Mint mondta, magyarnak lenni nemcsak születés, hanem választás kérdése is. Ezt jól bizonyítja az aradi vértanúk nemzeti összetétele, hiszen sokan közülük nem magyar etnikumúak voltak. Példaként említette Damjanich Jánost – akinek a domborművénél koszorúztak a résztvevők –, aki szerb családból származott, ennek ellenére magyar szíve volt.

A miniszteri biztos az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakát ritka pillanatnak nevezte a magyar történelemben, mert az ezeréves történelmünkben nagyon ritkák az ilyen pillanatok, amikor a teljes nemzet össze tud fogni egy cél érdekében. Hozzátette, hogy nemcsak a magyar nemzet fogott össze, hanem mindazok, akik fontosnak tartották a magyar szabadság ügyét. A szabadság ügye nem nemzeti kérdés, hanem emberi, erkölcsi kötelesség – húzta alá.

Kalmár Ferenc szerint az aradi vértanúk is ezt üzenik a mának, ugyanis a bátorság, a kiállás nagyon-nagyon fontos akkor, amikor a szuverenitásunkért harcolunk Európában, és amikor az identitásunkat próbáljuk megőrizni határon innen és határon túl, a diaszpórában és a Kárpát-medencei magyar közösségekben.

„Hálásak lehetünk, hogy napjainkban nekünk nem kell életünket áldozni a szabadságért. Azonban ma olyan küzdelemben állunk, amely sok esetben a meggyőződésünkért, hitünkért, kultúránként, anyanyelvünkért, elveinkért, szuverenitásunkért folyik” – hangsúlyozta.

Adán 2011-ben állítottak emlékművet Damjanich Jánosnak, a helyiek pénteken ott tisztelegtek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt. A tizenhárom aradi vértanú közül hat kötődik valamilyen módon a Délvidékhez és a volt Jugoszláviához, így számos településen tartanak megemlékezéseket minden évben. Kiss Ernő az egyetlen aradi vértanú, akinek a földi maradványai is a Vajdaságban, Eleméren nyugszanak.