Új költségvetés

Mint ismert, a kormány elfogadta a költségvetés kiegészítését célzó jogszabályt. A tervezet elemzése szerint az új hiánycél sokkal reálisabb, mint az eredeti költségvetésben szereplő 7 százalék. A The Tax Institute szerint a kormány megtette az első lépést a költségvetési adatok hitelességének helyreállítása felé, mivel a 3 és 6 hónap után közzétett költségvetés-végrehajtási elemzések rámutattak a 7 százalékos célkitűzés és a hatóságok által közzétett ütemterv hitelességének hiányára.

A költségvetésre vonatkozó adatok hitelessége mellett a végrehajtó hatalomnak folytatnia kell a kiadások átszervezését célzó intézkedéseket a közszolgáltatások racionalizálása érdekében, azzal a céllal, hogy növelje Románia versenyképességét és újraindítsa a gazdasági növekedést. A miniszterelnök abbéli szándéka, hogy a költségvetés egyensúlyba hozataláig a közberuházások és a köztisztviselők számának csökkentését meg kell valósítani, helyes – áll az elemzésben.

Ugyanakkor az áfabevételek 1,8 százalékos csökkenése (ez 2,4 milliárd lejt tesz ki) és a jövedéki adók alakulása rávilágít arra, hogy a kulcsok emelésének nem volt pozitív hatása, ami a kontrollálatlan adócsalás növekedését jelzi. Ezen kívül – állapítja meg az elemzés – a magánbefektetések csökkenése arra utal, hogy az üzleti szféra óvatos, a költéseket visszafogja a folyó év növekedési kilátásainak folyamatos negatív felülvizsgálata. „Ismételten hangsúlyozzuk az adóreform szükségességét, amely az adóterhet a bevételek típusától függetlenül, azok nagyságától függően határozza meg, valamint az adócsalás hatékony leküzdésének és a kiadások fenntartható finanszírozási szintre történő csökkentésének sürgős szükségességét” – áll a The Tax Institute elemzésében.

A megállapítások illusztrálására az elemzés részletesen teszi közzé a költségvetési kiigazítás által előirányzottak és az eredeti költségvetés közötti különbségeket.

Bevételek

A bevételi oldalon szembetűnő a már említett áfabevétel-csökkenés (2,4 milliárddal kevesebb a tervezettnél). Az adókulcsok emelését figyelembe véve ez az új célkitűzés vagy a 2025-ös költségvetés jelentős túlbecslését, vagy az adócsalás robbanásszerű növekedését, vagy a fogyasztás összeomlását, alkalmasint mindhárom tényező kombinációját jelzi. Fontos megjegyezni, hogy a 133,6 milliárd lejes célkitűzés a becsült 1912,6 milliárd lejes GDP 6,98 százalékát teszi ki. Összehasonlításképpen: 2024-ben a beszedett áfa a GDP 6,85 százalékát, 2023-ban pedig 6,5 százalékát adta. Mivel az elméletben beszedhető áfa összege az elmúlt években meghaladta a GDP 10,5 százalékát, és az áfaemeléssel jelenleg megközelíti a GDP 11 százalékát, semmilyen észrevehető előrelépés nem látható az adócsalás visszaszorításában – áll az elemzésben. Ebben a tekintetben ismételten hangsúlyozzák, hogy olyan intézkedéseket kell bevezetni, mint például az 5000 eurót meghaladó számlákra vonatkozó általános fordított áfa (hasonlóan a mobiltelefonokra, gabonafélékre és számítógépes játékkonzolokra alkalmazott adószabályokhoz).

