A Holden Rose néven is publikáló szerző néhány megjelent kötetét is elhozta a baróti közönségnek, előadásában pedig nemcsak az olvasás szükségességéről, de az internet megjelenése által tovább bonyolított világunk olykor egészen fura szövevényességéről beszélt, melynek szerteágazó szálai visszanyúlnak az egészen távoli múltba, egyszersmind alakítva jövőnket is – mint az előadásból kiderült, nem feltétlenül jó irányba. 

Előadásának a Hunyadi Jánostól az iPhone-ig címet adta, tisztázva egyben azt a kérdést, hogy a törökverő hadvezér magyar volt-e vagy román. „Abban a korban, amikor Hunyadi élt, még nem váltak ennyire külön a nemzetek, mint manapság, így nincs is tulajdonképpen jelentősége a kérdés feszegetésének” – vélekedett, és inkább arra tért ki, hogy kinek a fia volt Hunyadi. Mivel ez a kérdés sem tisztázott, a legvalószínűbbnek azt tartotta, hogy a Vajk nevű udvari vitéznek volt a gyermeke. Érdekesebb tény, hogy szerinte Hunyadi Itáliában tanulta a hadviselés rejtelmeit, ahova fiatalon került, s ahol az ébredező reneszánsszal is találkozott. Kiderült az is, hogy Hunyadi minden idők leggazdagabb magyarja volt, „gazdagabb még Mészáros Lőrincnél is” – utalt a közismert Forbes-lista jelenlegi magyarországi első helyezettjére.

A hadvezér kalandozásainak útvonalaitól az előadás fonala aztán napjaink egyik fő kérdésére vetődött: igaz-e, hogy mindenki okos lesz, ha az internetnek köszönhetően elérheti az ismereteket? „Sajnos nem” – hangsúlyozta az előadó. „Ott van minden az interneten, csak éppen nem tudjuk értelmezni. Egy átlagos gyerek egy 1500 karakternél hosszabb Wikipédia-bejegyzést el sem tud olvasni. Hogy tudná kiszedni belőle az információkat?” – fogalmazta meg az információbőség teremtette furcsa paradoxont.

„Meg kell értenünk, hogy az internet nem egy könyvtár. Az internet egy információs autósztráda, ahol te mindent elérsz és téged is minden elér. Az idősebb generáció nagyon elszúrta az internet terjedésének szabályozását, olyan eszközt és olyan csatornákat adtunk a gyerekek kezébe, amikről fogalmunk sincs, mit okoznak. Odaadtuk az eszközt nekik bénán, felelőtlenül, és már nem tudunk utánanyúlni” – vélekedett.

A középiskolásokhoz intézte összegzését. „Vagy megtanuljátok használni ezt a technológiát (az internetet), vagy veletek ég a világ” – mondotta, alátámasztva megállapítását a II. világháború borzalmaival, amikor a propaganda elhitette az emberekkel, hogy simán bemehetnek egy másik ember házába, kirángathatják onnan a hajánál fogva, utána hazamehetnek és nyugodtan lefeküdhetnek. „Nem szörnyetegek voltak, egyszerűen csak meggyőzték őket, mert minden csatornán az folyt, hogy ezt kell gondolni. Aki elveszíti a kontrollt a valóság felett, az saját élete felett is elveszíti a kontrollt” – világított rá végül a féktelen internethasználat lehetséges végkifejletére az előadó.