Fennállásának harmincadik évfordulóját ünnepli a napokban a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány, egyebek mellett azzal a retrospektív és új kézműves alkotásokat bemutató kiállítással is, melyet szombat délután meghitt hangulatban, muzsikaszóval, jó barátok és ismerősök társaságában nyitottak meg a Míves Házban.
A Guzsalyas Alapítvány és a Míves Ház berkeiben kézművessé érett nemzedékek, közel száz alkotó gyönyörű munkáiból nyújt ízelítőt a Fény és árnyék című ünnepi tárlat, melyet telt ház előtt, énekszóval nyitott meg szombaton Benkő Éva és Karácsony-Tóth Tünde Csibi Szabolcs, Melkuhn Róbert és Kelemen István hangszeres kíséretében. Hogy milyen jelentőséggel bír a város életében a magyar népi hagyományok megőrzését szolgáló oktatás mellett elköteleződött alapítvány, arról Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szólt köszöntőjében, méltatva ugyanakkor annak megálmodói és létrehozói, Benkő Éva és Tóth-Birtan Tinka közösségszervező, értékteremtő munkáját is.
Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója Kallós Zoltánt parafrazálva –„addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk” – kijelentette: „magyarok maradunk addig, amíg nemezelhetünk, kovácsolhatunk, gyönyörű tárgyakat készíthetünk”. Kiemelte, mindig úgy tekintett a Míves Házra és oktatóira, mint akik az emberek közé viszik, megfertőzik őket a népművészettel. „Ahogyan vasárnap a templomban az evangéliumot hallgatjuk és nem unjuk meg, ugyanúgy nem szabad a népi alkotásokkal, a népi kultúránkkal sem felhagyni, sem a nemezkészítéssel, sem a kosárfonással, sem a kerámiával, sem a kovácsoltvas-művészettel, de a népzenével, a néptánccal sem” – szögezte le. Kiemelte: a Guzsalyas Alapítvány és a Míves Ház nagy érdeme, hogy programjaik, foglalkozásaik által a gyermekek lelkébe ivódott „az a népi kultúra, amely nélkül nem lennénk azok, akik vagyunk”, de az is, hogy a felnőtteket is megszólították, tanították, bevonták az alkotói munkába.
Az ünnepi tárlat anyaga kapcsán Vargha Mihály elmondta, nem minden alkotás kimondottan hagyományos, némelyek esetében az alapok népiek, azonban megjelennek bennük továbbgondolva az ősi motívumok is, „és ez nagyon jó, a hagyomány megengedi a továbbgondolást” – vélekedett. Úgy értékelte, hivatásos művészeti intézmények is megirigyelhetnék azt az előző évtizedekben kifejtett tevékenységet, amelyet a Guzsalyas Alapítvány fel tud mutatni.
A népművészetben, a népi ornamentikában semmi sem hiábavaló, minden mintának jelentése van – mutatott rá beszédében Tóth B. Tinka, a Guzsalyas Alapítvány igazgatója, aki ennek jegyében egy-egy tévedt utas mintájú tojással ajándékozta meg mindazokat, akik az alapítvány munkájához hozzájárultak, hogy mindig visszatérjenek a Míves Házhoz.
A Fény és árnyék kiállítás – nemezelt és vesszőből fonott tárgyak, kovácsoltvas munkák, tűzzománcalkotások és kerámiatárgyak, ékszerek és dísztárgyak, a teljesség igénye nélkül – két hétig látogatható a Míves Házban.