A nyereségadó célbevétele 1,4 milliárd lejjel (3,4 százalékkal) csökken, ami az üzleti környezet romlását jelzi, és rávilágít arra, hogy sürgősen fel kell hagyni az olyan káros intézkedésekkel, mint a minimális forgalmi adó, a bankokra kivetett kiegészítő adó és a különleges építmények után beszedett adó, és olyan reformokat kell elfogadni, amelyek ösztönzik a gazdasági növekedést. Az elemzők emlékeztetnek arra, hogy a középtávú költségvetési és strukturális tervben a bevételek növekedése csak a fiskális konszolidációs követelmény 2,5 százalékát teszi ki, ami a GDP 6,8 százalékát jelenti. A fennmaradó részt a kiadások csökkentése adná, amely a következő hat évben a GDP gyorsított és folyamatos növekedésén keresztül valósulhat meg.

A jövedelmekből és bérből származó adó célszáma 1,87 milliárd lejjel (3,3 százalékkal) nőtt a költségvetés-kiegészítés nyomán, ami az agrár-, építőipari és informatikai alkalmazottak számára biztosított kedvezmény megszüntetésének, valamint az osztalékjövedelem adókulcsának 10 százalékra emelésének eredménye.

Szociális járulékok tekintetében a célszám 776 millió lejjel (0,3 százalékkal) csökkent, annak ellenére, hogy az első fiskális intézkedéscsomagban bővült az adófizetők köre. Tekintettel a szociális segélyek kiadásaira, a csökkenés a költségvetési törvényben szereplő túlbecslések korrekcióját vagy a járulékot fizető alkalmazottak számának csökkenését jelzi. E bevételekre vonatkozó várakozások szintén függetlennek tűnnek a jövedelem- és béradóbevételekre vonatkozó várakozásoktól.

A jövedéki adók esetében a célösszeg 513 millió lejjel (1 százalékkal) nőtt az augusztus 1-jén hatályba lépett intézkedések eredményeként. Ám az áfához hasonlóan itt sem vezettek be eredményes intézkedéseket az adócsalás leküzdése érdekében.

Az európai alapok vonatkozásában a célösszeg 1,4 milliárd lejjel (1,6 százalékkal) nőtt, ami ambiciózus célkitűzés, tekintve, hogy a hat hónapos végrehajtási jelentésben az éves költségvetési célösszeg kevesebb mint fele valósult meg. A pénzügyminisztérium valószínűleg a következő hónapokban elfogadott reformok eredményeként az újjáépítési programon (PNRR) keresztül elérhető új források beáramlását várja.

Kiadások

Bár a költségvetési törvényben már rekordszintet értek el, a kiadási tételeket minden fő kategóriában megemelték: a személyi kiadásokat 700 millió lejjel (4,1 százalékkal), a szociális kiadásokat 3,3 milliárd lejjel (1,4 százalékkal), az árukra és szolgáltatásokra fordított kiadásokat 321 millió lejjel (0,3 százalékkal) növelték. 

Ugyanakkor a kamatráfordításokra szánt költségvetés 29 százalékkal, 41 milliárd lejről 53 milliárd lejre emelkedik. Ha a 6 hónapos végrehajtási jelentésben a pénzügyminisztérium a kamatkiadásokat a várakozások alatt, az akkori cél 85,9 százalékán (a tavaszi emelkedés után) határozta meg, akkor nehéz megérteni, miért nő ennyire a költségvetés a korrekciók révén – áll az elemzésben. A végrehajtó hatalomnak vagy jelentős nemzeti, regionális vagy nemzetközi instabilitásra kell számítani, vagy jelentősen alulbecsülte a kamatráfordításokat. Továbbá a támogatások 531 milliárd lejjel (3,8 százalékkal), az átutalási kiadások (más kormányzati szervek, helyi önkormányzatok felé) 4,3 milliárd lejjel (4,8 százalékkal), a beruházási kiadások pedig 5,8 milliárd lejjel (3,8 százalékkal) növekedtek.

A szakemberek ismételten hangsúlyozzák, hogy olyan adóreformra van szükség, amely az adóterhet a jövedelem nagysága, és nem annak típusa alapján határozza meg, ugyanakkor sürgető az adócsalás valódi leküzdése és a kiadások fenntartható szintre való csökkentése.