Farkas Réka
Románia az ellentmondások országa. Az egymásnak ellentmondó döntéseké, gesztusoké. Jól rávilágítanak erre az elmúlt időszak történései.
Két hír is megjelent a függetlenségét féltő, kiváltságokat követelő igazságszolgáltatás berkeiből.
Egyik arról szól, hogy a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék helyt adott a Dan Tanasă által irányított Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) fellebbezésének, és etnikai diszkrimináció okán elítélte Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy polgármesterét. A másik arról számol be, hogy a Tulcea megyei Babadag ügyésze indokolatlannak nevezte és félreseperte azt a feljelentést, amelyet Tamás Sándor megyeitanács-elnök tett magánszemélyként egy ott élő polgár magyarokat gyalázó, gyűlölködő, xenofób TikTok-bejegyzése miatt.
Dan Tanasă egyesülete azért perelte Sepsiszentgyörgy polgármesterét, mert a sugásfürdői kezelőközpont orvosasszisztensi állásának meghirdetésekor feltételül szabta, hogy a pályázóknak a románon kívül alapfokon ismerniük kell még egy, az Európai Unióban használatos hivatalos nyelvet, és ezt iratokkal is bizonyítaniuk kell. Tanasă szerint „ezzel a fondorlatos megfogalmazással” diszkriminálták a román anyanyelvű jelentkezőket. Feljelentését elutasította az Országos Diszkriminációellenes Tanács, majd miután beperelte azt, ellene döntött a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság is. A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék azonban helyt adott keresetének, megsemmisítette a diszkriminációellenes tanács korábbi határozatát, és arra ítélte, hogy büntesse meg a polgármestert diszkrimináció miatt.
Kicsit odébb, Tulcea megyében, az ország délkeleti szegletében idén májusban, az elnökválasztás első fordulóját követően egy Simion győzelmi esélyein fellelkesült polgár rövid videóüzenetben kürtölte világgá érzéseit. Szavai többségét a nyomdafesték nem tűrné, de bűnöző leprásoknak, bozgoroknak nevezte a magyarokat, akiket Simionnak Magyarországra kellene küldenie. Tamás Sándor büntetőjogi feljelentést tett „erőszakra, gyűlöletre vagy diszkriminációra való buzdítás” miatt. A helyi rendőrparancsnok nyomozott (a feljelentett illetőt meg sem hallgatta), és úgy ítélte, egyéni véleménynyilvánításról, elszigetelt esetről van szó csupán, nem tartalmaz uszítást. Érvei meggyőzték az ügyészt is, aki lezárta az ügyet.
Nem először ítélik diszkriminatívnak a romániai bíróságok azt az elvárást, hogy Székelyföldön a közszolgálatot teljesítő alkalmazottaknak ismerniük kell a többségi lakosság nyelvét. Sokszor, sok fórumon született már egymásnak ellentmondó ítélet a magyar nyelv használatáról, a magyar feliratokról. Ugyanakkor az sem első alkalommal fordul elő, hogy lényegtelennek, az egyén szabad megnyilvánulásának nevezik a magyarellenességet, a gyűlöletkeltést, az uszítást. Láthattuk a stadionokban büntetlenül garázdálkodókat, a mindenféle számonkérés nélkül bozgorozókat, a magyarokat az országból kiparancsolókat. A szemet hunyás, a csekély bírságok vezettek oda, hogy sokan mindezt természetesnek tekintik, akárcsak a babadagi rendőr és ügyész.
Sok ítélet és felelősségre nem vonás vezetett oda, hogy ma Romániában elszabadult és eddig nem látott méreteket öltött az idegengyűlölet, és sokak számára az a természetes, dicséretes, ha az RMDSZ kongresszusán a székely himnusz felcsendülésekor a PSD elnöke elhagyja a termet, azt találják gyalázatosnak, hazaárulásnak, hogy Ilie Bolojan tisztelettel végighallgatja azt. Szaporodnak a szélsőségesek, ezért felelős a politikum, de a magát függetlennek nevező igazságszolgáltatás is.
Himnuszéneklés az RMDSZ kongresszusán. Fotó: Facebook / Orbán Viktor