Vad van bőven a kőröspataki és a kálnoki erdőrészeken, de Vadas helynevet Háromszék-szerte alig találunk. Akad még ezen túl is sok olyan megnevezése adott helyeknek, amelyre a történelmi gyűjtésekben másutt nem bukkanhatunk: vajon mit takarhattak Kőröspatak környékén a Bakator, Fülöpvápája, Tekercs, Herceg, Bófája, Kicsimacskás nevek? Bár 1929-ben megjelentek Bogáts Dénes tollából, nem biztos, hogy valaki még azonosítani tudná ezeket. A régi helyneveket térképre kell rögzíteni, idézni kell az esztendőt és az írott szöveghelyet is, ahol fellelte azt a gyűjtő. Folytatjuk Kálnokkal: hol lehetett a Sárkányka, a Sétányka, a Vászontó-erdő, a Füzomlás, a Vakvápa, a Csókos, a Csukjános, melyeket 1782-ben említenek? Vajon unokáink, dédunokáink ezekből mennyit ismernek még? A vidéket majdan bejáró falusi gyerekekre, fiatalokra ezek (vagy a maiak) közül vajon melyik dűlőnév s ahhoz tartozóan vajon melyik történet marad? Nem más ez, mint a „föld beszéde”, része a szülőföldismeretnek, annak, ahogy szülőföldjét szereti az, aki lakja azt.
A Vadas és a Vadasi-hágó
határa Kőröspatak felől Árkos és Kálnok mögé nyúlik. Gyerekkoromból emlékszem a vadasi utászházra, ott élt az utász András Feri bátyánk, aki, ha kellett, dobott egy-két lapát kavicsot a kövezett hadiút kátyúiba. A Hatodon áthaladó országút mellett sokszor megpillantottam egy lapátozgató utászasszonyt, aki életében mindig ezt tette, s könnyen meglehet, hogy onnan is ment nyugdíjba. Sikerült egy keveset betekintenünk ennek a hegynyúlványnak a mélyébe. Valamikor a hetvenes években történt, amikor egy kutatófúrással ezer méter mélyig lehatoltak a Vadas-hegy gyomrába, s a földtörténeti középkori kőzetekben állt meg a fúrógép. A fúrómagokban mindig csak sárga őrkői homokkövet, a közbetelepült mészkövet s agyagpalarétegeket láttunk. Ezeknek a kárpáti homokköveknek a korát mintegy 150 millió évben állapította meg a párizsi tudományos akadémia. Az Őrkő-típusú homokkövek egyébként a vidék legkiválóbb építőkövei, a mészkőtömbök felső (föld feletti) részeiben mészkőfejtőket nyitottak a környező falvak. Ilyenek voltak Sepsiszentkirály, Szemerja, Szentgyörgy és Árkos övezetében, emléküket őrzik a Kőpest kifejezések, melyek mészégetőkre utalnak. Ezekből a mélységi övezetekből édes-kénes lúgos büdösvizek (Szemerja, Kőröspatak) és savanyúvizek jutnak a felszínre (Sugásfürdő, Árkos és Kálnok vidékén). A kénes büdösvizek szagukat a kénhidrogén-gáztól nyerik és gyógyvizekként tartjuk számon őket. Nem tudunk arról, hogy használják-e a sepsikőröspataki Büdösvizet, a kálnoki Majorárkában szén-dioxidos kénes víz is található.
– Minden természetes forrás, ásott kút, fúrás valóságos kincs – állította Kisgyörgy Sándor kőröspataki polgármester, aki elmondta, hogy egy hevenyében összeállított helyi kimutatás szerint a község területén működő források fele a vízhiányos évtizedek áldozata lett.
