A kormány tervezett megszorító intézkedései egy kaptafára szabják az önkormányzati működést, figyelmen kívül hagyva a települések eltérő feladatait és tehermegoszlását – mondta lapunknak Gyerő József, Kovászna város polgármestere, aki szerint a lakosság számához kötött létszámplafonok nem karcsúsítják, hanem csonkítják az önkormányzatokat. „Ez nem lesz működőképes. Nem pusztán »esztétikai« beavatkozásról van szó: funkcionálisan is csonkítanak, fogyatékossá tesznek bennünket” – hangsúlyozta a városvezető.
Létszámplafon egy kaptafára
Gyerő József polgármester szerint a kormányzati kommunikációban formális és informális „ötletek” keringenek, miközben végső, átgondolt döntés nincs. „Azokkal a módszerekkel, illetve megoldásokkal van gond, amelyeket a kormány javasol, és amelyekről a képviselői részéről sincs végső döntés. Csak változatokról hallunk.”
Úgy látja, a készülő csomagok „valamilyen módon egy kaptafára próbálják ráhúzni az úgynevezett megoldásokat településenként; nem a település sajátosságaihoz mérik, nem ahhoz igazítják”. Ennek következménye, hogy egyes városok hátrányos helyzetbe kerülhetnek, és a „karcsúsítás” címén meghozott lépések még többletkiadást is generálhatnak.
Állami feladat, helyi teher
Kovászna esetében kulcsfontosságú a tűzvédelmi készenlét. „Az önkéntes tűzoltóság neve félrevezető, mert ők nem önkéntesek, hanem alkalmazott tűzoltók” – mondja a polgármester. A jogszabály különbséget tesz a hivatásos, katonai tűzoltóság és a polgármesteri hivatalon belül működő polgári egység között, és a működési kötelezettségeket ahhoz köti, van-e húsz kilométeres körzetben hivatásos egység. „Nem a mi hibánk, hogy a román állam Kovászna húsz kilométeres körzetében nem működtet hivatásos tűzoltóságot. Kézdivásárhely 21 kilométerre van, Sepsiszentgyörgy kb. 35 kilométerre” – mondja Gyerő József.
A városvezető emlékeztetett, hogy a város közművesített területet adott ingyen az államnak hivatásos tűzoltóegység telepítéséhez, ám a kormányzati szándék „valahol elakadt”. Addig is Kovászna kénytelen állandó, 24 órás szolgálatot fenntartani: legalább egy sofőrrel és egy szolgálatban lévő tűzoltóval, azaz két embernek folyamatosan a székhelyen kell lennie.
„Hogy jelenleg csak heten vannak, az azért van, mert időközben nyugdíjba vagy betegnyugdíjba mentek, és a helyükre nem tudtunk más embert felvenni. Ez állandó feszültség forrása, mert nincs elég ember, gyűlnek a pluszórák, a szabadságokat is valahogy ki kellene adni – kifizetni nem lehet –, az alkalmazás pedig nem megy egyik napról a másikra. Ha pedig nem működtetjük a szolgálatot, az akár bűncselekményként is értelmezhető, miszerint a polgármester nem látja el törvényes kötelességeit… Kovásznán eleve legalább tíz állást be kell tölteni az »önkéntes tűzoltóságon«. Ők az állam kötelességét látják el, de a mi költségvetésünket terhelik” – hangsúlyozta.
A fürdőváros madártávlatból
A fürdővárosi státus is kötelez
Kovászna minősített üdülőhely, ezért kötelező a turisztikai információs iroda (Tourinform) működtetése. „A jogszabály szerint ott legalább két alkalmazottnak kell lennie. Ha az egyik szabadságon van, hétvégén is nyitva kellene tartani – enélkül nem működik megfelelően” – mondja a polgármester. Miközben az oktatás, az egészségügy (iskolaorvos, asszisztensek), a helyi rendőrség és a lakosság-nyilvántartó joggal képez kivételt a leépítési plafonnál, a turisztikai feladat ellátása nem. Összeadva: tűzoltóság 10 fő, Tourinform 2 fő, vagyis 12 ember. „Ha most tíz alkalmazottat ki kell rúgnunk a polgármesteri hivatal szervezetéből, jó kérdés, hogy kiket” – állapítja meg a városvezető.
A polgármester emlékeztet: általában 2000–2500 vendég tartózkodik a fürdővárosban, ami folyamatos szolgáltatást igényel. „Elvesszük a pénzt a turistától (idegenforgalmi illetékként) kaszálásra, virágosításra, közterület-gondozásra – és közben az állam elveszi tőlünk azt a munkaerőt, amellyel mindezt el lehetne látni.”
A felújítás alatt álló Kőrösi Csoma Sándor Líceum
A kiszervezés nem megoldás
Felmerülhet a kiszervezés, ám a városvezető szerint ez sem csodaszer. „Ami most tíz ember bérébe kerül, kiszerződve drágább lesz – mondja. – A magáncég akkor jön, amikor jön; ha nem jön, nem jön; önkényesen árat emel; ráteszi az áfát, a rezsijét, a nyereségét. Így »karcsúsítunk«, miközben többletkiadásba verjük magunkat. Lehet, hogy a bérköltséget »megspórolom«, de a szolgáltatást másfélszeres áron fizetem.”
