A Sapientia Kolozsvári Karán tartott ünnepségen a felsőoktatási intézmény több oktatóját, munkatársát és támogatóját is díjazták. Tonk Márton rektor köszöntőbeszédében emlékeztetett, hogy az egyetem idén a 25. tanévet kezdte el és napjainkra az erdélyi, romániai és Kárpát-medencei felsőoktatás megkerülhetetlen intézményévé vált. Közölte, hogy mára az erdélyi magyar fiatalok bő egynegyede tanul a Sapientia EMTE valamelyik – kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai vagy sepsiszentgyörgyi – karán, és a diáklétszám 2300 körül stabilizálódott. Úgy értékelt, hogy az egyetem „vitán felül bizonyított”, és az említett győzelem az erdélyi magyar felsőoktatás győzelme is.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke rámutatott: a Sapientia EMTE a romániai rendszerváltás óta eltelt 35 év egyik nagy sikerű intézménye. A szövetségi elnök a romániai aktuális politikai helyzetet és a globális politika alakulását is felvázolta a jelenlévőknek. Hangsúlyozta: az RMDSZ-nek továbbra is fontos feladata, hogy ilyen nehéz körülmények között is megvédje a magyar iskolákat, egyetemeket. Az egyetemistáknak azt tanácsolta: vigyázzanak a szabadságra, legyenek kíváncsiak és bízzanak egymásban.

Az ünnepségen adták át a Bocskai Istvánról elnevezett díjat és az egyetem által alapított további díjakat. A Bocskai-díjjal azokat díjazza az egyetem, akik döntő módon hozzájárultak az intézmény fejlődéséhez – idén Kató Béla vehette át. Tonk Márton laudációjában elmondta: az Erdélyi Református Egyházkerület korábbi püspökét tíz évvel ezelőtt, 2015-ben is ki akarta tüntetni az egyetem szenátusa a díjjal, de ő a díjazás elhalasztását kérte. Kató Béla „kétlábon járó intézmény”, aki akkor is érdemes volt és most is érdemes a díjra – húzta alá.

Kató Béla a díj átvétele után elmondta: a felsőoktatási intézmény negyedszázados történetéből 24 évet kísért végig az egyetemet létrehozó alapítvány kurátoraként, majd elnökeként. „Mindig arra törekedtem, hogy ezt az egyetemet megvédjük minden külső és belső támadástól, mely tönkreteheti a legtökéletesebb intézményt is” – mondta. Emlékeztetett: az erdélyi magánegyetemet a magyar kormány alapította Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével, és az erdélyi magyar történelmi egyházak felvállalták, hogy eszközei lesznek. „Viszont ez nem jelentette azt akkor sem, most sem és a jövőben sem, hogy az egyetemnek a mindenkori aktuálpolitikai harcokban és küzdelmekben részt kellene vennie” – húzta alá. Hangsúlyozta: az egyetemen oktató tanároknak és a diákoknak lehet véleményük, azonban nem állhatnak be a magyarországi aktuálpolitikai vitákba, mert ezzel akár súlyos veszteséget is okozhatnak az intézménynek. Aláhúzta: a Sapientia-egyetemnek mindig az aktuális magyar kormánnyal kell együttműködnie, mivel ez a fenntartója, és ez nem történhet meg, ha nem beszélnek egymással. „Én végig arra törekedtem, hogy valamiképpen deklaráltan és a valóságban is érezze mindenki, hogy a Sapientia-egyetem sem nem a Fideszé, sem nem az RMDSZ-é, sem nem az EMSZ-é és senkié, hanem az erdélyi magyarságé” – mondta a püspök.