A „Vörösbarátok”-rom
Szűkszavúak a kövek
A kőröspataki Fenyő-tetőn a régészek a kőfalas várat megelőző fa palánkvár maradványaira leltek, korát 9–12. századinak datálták. Azt már a helyi szájhagyomány teszi hozzá, hogy a vár kútjában roppant kinccsel teli régi nagy harang van eltemetve, melyet a tatárjárás idején ástak el oda. A tatárok felégették a várat, leölték a népet, de a kinccsel tele harangot soha senki sem találta meg. Szintén helyi legenda, hogy alagút vezetett le innen a Nagykertbe (a Kőházkertbe), ahol kápolna is volt. Néhai Para Sándor tanárral és Ördög Ferenccel bejártuk a helyet, s láttuk, hogy ott egy kápolna vagy egy kisebb kúria körvonalai lapulnak a gyep alatt. Utóbbiból egy „L. K. 1652” feliratú ablakszemöldökkő került ki, amiről úgy tudni, a szentgyörgyi múzeumba került. Nehéz évtizedek pereghettek le itt is – mondogattuk. Ördög Ferenc egy I. Lipót-féle, 1697-ben veretett garassal ajándékozott meg, melyet saját kertjében talált. Lehet, hogy katonai őrhelyként is szolgálhattak az egykori épületek, a Kőházkert pedig – az L. K. betűk alapján – Kálnoky-birtokra utal. A szomorú az, hogy hallgat a föld s a kövek, azóta ezen a helyen senki sem kutatott.
Kálnok iskolája, emlékhely
Bőven van még megválaszolatlan kérdés Kőröspatakon. A katolikus templom újjáépítésekor töredékes középkori falfestmények kerültek a felszínre: Szűz Mária, a Napkeleti bölcsek, az Apostolok. A templom 1512-ben Brassóban öntött harangja egy ideig mind a három felekezetnek szólt, hangjában soha sem hibázott meg, most is szól! A reformáció idején a falu nagy része előbb református, később unitárius vallású lett. Ez idő tájt a katolikusok a Kálnoky család 1426-ban épített kápolnáját használták. A katolikus restauráció idején, 1781-ben kapták vissza ősi templomukat. A falutól egy kilométerre északkeletre 15. századi torony romjai állnak. Eredetéről a történészek, tudtunkkal még nem alakítottak ki végleges véleményt, a nép „veres barátok egykori temploma” néven emlegeti.
Mesél a magashegyi puszta,
a mindenkori vadasi unitárius találkozók színhelye. Régi hagyománynak folytatóiként a Baróti-hegység nyugati lábánál fekvő unitárius települések – Bölön és Nagyajta –, a keleti övezetben pedig Sepsikőröspatak, Kálnok és a bodoki leányegyházközség hívei gyűlnek össze istentiszteletre, találkozóra. Mivel a Vadas az említett települések kedvenc találkozási helye, Sepsikőröspatakon megfogalmazódott az az óhaj, hogyha a település és Középajta közötti hegyi átkelő út majdan használható lesz, Vadas-térség tájképi-földrajzi előnyeit a tágabb Sepsi-vidék is igénybe veheti közösségi célú rendezvényekre.
Kisgyörgy Sándor polgármester
Még nincs vége a mesének
A Falupataka vagy Nagypatak mentén elterülő település nevét a szájhagyomány próbálja magyarázni, miszerint „fenn a Nagykert nevű helyen a Kálnoky grófok kúriái állottak, melyeket vizes árok övezett, a patak vize körös-körül folyta az épségeket” (értsd: építményeket). A gróf Kálnoky család ősi kastélyát megviselték a századok és az azt egykoron övező parkerdőből majdnem semmi sem maradt meg a maiak számára, arra csak a bejárat előtti szép gesztenyefasor emlékeztet. Bizonyítható, hogy a 17. század derekán reneszánsz udvarház állt itt, melyet a századok folyamán többször átalakítottak. Az épület mellett egy kápolna is volt, amely időközben elpusztulhatott, faragott kő ajtókeretét 1884-ben beépítették a mai római katolikus templom cintermében álló Kálnoky családi sírboltba. A kőkeretet gróf Kálnoky István és felesége, Lázár Erzsi készíttette 1685-ben. Ezt az ajtókeretet, a kripta mai bejáratát Orbán Balázs Sepsikőröspatakon jártakor még eredeti helyén, vagyis a kastélyhoz hozzáépült kápolnában látta. A kastély keleti falán egy 1719-ből való emléktábla gróf Kálnoky Ádám haláláról tudósít. A kastélyt a család mai leszármazottja – gróf Kálnoky Tibor – renováltatja.
