Köszöntések, lelkészi üdvözletek

A román, magyar és székely himnusz elhangzása után házigazdaként Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke köszöntötte elsőként a több mint ezer küldöttet és a meghívottakat. Kelemen Hunor szövetségi elnök köszöntőjében nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy az RMDSZ kongresszusán Románia és Magyarország miniszterelnöke is jelen van. Aláhúzta: a szövetség vállalta, hogy a két ország és nemzet között összekötő kapocs legyen. Köszöntötte Ilie Bolojan román miniszterelnököt, akit arra kért, hogy vigye véghez az elkezdett munkát, melyben számíthat az RMDSZ támogatására. Orbán Viktor miniszterelnöknek megköszönte a magyar kormány által az elmúlt tizenöt évben nyújtott segítséget, melyben az erdélyi magyar egyházak, oktatási és kulturális intézmények, civil szervezetek, sportolók, gazdák, magyar emberek részesültek. Hangsúlyozta, az RMDSZ és a magyar kormány közötti stratégiai partnerség a nemzetpolitikai célok azonosságán alapszik.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere házigazdaként üdvözölte a jelenlévőket, és emlékeztetett: a városvezetés az elmúlt húsz évben az RMDSZ-szel együttműködve új arculatot adott Kolozsvárnak, ahol mindenki jól érezheti magát, nemzetiségtől függetlenül.

A kongresszust az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői is köszöntötték. Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a Románia és Magyarország közötti együttműködés, a hagyományos értékek fenntartásának fontosságáról beszélt. Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke hangsúlyozta: a kereszténység megőrzése nem csupán egyházi vágyálom, hanem stratégiai kérdés. Arra is rámutatott, hogy végre vissza kell szolgáltatni az egyházaktól a kommunizmusban elkobzott javakat, meg kell történnie a méltányos kártérítésnek. Adorjáni Dezső, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke azt kívánta a szövetségnek: legyen szilárd erkölcsi alapja, legyen hiteles. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a határon túli magyar pártok közötti példás együttműködést méltatta, az RMDSZ-nek pedig azt kívánta, hogy a következő évtizedekben is legyen a normalitás hangja Romániában.

Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények vezetőinek nevében köszöntötte a küldötteket, beszédében az erdélyi magyar felsőoktatás és a magyarországi, erdélyi magyar politikai szervezetek közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozta.

Erőforrás az etnikai diverzitás

Ilie Bolojan miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt elnöke kiemelte: nagyváradi polgármesteri megbízatása idején meggyőződött arról, hogy a közösség erősebb, ha az etnikai és vallási diverzitást nem elválasztó tényezőként kezeli, hanem erőforrásként hasznosítja. „Köszönöm a magyar közösségnek az országunk fejlődéséhez történő hozzájárulását és azt a gazdag örökséget, amelyet ránk hagyott” – fogalmazott a liberális kormányfő, hozzátéve, fontosnak tartja a közösségek identitásának védelmét, a különböző etnikumú közösségek közti tiszteletet, toleranciát és bizalmat. Rámutatott: az RMDSZ híd Magyarország és Románia között, a két országnak pedig közös felelőssége, hogy Európának ez a része a stabilitás és prosperitás térsége legyen.

Sorin Grindeanu házelnök, a Szociáldemokrata Párt ideiglenes elnöke megköszönte Orbán Viktor miniszterelnöknek és a magyar népnek, hogy az EU soros elnökeként Magyarország kiharcolta Románia felvételét a schengeni övezetbe. Kiemelte: az RMDSZ fontos egyensúlyi tényező a bukaresti kormánykoalícióban, és minden bukaresti pártnak arra kellene törekednie, hogy olyan mértékletesség és szavatartás jellemezze, mint az RMDSZ-t. A házelnök ugyanakkor elhagyta a termet, amikor felcsendült a székely himnusz, utólag azt nyilatkozva, hogy Romániának egyetlen hivatalos himnusza van.

Radu Miruță gazdasági miniszter a Mentsétek meg Romániát Szövetség képviseletében arról beszélt, hogy az RMDSZ politikusait a komolyság és következetesség jellemzi, és ezek olyan értékek, amelyek elengedhetetlenek a politikusok és a társadalom közötti bizalom helyreállításához.

A teljesítmény a magyar válasz

A magyarok a teljesítményükkel, az érdemeikkel válaszolhatnak arra a kérdésre, hogy mi okból vannak a világon – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a kongresszuson, hozzátéve: a Nobel-díj a magyaroknak jogcím a létezésre.

„Szorult helyzetben vagyunk, nem érvelhetünk se a méretünkkel, se a számosságunkkal, se a hadseregünkkel, se a gazdagságunkkal, ezért nekünk azt kell bizonyítanunk, hogy többet adtunk az emberiségnek, mint amit kaptunk tőle” – hangsúlyozta Orbán. Mint mondta, a jövő nem azoké, akik nézelődnek, hanem azoké, akik cselekednek. A jövő azoké, akik a tetteikkel és a munkáikkal beszélnek, és aki nem él a jövő lehetőségeivel, elveszíti azt – fogalmazott.

