A holisztikus szemlélet ad egy átfogó képet az emberről, ami szerint az ember test, lélek és szellem egysége. Habár ezek az „alkotóelemei”, ettől azonban a definíció még nem teljes. Ugyanis továbbra is ott a kérdés – akár a leghétköznapibb értelemben is –, hogy mitől ember az ember.

A működése, a megnyilvánulása egy látható kifejeződése a belső gondolati, érzelmi világának. Talán ily módon „felbecsülhető” egy ember, mert értéke, méltósága belső világából fakad, onnan mutatkozik meg. De vajon ki az, aki felbecsüli/felbecsülheti egy ember értékét? Vagy a méltóság honnan ered, belső tulajdonság vagy külső érdem?

Napjainkban sok az inger, a kínálat, a lehetőség. Ugyanakkor sok a félrevezetés, az árulás, az érdek. Mikor döntünk helyesen? Talán életünknek ez a legnagyobb kihívása, hogy fel tudjuk ismerni a két pólust – a negatív és pozitív hatásokat – és megtanuljuk az egyensúly kialakítását, a középpontban maradást. Mert mindennek két oldala van, és bármelyiket is választjuk, a másikat kizárva, az túlzáshoz vezet. Meg kell találni az egyensúlyt önmagunkon belül és kívül is, illetve embertársainkkal: ha túlzottan magam mellett döntök, akkor önző vagyok, ha pedig csak embertársaim felé hajlok, akkor kiszolgáltatottja leszek mindenkinek, saját magamat veszítem el. Ha túl sokat adok kifelé, akkor az a magam kárára van, kiüresedik és elhal a lényem; ha túl keveset adok, akkor kapzsinak neveznek. Ha kizárólag a saját utamat járom, akkor önfejű leszek, ha mindig másokat követek, akkor a csordaszellemben veszek el…

Mindannyian belső (lelki) fejlődésünk más és más állomásánál tartunk, ezért nincs egy konkrét és mindenkire érvényes útmutatás, hogy miként kell jól haladni. Mégis hiszem, hogy semmi nem történik céltalan, a fent és lent váltakozásának is megvan a tanulsága, és minden a javunkra van. Ha tudunk úgy élni, hogy jó szándékkal cselekedjünk és meg tudjuk őrizni önmagunk és mások méltóságát is, akkor sikerül embernek lenni.

Keresztes Erika 
bizalmi tanácsadó