult meg. Amikor tavaly itt voltam és láttam ezt a gyönyörű templomot, amelyet megtöltöttek idősek, középkorúak és gyerekek, látva, hogy élet van a falai között, megszületett a gondolat: ez a történet megérdemel egy könyvet, amely megörökíti azt a küzdelmet, amelynek köszönhetően ma is áll ez a gyönyörű templom. Az volt a kérésem, hogy azt a folyamatot, amely a felújításhoz vezetett, meg kell alaposan jeleníteni, ahogy az a közösségi élet is, amely jelen van a falai között is, bele kell hogy kerüljön a kiadványba” – mondotta a vállalkozó.

A bemutató végén Marosi Gábor, Hölgyes Pál Zsolt és Tamás Sándor jelképesen átadott egy példányt Dávid György jelenlegi plébánosnak abból az ötszázból, amelyet az egyháznak ajánlott fel a kiadvány főtámogatója, majd a Marosi házaspár is átvett egy dedikált példányt a könyvből.