A polgármester szerint a kormánynak ezért kellene figyelembe vennie, hogy ki van-e szerződve a városkarbantartás, turisztikai övezet-e a település, működik-e és milyen szintű az „önkéntes” tűzoltóság. „Ha mindezt figyelembe vennék, Kovásznára alkalmazottat kellene adni – nem pedig leépíteni. Ha el kell bocsátani, nem tudom, kit bocsátunk el” – mutatott rá Gyerő József.
Tető nélkül a városháza
Beruházások fék alatt
A polgármester szerint számos beruházás a finanszírozás hiánya miatt leállt. Mint mondta, a korábban felállított ütemterv megbicsaklott: ahol aszfaltoznának, de a megelőző beruházás (például vízvezetés vagy csatornázás) megállt, ott nekik is várniuk kell. Közölte, hogy a sportcsarnok építése teljesen leállt, a wellnessközpont finanszírozása akadozik, és attól tart, azt is leállíthatják. Hozzátette: ez nagyon fáj.
Elmondása szerint az Anghel Saligny-program kifizetéseit a platformon teljesen lezárták: idén új kifizetés nem várható, új számlát sem lehet feltölteni. Eközben a „hétutcás beruházás” több szakasza kivitelezés alatt áll: a Bartók Béla utcában már a második aszfaltréteget öntötték, az Eminescu utcán még dolgoznak, a Híd utca felső fele a Plevna utcáig halad. Jelezte, hogy új számlát nem töltenek fel, de saját forrásból igyekeznek befejezni a munkákat, legalább jövőre.
Kiemelte, hogy a PNRR-s pályázatok esetében mindenkit – saját magukat is – pályázásra biztattak, mert uniós pénzről volt szó, mégis akadoznak a kifizetések. A Kőrösi Csoma Sándor Líceumnál dolgoznak, de a számlák kifizetése késik, amit tudtak, előlegeztek. Ugyanez a helyzet az önkormányzati épületeknél is. A kivitelezők érthetően panaszkodnak, miközben az önkormányzat szerződésben vállalta, hogy jövő augusztusig befejezi a munkákat. A polgármester felvetette: miből gazdálkodjanak, és hogyan kötelezhetnek határidőre kivitelezőt, ha nem tudják időben kifizetni a számláit?
Nagy gondként említette, hogy a városházán a tetőt már leszedték, s ha a finanszírozás leáll, a munkálat abbamarad. Az iskolánál sem tudnak visszaköltözni az épületbe, ott a város konténereket bérel, ami egy évre legalább egymillió lej. Hozzátette: ebből az összegből sok mindent meg lehetne valósítani – szívesebben költenék magára az iskolára, de ha a kormány nem fizet, a kivitelező sem tud dolgozni.
Konténerosztályok a Kőrösi Csoma Sándor Líceumban
Előlegek és forgóalap
Miközben máshol üres a kassza, Kovásznán még most is tudják pótolni a legalapvetőbb számlák kifizetését: legalább annyira, hogy a kivitelezők ne hagyják el az építési területet – tudtuk meg a polgármestertől, aki elmondta: az önkormányzat, ahol tud, előfinanszíroz. A líceum és a polgármesteri hivatal felújításánál is részben a város előre fizetett, hogy a cégek ne menjenek csődbe. Hozzátette, hogy amikor az állam utal, abból ismét előlegeznek; van egy forgóalapjuk, amellyel a kritikus pontokon átbillentik a beruházásokat, de elérhetnek egy szintet, ahol ez már nem elég. Vettek fel hiteleket is – mondta –, de a várost nem adósíthatják el vállalhatatlan mértékben.
Nem nevezte katasztrofálisnak a helyzetet: gondokkal küzdenek, és keresik a megoldásokat. Úgy vélte, a kiút feltétele, hogy a szerződött pénzek megérkezzenek és a csapat együtt maradjon. Hangsúlyozta: dolgoznak, de ehhez meg kell maradnia annak a gárdának, amellyel a napi teendőket és a látványosabb beruházásokat is vinni tudják.
Fejleszteni közpénzből lehet
A polgármester visszautasította azt a feltételezést, hogy az önkormányzat pályázati pénzeken nyerészkedne vagy politikai tőkét kovácsolna. Úgy fogalmazott: a közpénz nem a polgármesteré, hanem a közösségé; fejleszteni emberekkel – az önkormányzati csapattal és a kivitelezőkkel – és pénzzel, közpénzzel lehet. Rámutatott, hogy a kényszerű leépítések a központi költségvetést is terhelnék, mert az elbocsátások munkanélküli-ellátással járnak. Hozzátette: amit ma házon belül elvégeznek, azt holnap a magánszektortól kellene megvenni – ugyanazoktól az emberektől, már cégként, áfával, rezsivel és nyereséggel növelten –, vagyis hiába „spórolnák meg” a bért, a szolgáltatás ára a másik zsebükből folyna ki.
„A helyzet nem reménytelen – csak sok minden nem rajtunk múlik. Mi tesszük a dolgunkat” – foglalta össze Gyerő József polgármester. Hozzátette: ha a létszámplafonokról és a finanszírozásról szóló végső döntéseknél nem veszik figyelembe a települések saját, jogszabályokból fakadó kötelezettségeit és a helyi közszolgáltatások valós költségeit, akkor nem karcsúsítás, hanem csonkítás vár az önkormányzati szolgáltatásokra.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