Az RMDSZ Bukarestben a stabilitás és a józan ész, Brüsszelben a magyar érdekek képviselője, Budapesten pedig a megbízható partner, nem kisebbségi szervezet, hanem nemzetstratégiai tényező – vélekedett a magyar miniszterelnök.

„Ha a szomszédaink erősek és szabadok, mi is erősebbek és szabadabbak leszünk, ezért érdekeltek vagyunk Románia fejlődésében, Bolojan miniszterelnök és kormánya sikerében is” – hangsúlyozta.

Nem elég őrizni, építeni kell

Kelemen Hunor, a szövetség elnöke arról beszélt a kongresszuson, hogy nem elég őrizni, amit elértek, tovább is kell építeni. „Harmincöt év alatt voltak komoly sikereink, voltak kudarcaink, de minden mélypont után felálltunk, és mindig erősebben folytattuk az építkezést” – fogalmazott.

Szerinte 35 év után büszkén elmondható, hogy reziliens közösség vagyunk, olyan közösség, amelyet nem törtek meg sem a történelmi viharok, sem a politikai széljárások. A szövetség hatalmas erényének nevezte, hogy megőrizte egységét, bár kívülről és belülről is próbálták szétszakítani. „Amíg egységben maradunk, addig van erőnk, van jövőnk. Az egység nem csupán politikai eszköz, hanem életbiztosítás a magyar közösség számára” – húzta alá.

Hangsúlyozta: olyan erős hálózatokat kell építeni, működtetni, amelyek széltében és hosszában, földrajzilag és társadalmilag, szellemileg, kulturálisan és korosztályól függetlenül át- és átszövik az erdélyi romániai magyar közösséget, mivel az erős hálózatok megtartanak és az építkezés forrásai is lehetnek.

Kitért a parajdi bányakatasztrófára is mint a közösség számára „fájó sebre”, melyet látszólag a természet ejtett, de amely mögött az emberi hanyagság és közöny áll. A felelősségre vonást sürgetve közölte, a közösség nem fog belenyugodni abba, hogy következmények nélküli országban éljünk.

Elmondta továbbá: a nehéz, szinte megoldhatatlannak tűnő gondok ellenére az RMDSZ azért vállalta, hogy kormányra lép, mert felelősséggel tartozik közösségéért, nem hagyhatja, hogy mások döntsenek a magyar iskolák, települések, családok sorsáról. Kijelentette: úgy kell építeni tovább Erdélyt és az országot, hogy abban jó legyen magyarnak lenni, családot alapítani, tanulni és dolgozni.

Bejelentette azt is: a szövetség létrehozza a stratégiai igazgatói tisztséget, melyet Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke tölt be, aki az RMDSZ közép- és hosszú távú céljainak kidolgozásában segít, összehangolja a politikai, szervezetépítési és közösségszervezési munkát.

A bázis szélesítése

Antal Árpád frissen kinevezett stratégiai igazgató a következő évekre szóló stratégiai dokumentumot ismertetve rámutatott: az RMDSZ-nek most az a dolga, hogy szélesítse társadalmi bázisát, és a régi modellek újragondolása mellett új technológiákat, módszereket, tudást hozzon a szervezetbe. Szerinte a szövetségnek új és élő kapcsolatokat kell kialakítania a külföldön élő magyarokkal, „mert ők is a Nagy-Erdély testrészei”. Szövetséget kell kialakítani a vegyes házasságban élőkkel is, hogy „ne legyen nekik se nehezebb magyarnak lenni”, és elkötelezetten kell dolgozni a cigányok felzárkóztatásán. Együtt kell működni a transzilvanistákkal, regionalistákkal és nemzetiségtől függetlenül azokkal, akik szintén hisznek abban, hogy a történelmi régiók egész Románia számára értéket jelentenek – mondta.

Hangsúlyozta: a kifejtett munkának és józan észnek köszönhetően változott az RMDSZ megítélése a románok szemében. „Az ország ellenségéből az ország megmentői lettünk. Azonban az ország megmentésénél nekünk mindig is volt és van egy sokkal fontosabb feladatunk: a saját közösségünk megmentése” – húzta alá. Közölte: az RMDSZ nem engedi úgy átszervezni Románia közigazgatását, hogy a magyaroknak rossz legyen. Példákat sorolt az elvégzett újításokra, és további terveket vázolt fel, majd kijelentette: „Azt akarjuk, hogy Erdély legyen a legszabadabb, legtoleránsabb, legbiztonságosabb és legversenyképesebb régió Kelet-Közép-Európában.” Az általa ismertetett kongresszusi dokumentumot kézfelemeléssel egyhangúlag fogadták el a küldöttek.