Míg a közönség helyet foglalt a kifutó két oldalán elrendezett székeken, a modellek későbbi felvonulásának helyet adó tér közepén egy fehér robot nézelődött jobbra-balra, le-fel. Az érdeklődők akár azt is hihették volna, valamilyen műszaki bemutatóra cseppentek be, de a gondolatot továbbvivők számára egyáltalán nem bizonyult meglepőnek a robot jelenléte, hiszen dizájn és technológia mindig is egymást kiegészítve létezett: a képzelet nélkül nem fejlődhetett volna a tudomány, nemcsak technikai szempontból, de a funkció­nak formát adás tekintetében sem. A robotnak azonban feladata is volt: ő közvetítette a dizájnhét megnyitóján a szervezők üzenetét – ám a robotok sem tökéletesek, a szöveget csupán román nyelven tudta elmondani, így hát továbbra is szükség volt műsorvezetőkre, nemcsak az üzenet magyar nyelven való felolvasásában, hanem a divatbemutatón részt vevő tervezők kollekcióinak bemutatá­sában is.

Ami pedig a szervezők üzenetét illeti: a dizájn mibenlétét a hozzáadott értékben határozták meg, a Design Week fontosságát meg abban, hogy ez az a hely, ahol a már befutott dizájnerek mellett a fiatal tehetségek is helyet kapnak és bemutatkozhatnak, ahol az intézmények, műhelyek megismerhetik és tetszésükre felkarolhatják őket. 

Az idei dizájnhét a kapcsolatteremtést helyezte központba: a párbeszédet a szakma és a kivitelezőipar, illetve a szakma és a diákok között. Ennek megfelelően számtalan műhelymunkát és szakmai beszélgetést szerveztek, és természetesen ezúttal sem maradhatott el a dizájn minden területét felölelő kiállítás, amelyen neves hazai és magyarországi egyetemek mellett különböző intézmények és független alkotók is szerepelnek.