A kormány tervezett megszorító intézkedései egy kaptafára szabják az önkormányzati működést, figyelmen kívül hagyva a települések eltérő feladatait és tehermegoszlását – mondta lapunknak Gyerő József, Kovászna város polgármestere, aki szerint a lakosság számához kötött létszámplafonok nem karcsúsítják, hanem csonkítják az önkormányzatokat. „Ez nem lesz működőképes. Nem pusztán »esztétikai« beavatkozásról van szó: funkcionálisan is csonkítanak, fogyatékossá tesznek bennünket” – hangsúlyozta a városvezető.
Létszámplafon egy kaptafára
Gyerő József polgármester szerint a kormányzati kommunikációban formális és informális „ötletek” keringenek, miközben végső, átgondolt döntés nincs. „Azokkal a módszerekkel, illetve megoldásokkal van gond, amelyeket a kormány javasol, és amelyekről a képviselői részéről sincs végső döntés. Csak változatokról hallunk.”
Úgy látja, a készülő csomagok „valamilyen módon egy kaptafára próbálják ráhúzni az úgynevezett megoldásokat településenként; nem a település sajátosságaihoz mérik, nem ahhoz igazítják”. Ennek következménye, hogy egyes városok hátrányos helyzetbe kerülhetnek, és a „karcsúsítás” címén meghozott lépések még többletkiadást is generálhatnak.
Állami feladat, helyi teher
Kovászna esetében kulcsfontosságú a tűzvédelmi készenlét. „Az önkéntes tűzoltóság neve félrevezető, mert ők nem önkéntesek, hanem alkalmazott tűzoltók” – mondja a polgármester. A jogszabály különbséget tesz a hivatásos, katonai tűzoltóság és a polgármesteri hivatalon belül működő polgári egység között, és a működési kötelezettségeket ahhoz köti, van-e húsz kilométeres körzetben hivatásos egység. „Nem a mi hibánk, hogy a román állam Kovászna húsz kilométeres körzetében nem működtet hivatásos tűzoltóságot. Kézdivásárhely 21 kilométerre van, Sepsiszentgyörgy kb. 35 kilométerre” – mondja Gyerő József.
A városvezető emlékeztetett, hogy a város közművesített területet adott ingyen az államnak hivatásos tűzoltóegység telepítéséhez, ám a kormányzati szándék „valahol elakadt”. Addig is Kovászna kénytelen állandó, 24 órás szolgálatot fenntartani: legalább egy sofőrrel és egy szolgálatban lévő tűzoltóval, azaz két embernek folyamatosan a székhelyen kell lennie.
„Hogy jelenleg csak heten vannak, az azért van, mert időközben nyugdíjba vagy betegnyugdíjba mentek, és a helyükre nem tudtunk más embert felvenni. Ez állandó feszültség forrása, mert nincs elég ember, gyűlnek a pluszórák, a szabadságokat is valahogy ki kellene adni – kifizetni nem lehet –, az alkalmazás pedig nem megy egyik napról a másikra. Ha pedig nem működtetjük a szolgálatot, az akár bűncselekményként is értelmezhető, miszerint a polgármester nem látja el törvényes kötelességeit… Kovásznán eleve legalább tíz állást be kell tölteni az »önkéntes tűzoltóságon«. Ők az állam kötelességét látják el, de a mi költségvetésünket terhelik” – hangsúlyozta.
A fürdőváros madártávlatból
A fürdővárosi státus is kötelez
Kovászna minősített üdülőhely, ezért kötelező a turisztikai információs iroda (Tourinform) működtetése. „A jogszabály szerint ott legalább két alkalmazottnak kell lennie. Ha az egyik szabadságon van, hétvégén is nyitva kellene tartani – enélkül nem működik megfelelően” – mondja a polgármester. Miközben az oktatás, az egészségügy (iskolaorvos, asszisztensek), a helyi rendőrség és a lakosság-nyilvántartó joggal képez kivételt a leépítési plafonnál, a turisztikai feladat ellátása nem. Összeadva: tűzoltóság 10 fő, Tourinform 2 fő, vagyis 12 ember. „Ha most tíz alkalmazottat ki kell rúgnunk a polgármesteri hivatal szervezetéből, jó kérdés, hogy kiket” – állapítja meg a városvezető.
A polgármester emlékeztet: általában 2000–2500 vendég tartózkodik a fürdővárosban, ami folyamatos szolgáltatást igényel. „Elvesszük a pénzt a turistától (idegenforgalmi illetékként) kaszálásra, virágosításra, közterület-gondozásra – és közben az állam elveszi tőlünk azt a munkaerőt, amellyel mindezt el lehetne látni.”
A felújítás alatt álló Kőrösi Csoma Sándor Líceum
A kiszervezés nem megoldás
Felmerülhet a kiszervezés, ám a városvezető szerint ez sem csodaszer. „Ami most tíz ember bérébe kerül, kiszerződve drágább lesz – mondja. – A magáncég akkor jön, amikor jön; ha nem jön, nem jön; önkényesen árat emel; ráteszi az áfát, a rezsijét, a nyereségét. Így »karcsúsítunk«, miközben többletkiadásba verjük magunkat. Lehet, hogy a bérköltséget »megspórolom«, de a szolgáltatást másfélszeres áron fizetem.”