Református templom
A település központjában egy dombon áll a már említett római katolikus műemlék templom. Az épület középkori alapokon nyugszik és minden bizonnyal régi kőfal kerítette. Megmaradt félköríves szentélye falán apostolokat és más bibliai alakokat ábrázoló, feltehetőleg középkori eredetű falfestmény látható. Templombúcsúja Szentháromság vasárnapján van. Későbarokk, messzire ellátszó harangtornyában egy 1512-ben készült harang van, Endres brassói mester munkája.
Átellenben van az egykori zárda. Épületét a grófi család építtette 1891-ben, s benne a Szent Vince-rendhez tartozó apácák laktak. Szomszédságában áll a református templom, épült 1820-ban. Belsejében néhai Nagy Béla helybeli tanító és bútorfestő mester által 1971–73 között készített, festett ornamentikás pad- és karzatelőkékben gyönyörködhetünk. A falutól délnyugatra fekvő Dió-hegyen van az unitáriusok temploma. Kapubejárója Bálint András kálnoki népművész munkája (1943).
A település keleti peremén 1980 és 1997 között felszíni művelésű lignitbánya működött. Helyét – az elképzelések szerint – idővel üdülőövezetté szándékszik átalakítani a két település.
Költő Zsombor és Norbert
„A falura hajló, egykoron Nyíres-, ma Fenyő-tetőn vár állott” – így szól a szájhagyomány. A falak helye és az azt övező sánc ma is látható. A régészek szerint az egykori fa palánkvár helyére falakat emeltek, s mint ilyen, ez a megye egyik legrégibb kora feudális vára. A Várhegy oldalában mesterséges barlangok, kőfülkék vannak, egykori primitív kőfejtés eredményeként születtek. Bennük télen gazdag lepke- és hártyásszárnyú rovarfauna vészeli át a hideg évszakot.
Sepsikőröspatak több jeles szülöttel büszkélkedhet. Legtöbb a Kálnoky családból került a történelembe: gróf Kálnoky Antal (1811–1849) 1848–49-béli honvéd százados a bodrogkeresztúri ütközet hőse, valamint gróf Kálnoky Pál (1814–1881) jogász, aki 1848–49-es alszázadosként a hős Bethlen Gergely hadsegéde volt. Idevaló családból származott kőröspataki Bedő János, a 17. századi neves históriásének-szerző, aki verses krónikákat írt a század derekán zajló török–tatár dúlásokról. Itt született Szinte Gábor (1855–1914) rajztanár, néprajz- és művelődéstörténeti kutató, Imreh József (1868–1945) jogász, genealógus, valamint az anekdotagyűjtő és tréfamondó Imreh Lajos (1873–1954), Sáska Sógor című könyve a székely népi humor igazi gyűjteménye, ami eddig már két kiadást ért meg. A község központjában lévő, Imreh Lajos nevét viselő művelődési otthon előtt van a hősök emlékműve, melyen a magyar szabadságharc és a két világháború vértanúinak és áldozatainak neve olvasható.
Szigyártó András gondnok
Hosszú Zoltán szülőfaluja
Kálnok szoros földrajzi közelségben van a községközponttal, Sepsikőröspatakkal. Egykoron népi hagyományairól volt híres. Ebből mára már a díszítőfaragás és a lakosság székely szokásrendje maradt fenn. Az egykori famegmunkálás remekműve az itt látható két szép harangláb: a kisebbik a református, a magasabb az unitárius templom cintermében látható. Mindkettő a 18. században készült, s a helybeliek szerint „összeállításuknál vasból való szeget nem használtak”. Bejáratánál áll a kerítéssel körülvett, restaurált középkori református templom. A kőkerítés külső falán napóra látható, melyet sajnos alaposan megrongált az időjárás.
A falu délnyugati szélén van az unitárius templom, épült 1674-ben, a harangláb 1781-ben. A templom virágmintás kazettás mennyezete 17. századi. Ezt 1939-ben Régeni Ütő Áron (1878–1968) iskolamester, orgonista, festő és faragómester újrafestette. Szószékkoronája 1782-ből való. A templombelsőben a második világháború áldozatainak fatáblába vésett emléke látható. A haranglábon egy 1773-ban készült, reneszánsz díszítésű harang van. A népi faragás és festés remekei a templom körüli székely kapuk. A főbejárat előttit Nemes Dénes egykori helybeli unitárius lelkész készíttette, az út felőli Bálint András népi mester munkája (1942).