A polgármester szerint a kormánynak ezért kellene figyelembe vennie, hogy ki van-e szerződve a városkarbantartás, turisztikai övezet-e a település, működik-e és milyen szintű az „önkéntes” tűzoltóság. „Ha mindezt figyelembe vennék, Kovásznára alkalmazottat kellene adni – nem pedig leépíteni. Ha el kell bocsátani, nem tudom, kit bocsátunk el” – mutatott rá Gyerő József.
Tető nélkül a városháza
Beruházások fék alatt
A polgármester szerint számos beruházás a finanszírozás hiánya miatt leállt. Mint mondta, a korábban felállított ütemterv megbicsaklott: ahol aszfaltoznának, de a megelőző beruházás (például vízvezetés vagy csatornázás) megállt, ott nekik is várniuk kell. Közölte, hogy a sportcsarnok építése teljesen leállt, a wellnessközpont finanszírozása akadozik, és attól tart, azt is leállíthatják. Hozzátette: ez nagyon fáj.
Elmondása szerint az Anghel Saligny-program kifizetéseit a platformon teljesen lezárták: idén új kifizetés nem várható, új számlát sem lehet feltölteni. Eközben a „hétutcás beruházás” több szakasza kivitelezés alatt áll: a Bartók Béla utcában már a második aszfaltréteget öntötték, az Eminescu utcán még dolgoznak, a Híd utca felső fele a Plevna utcáig halad. Jelezte, hogy új számlát nem töltenek fel, de saját forrásból igyekeznek befejezni a munkákat, legalább jövőre.
Kiemelte, hogy a PNRR-s pályázatok esetében mindenkit – saját magukat is – pályázásra biztattak, mert uniós pénzről volt szó, mégis akadoznak a kifizetések. A Kőrösi Csoma Sándor Líceumnál dolgoznak, de a számlák kifizetése késik, amit tudtak, előlegeztek. Ugyanez a helyzet az önkormányzati épületeknél is. A kivitelezők érthetően panaszkodnak, miközben az önkormányzat szerződésben vállalta, hogy jövő augusztusig befejezi a munkákat. A polgármester felvetette: miből gazdálkodjanak, és hogyan kötelezhetnek határidőre kivitelezőt, ha nem tudják időben kifizetni a számláit?
Nagy gondként említette, hogy a városházán a tetőt már leszedték, s ha a finanszírozás leáll, a munkálat abbamarad. Az iskolánál sem tudnak visszaköltözni az épületbe, ott a város konténereket bérel, ami egy évre legalább egymillió lej. Hozzátette: ebből az összegből sok mindent meg lehetne valósítani – szívesebben költenék magára az iskolára, de ha a kormány nem fizet, a kivitelező sem tud dolgozni.
Konténerosztályok a Kőrösi Csoma Sándor Líceumban
Előlegek és forgóalap
Miközben máshol üres a kassza, Kovásznán még most is tudják pótolni a legalapvetőbb számlák kifizetését: legalább annyira, hogy a kivitelezők ne hagyják el az építési területet – tudtuk meg a polgármestertől, aki elmondta: az önkormányzat, ahol tud, előfinanszíroz. A líceum és a polgármesteri hivatal felújításánál is részben a város előre fizetett, hogy a cégek ne menjenek csődbe. Hozzátette, hogy amikor az állam utal, abból ismét előlegeznek; van egy forgóalapjuk, amellyel a kritikus pontokon átbillentik a beruházásokat, de elérhetnek egy szintet, ahol ez már nem elég. Vettek fel hiteleket is – mondta –, de a várost nem adósíthatják el vállalhatatlan mértékben.
Nem nevezte katasztrofálisnak a helyzetet: gondokkal küzdenek, és keresik a megoldásokat. Úgy vélte, a kiút feltétele, hogy a szerződött pénzek megérkezzenek és a csapat együtt maradjon. Hangsúlyozta: dolgoznak, de ehhez meg kell maradnia annak a gárdának, amellyel a napi teendőket és a látványosabb beruházásokat is vinni tudják.
Fejleszteni közpénzből lehet
A polgármester visszautasította azt a feltételezést, hogy az önkormányzat pályázati pénzeken nyerészkedne vagy politikai tőkét kovácsolna. Úgy fogalmazott: a közpénz nem a polgármesteré, hanem a közösségé; fejleszteni emberekkel – az önkormányzati csapattal és a kivitelezőkkel – és pénzzel, közpénzzel lehet. Rámutatott, hogy a kényszerű leépítések a központi költségvetést is terhelnék, mert az elbocsátások munkanélküli-ellátással járnak. Hozzátette: amit ma házon belül elvégeznek, azt holnap a magánszektortól kellene megvenni – ugyanazoktól az emberektől, már cégként, áfával, rezsivel és nyereséggel növelten –, vagyis hiába „spórolnák meg” a bért, a szolgáltatás ára a másik zsebükből folyna ki.
„A helyzet nem reménytelen – csak sok minden nem rajtunk múlik. Mi tesszük a dolgunkat” – foglalta össze Gyerő József polgármester. Hozzátette: ha a létszámplafonokról és a finanszírozásról szóló végső döntéseknél nem veszik figyelembe a települések saját, jogszabályokból fakadó kötelezettségeit és a helyi közszolgáltatások valós költségeit, akkor nem karcsúsítás, hanem csonkítás vár az önkormányzati szolgáltatásokra.