Ahol nem fúj a szél
A temetőkertben több száz éves tölgy áll, s őrködik számos jeles személyiség síremléke fölött. Itt nyugszik a már említett Régeni Ütő Áron, Incze János (1817–1903) székely huszár, aki az unitárius egyháznak alapítványt tett, amelynek kamatjából a jól tanuló gyermekeket jutalmazták. Itt van síremléke és emlékkopjája az erdész szakíró Bedő Albertnek (1839–1918), aki fő erdőtanácsos és a MTA levelező tagja volt. Itt állíttatott számára méltó emléket 2016-ban, fennállásának 150. évfordulója alkalmával az Országos Magyar Erdészeti Egyesület. Az akkori ünnepség résztvevője volt Áder János magyar köztársasági elnök is. Bedő Albert mellszobra a falu központjában áll, portrédomborműve az iskola homlokfalán Stróbl Alajos alkotásának másolata. A református templom melletti temetőben van a sírja Incze János (1808–1880) negyvennyolcas székely gyalogkatonának „ki haláláig volt hazájának hű fia”, valamint a neves faragómesteré, a székely népművész Bálint Andrásé (1900–1980), aki a Romániai Képzőművész Szövetség nagydíjasa volt. Munkái közül a falu iskolájában őrzött dombormű és a kultúrotthon előtti székely kapun látható Petőfi- és Gábor Áron-portrék (1948) érdemelnek említést. Kálnok szülötte volt Hosszú Zoltán (1897–1944) színművész, akit a székely humor mestereként a maga korában Dani bá néven ismertek. Székely falusi humort őrző történetei utólag nyomtatásban is megjelentek. Nevét viseli a helyi művelődési otthon.
Sepsikőröspatak, Kálnok és Árkos is több mint negyedszázados baráti kapcsolatokat ápol a magyarországi testvértelepüléssel, Mezőtúrral. Részletes és fényképfelvételekkel illusztrált naplót vezet a kálnoki közösségi és egyházközségi eseményekről az ottani református egyházközség gondnoka, Szigyártó András. Adatai bármikor felhasználhatók egy majdani falumonográfia összeállításához.
Kálnok, művelődési otthon
Gazdag múltra épülő jelen
A jelennek maradt az a feladat, hogy kiépítse a kettős település víz- és szennyvíz-hálózatát, s aszfaltozzon, ahol lehetséges.
– Hol tartunk ez ügyben? – a kérdést Kisgyörgy Sándor polgármesternek tettük fel.
– A két település vízvezetékhálózata gyakorlatilag elkészült – felelte –, most alakul az úthálózat korszerűsítése azzal a céllal, hogy bajok esetén a községközpont népes cigány telepére is tudjon eljutni a tűzoltókocsi, és a mentőautó is. A megépült kálnoki szennyvízhálózatnál most következik a rendszer nyomáspróbája.
Összevont osztályok Kálnokon
A „tapasztalat erejét”
hangsúlyozta Költő Sándor, a település egyik jelentős állattenyésztési és mezőgazdasági vállalkozásának alapító tulajdonosa. Látogatásunk alkalmával csak két fiát, Zsombort és Norbertet találtuk munkában, Zsombor a cég tehenészetét irányítja, testvéröccse a földekkel való munkát, a gazdaság egy részét bérelt területek alkotják, azokon főleg az állatállományhoz szükséges takarmányokat termelik meg. Az édesapa jogos örömmel említette, hogy fiúgyermekeit a tapasztalat ereje győzte meg arról, hogy a helyi és az apai példát követni kell, ami a mindennapi munkát és a megérdemelt jövőt biztosítja számukra. A farmon mintegy 250 jószágot tartanak, a mintegy 120 tejelő állat után fejenként napi 34–35 liter tejet értékesítenek. Látogatásunk szerencsésen alakult, ugyanis a Költő fiúk október 3-án, mint a lovassport sikeres gyakorlói, a magyarországi Szilvásváradon zajló Nemzeti Vágtára utaztak.
